Magyar Radiológia

Évtizedek a röntgenben Dr. Luzsa György

LOMBAY Béla

2003. ÁPRILIS 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(02)

Portré

A fenti cím Luzsa György címzetes egyetemi docens könyvének címét takarja, amit először 1996-ban, kiadásának évében olvastam el, és azóta is többször kézbe vettem. A szerző bevezetésében ezt írja: „egy röntgenszakorvos 42 évig tartó tevékenységéről lesz itt szó… a mindennapi munka, a betegek, a tudományos tevékenység, az oktatás és az etikai magatartás leírásából áll az egész mondanivaló.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A svájci szindróma

SZÁNTÓ Dezső

Svájci orvosi szociológusok a múlt század 90-es éveinek elején figyeltek fel arra, hogy csökken a pályakezdő orvosok száma, a munkaviszonyban álló orvosok átlagos életkora 50 év körüli, és egyre többen helyezkednek el a gyógyszeriparban vagy más, a gyógyítást kiszolgáló gazdasági szakágazatokban.

Magyar Radiológia

Az ECR 2003 képmegfejtő ülése

PALKÓ András

Ebben az évben engem ért az a megtiszteltetés, hogy a hagyományt folytatva, Karlinger Kinga és Mester Ádám nyomdokaiba lépve, gasztroenterológus radiológusként részt vehessek az Image Interpretation Session ötfős társaságában.

Magyar Radiológia

Transzplantált vesék ureterszűkületeinek kezelése invazív radiológiai módszerekkel

DOROS Attila, WESZELITS Viola, PUHL Mária, RUSZ András, JANSEN Judit

BEVEZETÉS - A transzplantált vesék ureterében 2-13%- ban fordul elő szűkület, elzáródás, nekrózis. Ezek megoldására sebészi, endourológiai és invazív radiológiai módszereket választhatunk. Az utóbbi módszer eredményeinek elemzése és bemutatása mellett egyszerűen alkalmazható terápiás algoritmus felállítását kíséreltük meg tanulmányunkban. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A diagnózis felállítása a klinikai kép változása, valamint az ultrahang- és izotópvizsgálat, CT-urográfiás vizsgálat, illetve invazív feltöltéses vizsgálat alapján történt. 2000. július 1. és 2002. szeptember 1. között 15 szűkületet észleltünk 14 betegben. A szűkületeket percutan katéter bevezetés után tágítottuk és ureterstenttel síneztük. EREDMÉNYEK - Visszaszűkülés egy esetben alakult ki. Ezt külső kompresszió okozta, amit műtéttel oldottunk meg, de a műtét után újonnan kialakult szűkületet ismét percutan kezeltük. Két esetben súlyos infekció lépett fel, egy beteg esetében nephrectomia vált szükségessé, a másik beteg antibiotikus terápiára gyógyult. Egy beteg stentje kicsúszott, emiatt műtétre került sor. Tizenkét beteg veseműködését, szabad vizeletelfolyását sikerült a percutan kezeléssel biztosítani. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink alapján a percutan végzett intervenciós radiológiai terápia jó eredménnyel és kevés szövődménnyel alkalmazható nehéz anatómiai szituációkban is, bár a 31 hónapos maximális betegkövetési idő még nem elég hosszú a végleges következtetések levonására. A módszer részben kiváltja, részben kiegészíti a műtéti és a retrográd endourológiai megoldásokat.

Magyar Radiológia

Webajánló Radiológia az interneten

BÁGYI Péter

A multimédiás számítógépek nemrég még unikálisnak számító lehetőségei - a zenéhez, a filmekhez való hozzáférés - napjainkra szinte természetessé váltak, veszítettek érdekességükből. A gépek sokasodása, az egyre fejlettebb hálózati struktúra, a World Wide Web adta lehetőségek kihívással állnak a radiológiát művelő szakemberek elé a képalkotás fejlesztésében.

Magyar Radiológia

Határtalanság Optimizmus az ECR 2003 után

LOMBAY Béla

Előző lapszámunk Szerkesztőségi jegyzetek rovatában a magyar radiológia nehéz sorsát próbáltam elemezni Sorstalanság címmel. Bár a pesszimizmus távol áll gondolkodásomtól, újra elolvasva e kis tárcát, némi lehangoltságot fedeztem fel soraimban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Pihenteti és ellazítja a futás

L. Ida

Berzéki-Polgár Dóra, a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház Neonatális Intenzív Osztályának diplomás szakápolója éles kanyarokkal tűzdelt, váltásokban bővelkedő pályával büszkélkedhet, amelynek eddigi minden állomásán derekasan helytállt. Folyamatosan új célokat tűz ki maga elé, táncol, sportol, továbbtanul, mert úgy gondolja, a tevékeny élet megteremti a fizikai és mentális harmóniát, és ettől mindenki, aki így éli mindennapjait, kicsit boldogabb lehet.

Lege Artis Medicinae

Kommunikáció pszichésen traumatizáló terápiás helyzetekben. A VitalTalk „COVID-19 communications skills” példatárának magyar fordítása

TIRINGER István

Az elmúlt évtizedek orvosi pszichológiai kutatásai alapján egyértelművé vált, hogy nem csak extrémen megterhelő vagy fenyegető helyzetek – külső katasztrófák – válthatnak ki poszttraumás stressz zavart, hanem az életet veszélyeztető betegségek és olyan terápiás helyzetek is, amelyekben a betegek közvetlen életveszélyt élnek át. Az ilyen helyzeteket követően poszttraumás stressz tünetek a betegek többségénél megfigyelhetők, de hosszú távon poszttraumás stressz zavar (PTSD – Post Trau­matic Stress Disorder) csak egy jelentős kisebbségnél alakul ki (Greene és munkatársai szisztematikus áttekintése alapján az alapellátás betegei között a pontprevalencia 2–39%) (1). A PTSD ki­alakulása számos kockázati és protektív tényezőtől függ. Ezek közül az alábbiakban az orvosi kommunikáció jelentőségéről adunk rövid összefoglalót, majd közreadjuk annak a kommunikációs példatárnak a fordítását, amelyet az orvosi kommunikációs készségek tréningjével és kutatásával foglalkozó VitalTalk szervezet adott közre (1. melléklet). A példatár jelenleg (2020. április 28-án) 22 nyelven érhető el a szervezet honlapjáról és az most már a saját fordításunkat is tartalmazza (https://www.vitaltalk.org/guides/covid-19-communication-skills/).

Ideggyógyászati Szemle

A kiégés vizsgálata egészségügyi dolgozók között

FEJES Éva, MÁK Kornél, POHL Marietta, BANK Gyula, FEHÉR Gergely, TIBOLD Antal

Az elmúlt évtizedek egészségügyi reformjai főként gazdasági szempontokra alapoztak, és az ága­zatban napjainkra jelentős problémához vezetett, hogy a humán erőforrás kérdése háttérbe szorult, amit a ki­égés­szindróma tovább súlyosbít. A kutatás célja az egész­ségügyi dolgozók kiégési jelenségének komplex vizsgálata volt. A strukturált, papír alapú önkitöltős kérdőívekre alapozott keresztmetszeti vizsgálat Komló, Pécs és Kecskemét városában foglalkoztatott dolgozók körében történt. Demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck-féle rövidített depresszió-kérdőívet alkalmaztuk, továbbá erőfeszítés-jutalom-egyensúlytalanság kérdőív és Társas Támogatás kérdőív is kitöltésre került. Összességében 473 kérdőív került kiosztásra, és 441 teljesen kitöltött kérdőív érkezett vissza a vizsgálati időszak végéig. A munkavállalók döntő többsége 36–55 év közötti (63,1%). Az átlagos kiégési pont­szám 58,6 (SD = 16,3), melyből 63 fő (14,2%) alacsony, 356 fő közepes (80,7%) és 22 fő (5,1%) súlyos kiégéssel érintett. A multivariációs analízis során az ellátási típust tekintve az aktív fekvőbeteg-ellátás (OR = 1,018), az élet­kor (OR = 2,514), a családi állapot (OR = 1,148), az ápo­lói munkakör (OR = 1,246), a társas támogatás hiánya (OR = 1,189) és a nem megfelelő javadalmazás (OR = 9,719) bizonyultak a kiégés független rizikó­té­nye­zőinek (p < 0,05 minden esetben). A depresszió súlyos­sága és a kiégés (korrelációs együttható = 0,238), to­vábbá a diszfunkcionális attitűdök és a kiégés (korrelációs együttható = 0,212) között szignifikáns összefüggés igazolódott (p < 0,001 mindkét esetben). Eredményeink alapján az egészségügyi dolgozók (különösen a szakdolgozók) jelentős része köze­pes fokú, 5,1%-a pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (ellátási típus, munkakör, társas támogatás) és nem befolyásolható (életkor, család) tényezői, melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások során figyelembe kell venni.

Klinikai Onkológia

A hypoxia jelentősége a rosszindulatú daganatok progressziójában: terápiás lehetőségek, út a Nobel-díjhoz

KOPPER László, SEBESTYÉN Anna, TÍMÁR József

Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a malignus daganatok egyik meghatározó jellemzője hypoxiás állapotuk és az ennek következtében aktiválódó genetikai, biokémiai és biológiai programok. A felismerés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben az orvosi Nobel- díjat ezért ítélték oda a terület meghatározó tudósainak. A daganatszövetben keletkező hypoxia fő oka a proliferációval lépést nem tartó ereződés, de másik fontos oka a daganatos beteg szisztémás hypoxiája is. A hypoxiára adandó sejtes válaszok alapja a hypoxia indukálta (transzkripciós) faktorok stabilizálódása és aktivizálódása, ami azonban daganatokban az onkogén jelpályák konstitutív aktivitása miatt is bekövetkezhet hypoxia nélkül is. A daganatos hypoxia következménye az angiogén fenotípus, a sejtmetabolizmus átprogramozódása és a daganatellenes immunológiai válaszreakciók kedvezőtlen modulációja. A daganatszövet hypoxiája azonban negatívan befolyásolja a kemo-, sugár- és immunterápia hatékonyságát is. Mindezek miatt nagy szükség lenne a daganatos hypoxia célzott terápiájára, aminek első eszközei még csak most lépnek be a klinikai gyakorlatba. Fontos megjegyezni, hogy hazai kutatócsoportok nemzetközileg is elismert eredményekkel járultak hozzá ismereteink bővüléséhez ezen a területen.

Lege Artis Medicinae

Az orális antikoagulálás új lehetősége a kardiogén eredetű stroke prevenciójában - Fókuszban a RE-LY vizsgálat

SZAPÁRY László

A kardiogén eredetű stroke-ok leggyakoribb oka a pitvarfibrilláció. E ritmuszavar gyakorisága az életkorral meredeken nő, az idős lakosság 10%-át érinti. A pitvarfibrilláció következtében kialakuló stroke legtöbbször súlyos, mortalitása magas. A ritmuszavarhoz társuló rizikófaktorok és az életkor alapján becsülhető meg a stroke fellépésének kockázata; az egyik legveszélyeztetettebb csoportot azok a betegek alkotják, akiknél pitvarfibrilláció áll fenn, és korábban tranziens ischaemiás attakot vagy stroke-ot szenvedtek el. A hatékony prevenciót a tartós antikoaguláns kezelés jelenti. A klinikai gyakorlatban évtizedek óta csak a K-vitamin-antagonista készítmények használatára van lehetőség. Ezek alkalmazásának számos korlátja van, a klinikusok éppen a magas stroke-rizikójú, idős betegeknél tartanak leginkább a rendelésüktől. Ennek következtében azoknak a betegeknek, akiknél pitvarfibrilláció miatt antikoaguláns kezelés indokolt, csak mintegy 50- 60%-a kap ilyen terápiát, és a kezelt betegeknek csupán fele éri el a cél-INR-tartományt. A warfarin több mint 50 évvel ezelőtti bevezetése óta az elmúlt években kerültek publikálásra a direkt trombininhibitor dabigatrannal végzett vizsgálatok adatai. Jelen közlemény a 2009-ben publikált, nemzetközi, III. fázisú RE-LY vizsgálat eredményeit tekinti át, amely a dabigatran etexilat preventív hatékonyságát értékelte pitvarfibrilláló betegeknél, terápiás dózisú warfarinnal összehasonlítva. Az eredmények alapján a dabigatran napi 2×110 mg-os dózisban alkalmazva a warfarinnal azonos, míg 2×150 mg-os dózisban annál szignifikánsan hatékonyabb védelmet biztosít a pitvarfibrillációhoz társuló stroke és szisztémás embolia ellen. Kitűnő preventív hatásán túl a dabigatrankezelés mellett szignifikánsan kevesebb intracranialis vérzés fordul elő, és csökkent az egyéb súlyos vérzések gyakorisága is. Az eredmények alapján a dabigatran valószínűleg meg fogja változtatni a jelenlegi kezelési paradigmát a pitvarfibrillációban szenvedő betegek stroke-prevenciójában. Bevezetésével jelentősen bővülhet a hatékonyan és biztonságosan kezeltek köre.