Az alternatív medicina napjainkban is egyre népszerűbb a betegek körében. A májbetegek is jelentős arányban veszik igénybe a komplementer terápiát, elsősorban a gyógynövényeket, kezelőorvosuk tudtával vagy a nélkül. Ez az egyik ok, amiért a konvencionális medicina orvosai nem zárkózhatnak el e szerek ismeretétől. A másik ok az, hogy a mai, konvencionális terápiában alkalmazott gyógyszerek 20-30%-át az orvostudomány eredetileg növényekből állította elő, tehát az alternatív gyógyítás szerei a jövőben a konvencionális medicina gyógyszereivé válhatnak. A referátum a bizonyítékokon alapuló orvoslás irodalmának tükrében tekinti át azoknak a gyógyszervizsgálatoknak az eredményeit, amelyeket a hepatológiában leggyakrabban használt gyógynövényekkel végeztek. Ilyen a silymarin, a glycyrrhizin, a Phyllantus amarus, a CH-100, a LIV.52, a sho-saiko-to, a bin gan, a compund 861 és az oxymatrin. Fontos, hogy tájékozottak legyünk a potenciálisan hepatotoxikus gyógynövényekkel kapcsolatban is.

Nem nagy lelkesedéssel vállalkoztam a fenti tárgyú referátum megszerkesztésére, de mégsem tértem ki előle, mert szükségesnek tartottam, hogy a tudatzavarok igazságügyi vonatkozásairól szó essék. Ugyanis évek óta elégedetlenség és kielégítetlenség élt bennem, amikor hazai szerzők tudatzavarokkal kapcsolatos kriminálpszichiátriai írásait olvastam...

Összefoglalva az elmondottakat az alábbiakban szeretném a psychopathia kérdésben kialakult elképzeléseimet ismertetni. 1. A kóros személyiség-structura nem betegség és így önmagában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja. 2. A kóros személyiség-structura megkönnyítheti egy adott cselekmény létrejöttét, de ennek enyhítő körülményként való értékelése bírói feladat. Ritka esetben válik szükségessé, hogy az elmeszakértő erre felhívja a figyelmet, sőt különösen a visszaeső bűnözők eseteiben a börtönt mint „kényszer gyógykezelést” kell tudomásul vennie és helyeselnie. 3. A beszámítási képesség érintettsége a manifest psychopathiás állapotoknál, vagyis a pathologiás szintet elért psychés decompensalódás esetén kerül előtérbe, illetve olyankor, amikor a kóros személyiség-structura talaján psychotikus reactio jelentkezik. Ezekben az esetekben a legdöntőbb kérdés annak megállapítása, hogy milyen kapcsolatban áll a kialakult kóros állapot a bűn cselekménnyel; Nyírő meghatározásával élve a betegség bűnözött, vagy a tudatos én. 4. Nem beszéltem külön a katonai igazságszolgáltatás és a kóros személyiség structura vonatkozásairól, csupán megemlítem, hogy itt a kérdést az elmondottakon kívül speciális katonai problémák bonyolítják, többek között a katonai alkalmasság kérdése, a speciális katonai bűncselekmények jelentkezése. Gyakoribb a korlátozottság, vagy a beszámítási képesség kizártsága ha a bűnt elkövető alkalmatlan volt, vagy alkalmatlanná vált a katonai szolgálatra. Más a megítélés specialis katonai bűncselekmény esetében és megváltozik az értékelésben a katonai környezet alakító hatása is. E kérdésekről csupán a teljesség kedvéért tettem említést, miután önmagában kimerítené egy referátum lehetőségeit, másrészt speciális, szűkebb rétegeket érintő probléma. Témám címe a beszámítási képességet érintő psychopathiás reactiók ismertetését ígérte és látszólag nem ezt adtam. Úgy vélem azonban, hogy a kóros személyiség-structura – mely ma is vitatott kérdése mind a psychiatriának, mind az igazságügyi elmekórtannak és mely általában a beszámítási képesség épségét nem befolyásolja - e vonatkozású negatív értékelése nélkül a kérdés nem tárgyalható. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kóros személyiség-structura talaján kialakult pathologiás állapotok elmeszakértői megítélése az esetek nagy többségében kisebb problémát jelent, mint magának a kóros személyiség structurának, a psychopathiának adaequat értelmezése, ill. a beszámítási képesség épségére való kihatásának helyes megítélése.

Az ubikvitin-proteaszóma rendszer az egyik legfontosabb eleme a sejten belüli fehérjék szabályozásának. Funkciója a szükségtelenné vált vagy hibás fehérjék eltávolítása. A proteaszóma proteolitikus enzimeivel darabolja fel, mégpedig azokat, amelyeket előzőleg ubikvitinek jelölnek meg. A rendszer fontosságára utal, hogy az ezzel foglalkozó kutatókat Nobel-díjjal ismerték el. Sok betegségben - beleértve a daganatokat - a fehérjék eltávolítása zavart szenvedhet, a kóros fehérjék felszaporodhatnak. Az utóbbi években felmerült olyan stratégia, hogy a fehérjék kontroll nélküli felhalmozódása a sejt pusztulásához vezethet. Ennek klinikai hasznosítását jelentik a proteaszómagátlók. Fontos megjegyezni, hogy erről a kérdésről, a myelomák terápiájáról kitűnő referátum jelent meg a Klinikai Onkológiában Mikala Gábor és munkatársai tollából.