Lege Artis Medicinae

Inflammatio és atherosclerosis

JAKAB Lajos

2007. NOVEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(11)

Az atherosclerosis kórfejlődésében egyre inkább tisztázódik az érfali inflammatio szerepe. Az inflammatiós jelenség és az atherosclerosis gyermekkorban kezdődő, élethosszig tartó folyamatának ok-okozati összefüggéseit azonban nem egyértelműen ítéli meg az irodalom. Az inflammatio alapvető patofiziológiai lényegének a megítélése sem mindig egyértelmű. A közlemény összefoglalja az inflammatio, a szervezeti védekező, elhárító reakció lényegét, jellegzetességeit. A szervezeti akutfázis-reakció szindróma az élő szervezet általános, azonnali, nem specifikus védekezése, elválaszthatatlanul kapcsolódva a specifikus, adaptív immunválaszhoz. Ismeretesek ab origine krónikus inflammatoricus folyamatok. Az artériafal proteoglikánjainak főbb fajtáit, funkcióit összegezve megállapítható, hogy azok - valamint a lipoproteinreceptorok és a HDLmakromolekula - szoros kapcsolatban állnak az inflammatiós folyamattal, annak alakulásával, sajátosságaival. Bizonyos, hogy az érfal-proteoglikánok direkt és indirekt módon tudják befolyásolni az inflammatiós választ. A statinderivátumoknak a koleszterinképződés gátlásán kívüli esetleges más támadáspontjának a kérdése jelenleg még nem tisztázott egyértelműen. Az atherosclerosis ab origine krónikus jellegű, az artériafal minden rétegét érintő, a kockázati tényezők és az érfal specifikus felépítése által meghatározott, egyedi vasculitisszindróma. Az inflammatio az atherosclerosis kórfejlődésének, egész tartamának minden szakaszában meghatározó, sine qua non patológiai jelensége.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Fájdalomcsillapítás a gyakorlatban A major analgetikumok alkalmazása

HORVÁTH J. Attila

Az erős, tűrhetetlen fájdalmak csillapításának évezredek óta ismert és ma is hatékony módja az opioidok adása. Az opiátokat a korábbi klinikai szemlélettől eltekintve nemcsak a végstádiumú tumoros betegeknek adjuk. A morfinszármazékok hétköznapi alkalmazási területe - függetlenül a diagnózistól - az igen erős fájdalmak csillapítása, bár kétségtelen tény, hogy az opiátokat elsősorban tumoros fájdalmak enyhítésére és erős akut fájdalmak csillapítására használjuk. Fejlettebb országokban az erős hatású szereket sokkal gyakrabban használják az erős és más módon nem csillapítható nem daganatos eredetű fájdalmak kezelésére. Ma a társadalombiztosítás elismeri a nem tumoros fájdalmak enyhítését opiáttal és származékaival (fentanyl, oxycodon) azáltal, hogy idegsebész, ortopéd, traumatológus és reumatológus szakorvos javaslatára a háziorvos a javaslat keltétől számított hat hónapig jelentős, 90%-os támogatással rendelheti, így könnyíti meg a beteg számára a hatásos fájdalomcsillapítókhoz való hozzáférést degeneratív eredetű mozgásszervi, súlyos, más szerekkel nem befolyásolható fájdalmas megbetegedéseknél. (BNO: M47, M48, M16.9, M17.9, M19.9, M54.4, M51.0, M51.1.) Az opioidok adásának indikációja azonban nem csupán az erős nociceptiv fájdalom, mivel az opioidok bizonyos perifériás neuropathiás fájdalmakban is kedvezően hatnak. Alapelvként kimondhatjuk, hogy a major analgetikumok alkalmazásának indikációja a fájdalom mértéke maga és nem az alapbetegség, bár kétségtelen tény, hogy az alapbetegség természete jelentősen befolyásolhatja fájdalomcsillapítási stratégiánkat és taktikánkat.

Lege Artis Medicinae

Nyúltvelői neurovascularis kompresszió mint a rezisztens hypertonia egyik oka Gondolatok egy betegünk kapcsán

KOVÁTS László, BRETUS Angelika, CSUTAK Kinga, NAGY Gyöngyi, GASZTONYI Beáta

BEVEZETÉS - A nyúltvelő rostralis ventrolateralis részén található a cardiovascularis rendszer centrális regulátora, a vasomotorközpont. A terület ingerületi állapota és/vagy a baroreceptorreflexafferentatióban, illetve -efferentatióban egyaránt szerepet játszó IX. és X. agyidegek irritációja szimpatikus hiperaktivitást okoz, ami az esetek egy részében súlyos, gyógyszeres terápiával nehezen befolyásolható magas vérnyomáshoz vezet. Ennek hátterében többnyire egy ritkán keresett érmalformáció, az úgynevezett pulzatilis neurovascularis kompresszió áll. ESETISMERTETÉS - A szerzők egy középkorú, essentialis hypertoniásnak tartott nőbetegük esetét ismertetik, akinek rezisztens magasvérnyomás- betegsége hátterében a medulla oblongata, illetve az itt kilépő bal oldali IX. és X. agyidegek vascularis kompresszióját igazolták mágnesesrezonancia- angiográfiás vizsgálattal. KÖVETKEZTETÉS - Az irodalmi adatok áttekintését követően a szerzők a rezisztens hypertonia ezen ritkán felismert okára és diagnosztikájának nehézségeire hívják fel a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

Gyenge motiváció, alacsony szintű tudás A laikusok elsősegélynyújtása

HORNYÁK István

Az intézményes mentés kezdetétől fogva a szakemberek komoly szerepet szántak azoknak az embereknek, akik a bajbajutott közelében tartózkodnak, s a bajt a legkorábban észlelik. Az egészségügyi szakirodalom által a laikus segélynyújtónak nevezett személyek segítségével még azelőtt működésbe lehet hozni a szakellátó rendszert, hogy a professzionális ellátók megérkeznének.

Lege Artis Medicinae

A hemoglobinszint ciklicitása renalis anaemiában A CERA és a hagyományos erythropoesisstimuláló szerek összehasonlítása

REUSZ György, SZABÓ J. Attila

Az erythropoesist stimuláló anyagok glikoproteinből állnak, a peptidhez sziálsavban végződő oligoszacharidaláncok glikozidos kötéssel kapcsolódnak. Minél alacsonyabb az eritropoetin sziálsavtartalma, annál nagyobb a receptoraffinitása, ugyanakkor csökken a keringésben töltött fél életideje. A biológiai hatás e tényezők egyensúlyától függ. A harmadik generációs erythropoesisstimuláló molekula, a continuous eritropoietin receptor activator (CERA) esetében sziálsav helyett nagyméretű polietilén-glikol molekula biztosítja a lassú eliminációt és a jobb biológiai hatást. Az erythropoesisstimuláló szerekkel történő kezelés mellett a hemoglobin szintje ciklikus váltakozást mutat. A hemoglobinciklicitás kedvezőtlen hatású, törekedni kell gyakoriságának és amplitúdójának csökkentésére. A legújabb eredmények tükrében a CERA csökkentheti a hemoglobinciklicitást.

Lege Artis Medicinae

Gyógyszerrendelési anomáliák

HERCZEG Zita

A LAM 2007. évi 8-9. számában Dobos Éva és Nemesánszky Elemér írása kitűnően foglalja össze a minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló 17/2007. kormányrendelet szabályozásának visszásságait, amelyekkel a gyakorló orvosok, illetve az egészségügyi intézmények szembesülnek mindennapi tevékenységük során.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A hypercholesterinaemia kezelése idôskorban

BARNA István

A 65 éves vagy idôsebb korúak aránya emelkedik a világban, és ezen belül egyre nô a 75 éven felüliek száma. Az athero­sclerosis az idôskorúak egyik legfontosabb, leggyakoribb megbetegedése, a legnagyobb mértékben felel az idôskori halá­lozásért, szellemi hanyatlásért és az élet­minôség romlásáért. A megfelelôen al­kal­mazott lipidcsökkentô kezeléssel a halálozások nagyobb részét kitevô cardiovascularis események kialakulásának esélye visszaszorítható, meghosszabbítható a be­te­gek élete, javítható az életminôségük. Dié­tás kezeléssel a cardiovascularis kockázat csökkentése ugyanolyan jó hatású, mint fiatalkorban. A 65 év vagy a feletti életkorban végzett rendszeres fizikai aktivitás férfiakban 26%-kal, nôkben 20%-kal csökkenti a cardiovascularis és az összes halálozás kockázatát. Ha a betegek kórtörténetében nincs érrendszeri betegség, a statinokat a 65 évesnél idôsebb egyéneknél is egyértelmûen javasoljuk elsôdleges megelôzésre. Statinokat primer prevenciós célra 75 éves vagy annál idôsebb felnôtteknél a kockázat és haszon egyéni elemzésével javasolt alkalmazni. Nagyobb kockázatcsökkenést lehet elérni 65–75 év között, mint a 75 éven felülieknél. Szekunder prevenció szempontjából a statin adása idôskorban kiemelten nagy jelentôségû, alkalmazása bizonyítottan kedvezô. A célérték eléréséhez mind primer, mind szekunder cardiovascularis prevencióban a statin- és ezetimibkezelés ajánlott.

Lege Artis Medicinae

A Jó, a Rossz és a Csúf

BENCZÚR Béla, BAJNOK László, REIBER István, TSCHÜRTZ Nándor

A címről sokunknak (de nem mindenkinek!) Sergio Leone filmklasszikusának figurái villannak fel és halljuk (vagy mégsem?) Ennio Morricone zenéjét. Ugye, ez a mondat is csupa furcsaság? Pedig, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki látta a filmet (sőt, biztos, hogy nem) és a fülünkbe csengő zene dallama is lehet csalóka. Tetszik vagy sem, de így vagyunk a lipidológiai tudományterület klasszikusaival is. A legtöbben, akik most a négy klinikus összefoglalóját olvassák, sokat (de korántsem mindent!) tudnak a témá(k)ról, másoknak talán ez lesz a további érdeklődést felkeltő „nagy cikk”. Részeire bontjuk az oszthatatlan, csak egyben funkcionáló egészet, hogy modellt építsünk gondolkodásunkban an­nak működéséről. Ez az, amit a tudományos megismeréssel teszünk. Modellt gyártunk, egyszerűsítünk, sőt (néha akár té­ve­sen) kinyilatkoztatunk. Vessük most el a ben­nünk élő sztereotípiáinkat (vagy legalábbis tegyünk rá kísérletet)! Beszéljünk a „mindig” jó HDL-koleszterinről, a rossz LDL-ről és a csúf (vagy mostoha?) trigliceridről, sőt (és itt már el is fogyott a három kulcsszereplős westernklasszikus analógiája) a sokak szemében együtt csúf és rossz lipoprotein(a) többi arcáról is! Az emberi szervezetben ugyanis minden mindennel összefügg, semmi sem véletlen, semmi sem lehet csak jó, rossz vagy csúf, még a Jó, a Rossz és a Csúf sem.

Hypertonia és Nephrologia

Hemodializált betegek tápláltsági állapota és a dietetikus szerepe a vesebetegek komplex ellátásában

POLNER Kálmán, KOVÁCS Lívia, HARIS Ágnes

Krónikus veseelégtelenségben súlyos cardiovascularis szövődmények alakulnak ki, ami az esetek 50%-ában vezet a betegek halálához. A legújabb elemzések szerint a felgyorsult atherosclerosis folyamatában a vesebetegek alultápláltságának és gyulladásos folyamatainak döntő szerepe van. A malnutríció és inflammatio szoros összefüggést mutat a szérumalbuminszinttel, aminek csökkenése a halálozás független prediktora. A szerzők 94, krónikusan dializált beteg tápláltsági állapotát vizsgálták. A betegek három hónapnál régebb óta álltak heti 3×4-4,5 óra hemodialízis alatt. Alapbetegségük 36%-ban diabetes mellitus volt. A BMI (testtömegindex, body mass index) alapján a betegek 42,5%-a volt normál- (20-24 ttkg/m2) tartományban, 11,7%-a alultáplált, 28,7%-a túlsúlyos, 17,1%-a enyhe vagy közepes módon elhízott volt. Dietetikus által végzett Szubjektív Tápláltsági állapot Felmérés (SZTF) szerint a betegek 47,9%-a tartozott a jól táplált csoportba, a többiek különböző mértékben alultápláltak voltak. A szérumalbumin-érték szoros összefüggést mutatott a tápláltsági állapottal, és az inflammatiót jelző CRP-szintjével. Csupán a betegek 63,8%-ánál mértek 40 g/l-nél magasabb albuminértéket. A 10 mg/l-nél magasabb CRP-értéket mutató csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a szérumalbuminszint (38,7±3,4 g/l), szemben a 10 mg/l-nél alacsonyabb CRP-vel rendelkező csoportban (albumin: 40,5±3,9 g/l) (p=0,04). Nem találtak szignifikáns különbséget a diabeteses és nem diabeteses betegek között az antropometriai mérések alapján. Életkor szerint csoportosítva a betegeket, szignifikánsan súlyosabb volt a 80 év feletti betegcsoport alultápláltsága az SZTF alapján, és szignifikánsan alacsonyabb volt a szérumalbuminszintjük is az 50 évesnél fiatalabb korcsoporthoz képest, ami az idős betegek fokozott halálozásának veszélyét jelzi. Egy esetbemutatással demonstrálják, hogy az alultápláltság megfelelő dietetikai felméréssel korai stádiumban kimutatható, ekkor megfelelő energia- és tápanyagkiegészítéssel, szükség esetén speciálisan összeállított tápszerekkel a malnutríció korrigálható, és ezzel a beteg súlyos cardiovascularis kockázata mérsékelhető. A dializált betegek sikeres terápiája igényli az orvosi szemlélet megváltozását és a szoros együttműködést a dietetikussal.

Lege Artis Medicinae

Az atherosclerosis gyógyszeres kezelése statinokkal

KÉKES Ede

Az atherosclerosis patogenezise eléggé összetett és komplex folyamat, amelyben számos tényező (lipoproteindepozíció, oxidatív stressz, lipidperoxidáció, endotheldiszfunkció stb.) szerepét feltárták, de még mindig nem teljesen tisztázott a patomechanizmus. Kiváltásában, elindításában a hagyományos és metabolikus, valamint a residualis kockázati tényezők játszanak szerepet. Közülük kiemelkedik a kóros lipidszint a vérben. A statinok olyan szerek, amelyek képesek jelentős mértékben csökkenteni, „fiziológiás” szintre vinni az LDL-koleszterin-szintet. Ma már ezeket a készítményeket nem nélkülözhetjük sem a primer, sem a szekunder cardiovascularis prevencióban, sőt, ma már az akut coronariaszindróma terápiájának részévé is vált. A statinok közül kiemelkedik a rosuvastatin az LDL-koleszterinre gyakorolt hatás, valamint a cardiovascularis eseményeket befolyásoló eredményesség révén. A legújabb vizsgálati eredmények szerint a rosuvastatin képes az érfalban végbemenő atheroscleroticus folyamat regressziójára is. Jogosan felmerül, hogy ebben a hatásban az LDL-koleszterin- szint csökkentésén túl szerepe van a statinok pleiotrop effektusának is.

Lege Artis Medicinae

A statinadherencia vizsgálata méhkeréki betegek körében

HANYECZ Vince, DANI Győző, MÁRK László

BEVEZETÉS - A cardiovascularis prevenció egyik alapeleme a lipidszintcsökkentő kezelés, amelynek minőségét jelzi a célértékeknek az évek során igazolt, egyre jobb arányú elérése. Még további javulásra van szükség, aminek egyik útja a betegek statinokkal kapcsolatos adherenciájának elő­mozdítása. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A Békés megyei Méhkerék község háziorvosi praxisában egy másik tanulmányban véletlenszerűen kiválasztott 392 fő közül a 81 statint (41 atorvastatint és 40 rosuvastatint) szedő beteg gyógyszerfelíratási szokásait elemeztük az adatbázis felhasználásával. EREDMÉNYEK - A betegek statinszedési adherenciáját két módon határoztuk meg: a háziorvos becslésével és az egy év alatt kiíratott gyógyszerdobozok számával. A két módszer között nem volt szignifikáns különbség. Nem találtunk különbséget az atorvastatin és a rosuvastatin iránti adherencia között sem. A rosuvastatint szedő betegek körében az összkoleszterinszint csökkenése szignifikánsan kedvezőbb volt (p=0,03). Szignifikáns korrelációt találtunk a felírt dobozszámok és az LDL-, valamint az összkoleszterinszint csökkenése között. KÖVETKEZTETÉS - Úgy tűnik, a betegek adherenciája nem a statin fajtától függ. Az adherencia meghatározására egyaránt alkalmas a háziorvos szubjektív megítélése és a felírt dobozszámok vizsgálata, ez azt sejteti, hogy a háziorvos ki tudná válogatni azokat a betegeket, akik oktatására több időt kellene fordítani.