Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 120

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Inflammatio és atherosclerosis

JAKAB Lajos

Az atherosclerosis kórfejlődésében egyre inkább tisztázódik az érfali inflammatio szerepe. Az inflammatiós jelenség és az atherosclerosis gyermekkorban kezdődő, élethosszig tartó folyamatának ok-okozati összefüggéseit azonban nem egyértelműen ítéli meg az irodalom. Az inflammatio alapvető patofiziológiai lényegének a megítélése sem mindig egyértelmű. A közlemény összefoglalja az inflammatio, a szervezeti védekező, elhárító reakció lényegét, jellegzetességeit.

Magyar Immunológia

2007. OKTÓBER 20.

Az endothelsejtek immunológiai funkciója

CERVENAK László

Az endothelsejtek funkciója messze túlmutat azon a régóta ismert szerepen, hogy válaszfalat képezzen a vér és a szövetek között. A legkülönbözőbb stimulusok futnak össze az endothelsejtekben, amelyek jelintegrátorként működve, a bejövő információ alapján szervezetünk több létfontosságú folyamatát szabályozzák. E folyamatok közül az egyik leglényegesebb az immunválasz.

Magyar Immunológia

2007. OKTÓBER 20.

Az alfakalcidol psoriasisos arthropathiában: klinikai és immunológiai hatások

GAÁL János, LAKOS Gabriella, ALEKSZA Magdolna, KISS Judit, HORVÁTH Irén, HORKAY Edit, NAGY Georgina, SZEGEDI Andrea

Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a psoriasisos arthropathiás betegeken alkalmazott szisztémás alfakalcidol- (1α-OH-vitamin D3) kezelés az immunrendszer működésében okoz-e laboratóriumi módszerekkel kimutatható változást, illetve ez tükröződik-e a betegek klinikai paramétereiben.

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

Antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés és pseudomembranosus colitis

LAKATOS László, LAKATOS Péter László

Antibiotikum-kezelés kapcsán 5-25%-ban alakul ki hasmenés. Előfordulása függ az alkalmazott antibiotikumtól, a beteg életkorától, társbetegségeitől és immunválaszától. A klinikai kép az enyhe, egy-két napos hasmenéstől a súlyos, halálos szövődményekkel járó formáig terjedhet.

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Helyi irányítók és fenotípusválaszok a lép érszegmentumainak ontogenezisében és a születés utáni fejlődésében

BALOGH Péter

Az ember és az immunológiai kutatásokban leggyakrabban használt kísérleti állatok perifériás nyirokszövetei közül a lép mutatja a legnagyobb fokú változékonyságot a szövet funkcionális aktivitása szempontjából, amelyhez a szerv ontogenezise és a fellépő immunválaszok során egyaránt jelentékeny szerkezeti átrendeződés is társul.

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A fertőzések megelőzésének lehetőségei krónikus hepatitis és cirrhosis esetén

PÁR Alajos, NEMESÁNSZKY Elemér

Krónikus májbetegségekben szenvedőkön - főleg időseknél - a károsodott immunválasz miatt gyakran fordul elő a kórlefolyást súlyosbító fertőzés, s ez sokszor nem kap figyelmet a gyakorlatban.

Magyar Immunológia

2005. OKTÓBER 10.

Plazmacitoid dendritikus sejtek - az I. típusú interferont termelő sejtek

MAGYARICS Zoltán, RAJNAVÖLGYI Éva

A dendritikus sejtek (DS) sokrétű funkciójú sejtcsoportot képviselnek; altípusaik alapvető szerepet játszanak az antigénspecifikus immunválasz elindításában és szabályozásában. Két fő típusuk - a myeloid (mDS) és a plazmacitoid (pDS) dendritikus sejtek - a perifériás vérben és szövetekben is megtalálható, és a környezet változásainak kifinomult érzékelőjeként szolgálnak.

Lege Artis Medicinae

2005. ÁPRILIS 20.

A kataláz enzim klinikai vonatkozásai és mutációi Magyarországon

GÓTH László

A szervezetben hidrogén-peroxid fiziológiás és patológiás folyamatok során képződik. A nagy koncentrációjú hidrogén-peroxid, de különösen a belőle képződő hidroxilgyök károsíthatja a különböző sejteket. A legújabb kutatások azonban a kis koncentrációjú hidrogén-peroxid fiziológiás szerepéről számolnak be a különböző jelátviteli folyamatokban (diabetesben, thrombocytaaktiválásban, gyulladásban, immunválaszban).

Magyar Immunológia

2004. MÁJUS 10.

Aktivált T-sejtek vizsgálata non-Hodgkin-lymphomás betegek esetében

VÁRÓCZY László, GERGELY Lajos, ALEKSZA Magdolna, MILTÉNYI Zsófia, ILLÉS Árpád

Az immunrendszer számos mechanizmusa révén próbál a szervezetben kifejlõdõ malignus sejtklónok ellen védekezni, amelyek közül talán a legjelentõsebb a T-sejtes immunválasz. Valamennyi (CD4+ helper és CD8+ citotoxikus) T-sejt fontos aktivációs markere a sejtfelszíni CD69 és az MHC II. családba tartozó HLA-DR molekula.

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.