Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 31

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Depresszió és suicidium serdülőkorban

CSORBA János

A két témát előadásomban két elkülönült fejezetben tárgyalom, ezzel is jelezve, hogy a suicidium kérdését nem lehet a depresszió témakörére beszűkíteni. A serdülőkori depresszió tüneti panelje lényegesen nem különbözik a felnőttekétől, de sokszor nemcsak a lehangoltság, szomorúság mellett, hanem éppen helyettük észlelünk ingerlékenységet, irritabilitást.

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

Ideggyógyászati Szemle

1999. NOVEMBER 01.

Elektrofiziológiai vizsgálatok amyotrophiás lateralsclerosisban

HIDASI Eszter, BOCZÁN Judit , MECHLER Ferenc

Sporadikus amyotrophiás lateralsclerosisban szenvedő 9 beteg és 8 kontroll mágneses ingerléses és sorozatos szomatoszenzoros kiváltottválaszvizsgálatát végeztük el, hogy a mozgató- és érzőrendszer funkcionális változásait objektíven mérjük.

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikájában

DIÓSZEGHY Péter, BOCZÁN Judit, MECHLER Ferenc

A neuromuscularis transzmisszió károsodásának igazolásában az elektrofiziológiai vizsgálatok kiemelkedő fontosságúak. A klinikai gyakorlatban két módszer terjedt el, melyek /jól alkalmazhatók a neuromuscularis junctio károsodásának jelzésére: a repetitív idegingerlés és az egyesrost-elektromiográfia.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

[Egy időben regisztrált primer és kognitív vizuális kiváltott válaszok vizsgálata]

ANTAL Andrea, EILEEN Alexander, CRAIG Safarig, BODIS-WOLLNER Ivan

[Vizuális eseményfüggő potenciálokat (EFP) regisztráltunk, hogy felderítsük a primer és kognitív válaszok közötti kapcsolatot és ennek életkorral való esetleges összefüggését.]

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

A musculus temporalis exteroceptiv szuppressziója migrénben és krónikus tenziós fejfájásban

BÁNK József

A szerző a musculus temporalis exteroceptív szuppresszióját vizsgálta migrén (14 nő és 8 férfi, átlagéletkor: 34±7,3 év), valamint krónikus tenziós fejfájás esetén (24 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 37 ±6 ,8 év) és egészséges egyéneknél ( 15 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 40±6, 9 év).

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

Elektromyográfiás és elektroneuronográfiás vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR CZOPF József

A szerző 38 SM-es beteg elektromyográfiás vizsgálata során 11-nél perifériás károsodásra utaló jeleket (kóros spontán tevékenység, motoros egység átlagidőtartam 20%-ot meghaladó növekedést) talált. 28 beteg 62 idegén neuronográfiás vizsgálat történt: 12-nél vezetési sebesség csökkenés, 8-nál szenzoros, 5-nél pedig motoros axonlézióra utaló amplitúdó redukció volt megállapítható. 1 betegnél 3 cps sorozatingerrel 75%-os amplitúdó redukciót találtak. 18 SM-es betegnél 40 alkalommal H reflex vizsgálat történt. A motoneuron ingerlékenységi görbe szekundér facilitáció fázisában regisztrált spaszticitást igazoló eltérést. Ennek mértéke a klinikai kép súlyosságával, a betegség tartamával és a multiplicitással arányosnak mutatkozott. A perifériás idegrendszer szubklinikai szintű károsodása a SM-ben nem tekinthető kivételesnek.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JANUÁR 01.

Rövid látenciáju faciális reflexek

DR CSÉCSEI György, DR NAGY Béla

A szerzők a n. supraorbitális ingerléssel kiváltott ellenoldali korai reflexválasz pályáját, s fiziológiai szerepét próbálják meghatározni saját vizsgálataik, s az irodalmi adatok alapján. Arra a következtetésre jutnak, hogy az ellenoldali R1 reflex interfaciális agytörzsi kapcsolat révén váltódik ki, míg a n. faciális ingerlésre kapott reflexválasz F válasz.

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

A pislogási reflex értéke comatosus betegek prognosisában

DR CSÉCSEI György, DR MARTINI Edit

Comatosus betegek pislogási reflex vizsgálati leleteit és az elhalálozo-ttak boncleletét összevetve próbáltunk következtetéseket levonni a reflex diagnosztikus lokalizációs és prognosztikus értékére vonatkozóan. Úgy találtuk, hogy a pislogási reflex a pupilla- és a cornea reflex-szel, valamint a labyrinth ingerléssel egyenértékű, de jobban objektiválható következtetések levonását teszi lehetővé az alsó agytörzs károsodása, s így a prognózis megítélésében.