Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1980. MÁJUS 01.

Akusztikus kiváltott potenciálok vizsgálata egészségeseknél, afáziás és jobb félteke sérült betegeknél

SZIRTES J., R. Jürgens

Vizsgálatunkban szavakra adott kiváltott potenciálokat írtuk' le egészséges személyeknél valamint bal (afáziás) és jobb félteke sérült betegeknél. Négy ingerlési helyzetet alkalmaztunk: bal és jobb monaurális, diotikus és dichotikus ingerlést. Akiváltott potenciálokban elsősorban az egészséges és afáziás személyek között tapasztaltunk különbségeket. Egészséges személyeknél a potenciál egy egészleges, negatív polaritású eltolódást mutatott, amely afáziásoknál kevésbé jelentkezett. Az egyes komponensek közül főleg az NI és P2 nagysága volt eltérő a csoportok között: az NI nagyobb, míg a P2 kisebb volt egészségeseknél mint afáziásoknál. A hullámformában és a komponensekben mutatkozó eltéréseket afáziásoknál a specifikus kódolási és a figyelmi mechanizmusok kapacitásának csökkenésével magyarázzuk.

HUN 1980;33(05)

Ideggyógyászati Szemle

1979. AUGUSZTUS 01.

A cAMP tartalmat befolyásoló anyagok lokális hatása a hippocampus görcstevékenységére patkányokon

LUDVIG Nándor, VARGA Attila, HARTMANN Géza

Mivel a ciklikus-AMP szerepet játszik az idegsejtek ingerületi folyamataiban, a szerzők vizsgálataikban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a dorsalis hippocampusba injiciált, cAMP szintet befolyásoló anyagok megváltoztatják-e a hippocampus ingerlésével kiváltott EEG görcstevékenység különböző paramétereit. A cAMP szintet növelő anyagok (papaverin, aminophyllin, citrát, hisztamin + K+, dibutyril-cAMP) emelték a görcsküszöböt, míg a görcstevékenység időtartamát, amplitúdóját és frekvenciáját azonban változó mértékben befolyásolták. A cAMP szintet csökkentő imidazol ellentétes hatást gyakorolt a görcsküszöbre. Az adatok alapján felvetődik, hogy a cAMP szerepet játszhat az epilepszia patomechanizmusában, mégpedig a rohamok fellépésének gátlásában.

HUN 1979;32(8)

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Az éberségi szint (ÉSZ) finom ingadozásainak szerepe az epilepsziás 3 c/s tüske-hullám rohamok keletkezésében, szendergésben

KÖVES P., HALÁSZ P., PÁL I.

Korábbi megfigyelések szerint az éberségi szint (ÉSZ) finom csökkenése, a szendergés kedvez leginkább a petit mal rohamokkal analóg tüske-hullám (t-h) paroxysmusok jelentkezésének, mind elalvásban, mind felébredésben. Kérdéses maradt, hogy a kitüntetett ÉSZ tartományban milyen finomabb ÉSZ dinamikai változások hozhatók kapcsolatba a rohamok kialakulásával. Négy 3 c/s t-h mechanizmussal rendelkező betegnél, akiknél gyakori elektromos rohamok mutatkoztak, spontán és sensoros ingerléssel befolyásolt éjszakai alvás 1-es és felületes 2-es szakaszaiban vizsgáltuk a spontán rohamok (110), a rohammal nem követett ingerek (160), valamint a 2-10 sec-on belül rohammal követett ingerek (260) környeze- tében tapasztalható ÉSZ változásokat mikrohypnogram módszerünkkel. A rohammal követett („eredményes”) ingerek után, amennyiben az inger a vizsgált tartományon belül felületesebb ÉSZ „rétegekben” érte a beteget, úgy ÉSZ csökkenés, mélyebb rétegben kapott inger esetén ÉSZ emelkedés mutatkozott. Ezzel szemben a rohammal nem követett („eredménytelen”) ingerek esetén ezzel éppen ellentétes irányú ÉSZ változásokat észleltünk. A rohamok után - akár inger után, akár ingertől függetlenül jelentkeztek -, ÉSZ emelkedést láttunk. Azt találtuk tehát, hogy a rohamok mindig intenzív ÉSZ oscillatio közepette jelentkeztek. Ezzel egybevágóan a sensoros ingerlés, amely az ÉSZ ingadozásokat fokozta, a rohamok számát is minden esetben növelte. Az ingerlés és a rohamok hatása az ÉSZ ingadozások dinamikájára arra utalnak, hogy minden ÉSZ ingadozást ellenkező irányú visszacsapás követ. A szendergés valószínűleg éppen azért kedvez a t-h paroxysmusok jelentkezésének, mert az elalvás a sensoros beáramlás ébresztő ingerei által kiváltott reciprok indukciós folyamat során, számos alvásmélység ingadozáson keresztül valósul meg.

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati szempontok a húgyhólyagbénulások transurethralis, intravesicalis elektroterápiájában

DR. KATONA Ferenc, DR. BERÉNYI Marianne

A szerzők ismertetik a transurethralis, intravesicalis elektroterápia módszerét és eredményeit 518 beteggel kapcsolatban. A hólyag elektromos ingerlésének diagnosztikai és terápiái szempontjai hozzájárulnak a bénulás ideggyógyászati diagnosztikájának elmélyítéséhez. Az eljárás veszélytelen és a hólyagbénult betegek kezelése 74%-ban eredményes volt.

HUN 1975;28(07)

Ideggyógyászati Szemle

1975. JANUÁR 01.

REFERÁTUM

DR. HUSZÁR Ilona

Az ACTH és corticosteroidok adása következtében fellépő psychés elváltozások általában euphoria vagy hangulati emelkedettség formájában jelentkeznek. A depressio kevésbé valószínű, de az ingerlékenység és agressivitás is gyakori tünet. Az esetek kb. 5%-ában a hangulat változása tudatzavarral, téveseszmékkel, hallucinaciókkal is kisért. Az organicus confusiós állapotot a corticosteroidok magas dózisai ill. a prolongált terápia hozza létre.

HUN 1975;28(01)

Ideggyógyászati Szemle

1973. MÁJUS 01.

A nervus ulnaris elektrophysiologiai jellemzőinek vizsgálata depressiós betegeken

DR MECHLER Ferenc, DR LIPÁK József

Szerzők 10 betegen, depressiós és tünetmentes állapotban vizsgálták a nervus ulnaris működését. Megfigyeléseik szerint depressióban a motoros vezetési sebesség csökken, a distalis latentia-idő, valamint az abszolút és relatív refractaer periodus szignifikánsan meghosszabbodnak; tetaniás ingerléskor a válasz labilissá válik. A leletek igazolják, hogy depressióban meglassulnak az ingerületi folyamatok a peripheriás idegben is, ennek alapját a membran-permeabilitas-, ill. iontér-változások szolgáltathatják.

HUN 1973;26(05)

Ideggyógyászati Szemle

1972. AUGUSZTUS 01.

Állatkísérletes adatok a frontalis agykéreg szerepéről a vegetatív magatartásban

DR OBÁL Ferenc, DR SZ. VICSAY Margit, DR BENEDEK György, DR SZABÓ János

Szerzők patkányokon 8% hypoxiának az 02-fogyasztást sökkentő hatására feltételes reflexet építettek ki. A kiváltott feltételes reflex az 02 fogyasztás növekedését mutatja. A frontalis kéreg kétoldali kiirtása után nem lehet ilyen megfordított irányú feltételes reflexválaszt létrehozni. 8-10 órán belül 40 mg/kg histamin ismételt s.e. adása a pharmacon testhőmérséklet-süllyesztő hatásának habituatiójához vezet. Ez a gyors habituatio megszűnik miután a feltételes reflex kiváltása céljából destillált vizet fecskendeznek be s.e. A frontalis kéreg elektromos ingerlése a histamin hatásával egyidőben a habituatiót sietteti. A destillált víz adása és az elektromos ingerlés kifejezett hőmérsékletemelkedéssel jár, az elektromos ingerlés megszüntetése ezután kifejezett hőmérsékletsüllyedést okoz. A compenzáló vegetatív feltételes válasz tehát a frontalis kéreg hiányában elmarad. A histamin esetében főleg a dehabituatio kimaradása jellemző. A frontalis kéreg elektromos ingerlése ezekkel ellentétes hatású.

HUN 1972;25(08)

Ideggyógyászati Szemle

1972. ÁPRILIS 01.

A thalamus és az agykéreg vérátáramlásának összehasonlítása altatott és szabadon mozgó éber állaton

SZIRMAI Imre, CZOPF József, MOLNÁR László

A szerzők a thalamus és az agykéreg vérátáramlását vizsgálták a thalamus ingerlése alatt, altatott és szabadon mozgó éber állaton. Megállapították, hogy az átáramlá§-változások nagysága és iránya függ az ingerlés helyétől és paramétereitől. Eber állatokon a kéregben és a thalamusban is spontán átáramláshullámzás figyelhető meg. Ez az átáramlás-hullámzás a regio elektromos tevéke:nységével és az állat magatartásával összefüggésben változik. Úgy tűnik, hogy az átáramlás spontán ingadozása a regionális keringés autoregulatiójának érzékeny jele. Az ingerléses kísérletek igazolják, hogy az idegelemek izgalma határozza meg a vizsgált területek vérátáramlását.

HUN 1972;25(04)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Emberi peripheriás ideg ingerlékenységének és ingerületvezetésének vizsgálata Evipán alvásban

MECHLER Ferenc, KAJTOR Ferenc, HIDASI József

Szerzők 20 - neuromuscularis betegségben nem szenvedő - személyen vizsgálták a nervus ulnaris motoros rostjai ingerlékenységének (ingerküszöb), vezetési sebességének és refrakter periódusának változásait ív Hexobarbital-Na (Evipán) hatása alatt. Úgy találták, hogy a Hexobarbital-Na koncentrációs szintjétől függően változik az ideg motoros rostjainak ingerküszöbe, distalis latentia ideje és vezetési sebessége egyaránt. Megvitatják az ezzel kapcsolatos irodalmi adatokat és a hatásmechanismus lehetőségeit.

HUN 1970;23(3)

Ideggyógyászati Szemle

1964. JÚLIUS 01.

SZAKCSOPORT HÍREK

Flaxedillel bénított macskákon felszínes chloralose narkózisban n. splanchnicus és n. ischiadicus ingerlésére kiváltott potenciált regisztráltak a g. ectosylvius anterior (secundaer reprezentációs terület) különböző rétegeiből.

HUN 1964;17(07)