Lege Artis Medicinae

Próbaper egy nehéz klinikai döntés érdekében

RICHARD Smith

1993. MÁJUS 26.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(05)

Számos klinikai döntést kell meghoznunk úgy, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos információ. Ilyenkor az egyik lehetséges megoldás a szakértők közötti megegyezés keresése. Egy másik, az alábbiakban részletezett módszer egy jogi eljárás lefolytatása lehet a nehéz kérdések elemzésére. Ez egy próbaper volt – ügyvédek, szakértő tanúk, és esküdtszék rész vételével – arról, hogy vajon minden szimptomatikus sarlósejtes vérszegénységben szenvedő gyermek esetében javasolni kell-e a csontvelő transzplantációt. A transzplantációval a gyógyulási arány kb. 90%-os, egy olyan betegségben, amely a gyerekek 15%-ának halálát okoz hatja 20 éves koruk előtt. Azonban a transzplantációnak 10%-os a halálos, illetve a súlyosan egészségkárosító kockázata, és az orvosok nem képesek megjósolni, melyik gyermek sarlósejtes vérszegénysége válik súlyossá, és melyiknél lesz enyhe, vagy tünetmentes. Az esküdtszék végül is többségi határozattal úgy döntött, hogy nem kell mindegyik tünethordozó gyermek esetében csontvelő-transzplantációt javasolni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Gasztroenterológia a háziorvos gyakorlatában

ÚJSZÁSZY László

Beszámoló a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium és a Magyar Orvosi Kamara Oktatási Bizottsága közre működésével, a MEDICOM-Glaxo segítségével 1993. március 19–20-án Hatvanban megrendezett továbbképzésről.

Lege Artis Medicinae

Etikai és jogi kérdések a szervátültetés gyakorlatában

MATKÓ Ida

A magyarországi szervátültetés gyakorlatának orvosetikai és jogi kérdéseit a klinikus 1 . szempontjából kívánom megvizsgálni. A diagnosztikus és terápiás módszerek, reanimációs eljárások fejlődése, a szervtranszplantációk mindennapos gyakorlattá válása ismételten olyan helyzet elé állítják az orvost, amelyben az orvosetikai, jogi és társadalmi tradíciók konfliktusba kerülnek az orvos szakmai tapasztalatával, lelkiismeretével és tudományos törekvéseivel. A szervátültetés a gyógyítás olyan területe, amely az utóbbi időben sok vitát váltott ki. Hazánkban ennek részben az az oka, hogy ma már semmiképpen sem tekinthető kísérleti jellegű eljárásnak: egyre több átültethető donor-szervre van szükség, aminek egyik feltétele az orvos és a civil társadalom együtt működése.

Lege Artis Medicinae

A felületes hólyagtumorok BCG-kezelésének kockázata: mellékhatások és szövődmények

SOMOGYI László, POLYÁK László, SZÁNTÓ Árpád

A felületes hólyagtumorok gyógyítása a daganatkiújulások magas száma miatt nem korlátozódhat csupán azok sebészi eltávolítására. A gyógyítás szerves részét képezi a recidiva elleni küzdelem is. A szerzők a recidiva profilaxisára alkalmazott BCG-immunterápia mellékhatásait és szövődményeit 152 beteg kezelése és követése alapján összegezik. Ismertetik a szövődmények felismerésének és az ellenük való védekezésnek módjait. Megállapítják, hogy a nem elhanyagolható mellékhatások ellenére az adjuváns BCG-kezelés terápiás effektusa meghaladja a toxikus mellékhatások kockázatát, és hogy az évenként megismételt kezelési ciklus nem jelent többletveszélyt az egyetlen 6 hetes kurzushoz viszonyítva.

Lege Artis Medicinae

A T-sejtek antigénspecifikus működésének előfeltétele: az antigén feldolgozása és bemutatása

RAJNAVÖLGYI Éva

Az immunrendszer működése során számos szabályozó mechanizmus igyekszik a szervezet belső egyensúlyát fenntartani. E folyamatok kulcsa a T- és B-lymphocyták antigénfelismerő képessége, amely funkcionális alapját képezi az immunrendszer célzott, antigénspecifikus működésének éppúgy, mint a klónszelekció elvén alapuló munkamegosztásnak (LAM 1991 1(18):1308–1314.) és ezáltal az antigén hatékony eltávolításának. A T-sejtek alapvető szerepet játszanak a szervezet saját és nem saját struktúrájának megkülönböztetésében. A T-sejtek antigénspecifikus aktiválódása különböző sejtfelszíni fehérjék megjelenéséhez és eltérő biológiai aktivitású limfokinek termelődéséhez vezet, melyek megszabják az immunrendszer sejtjei közötti együttműködés lehetőségeit, valamint befolyásolják más sejtek funkcióját, és így az immunválasz kimenetelét is. A T-sejtek működése így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelő hatásfokkal és oly módon távolítsa el a szervezetből a testidegen anyagokat, hogy eközben a szervezet saját sejtjei a legkevésbé károsodjanak. Ahhoz azonban, hogy a T-sejtek biológiai funkcióikat kifejtsék, más sejtek, az úgynevezett antigén prezentáló sejtek (APS) együtt működését is igénylik. Közleményünkben azokról az antigénprezentáló sejtekben lejátszódó fehérje lebontási és szállítási lépéseket ismertetjük, amelyek nélkül a T-sejtek antigénfelismerő és effektor működése nem mehet végbe. Ma már igazolt, hogy ezek a folyamatok alapvetően befolyásolják a kórokozók elleni védekezés hatékonyságát és megszabják az autoimmun folyamatok szabályozott vagy kóros kimenetelét.

Lege Artis Medicinae

Gondolatok a kiterjesztett méheltávolítástól

BŐSZE Péter

A szerző a korai méhnyakrákok kezelésének egyik világszerte elterjedt, ám hazánkban kevésbé ismert módszerét, a kiterjesztett méh eltávolítást tárgyalja saját tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján. Ismerteti a műtét előnyeit és szövődményeit, javallatait és ellenjavallatait. Megállapítja, hogy a kiterjesztett méheltávolításnak egyértelműen helye van a korai méhnyakrákok kezelésében. Véleménye szerint a beteget fel kell világosítani arról, hogy megbetegedésének több, egyformán hatásos kezelési lehetősége van. Ismertetni kell a kezelések előnyeit és kockázatát, és a beteggel együtt kell kiválasztani a számára leginkább megfelelő kezelést. Az életminőség figyelembe vétele és a beteg bevonása a kezelés eldöntésébe ma már egyre inkább elengedhetetlen követelmény. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a kiterjesztett méheltávolítás nagy műtét, amelyet csak megfelelően képzett, nagy gyakorlattal rendelkező nőgyógyász-sebésznek szabad elvégeznie. Fontos, hogy csak az végezzen nyirokcsomó- és kiterjesztett méheltávolítást, aki azt rendszeresen csinálja. Ellenkező esetben a szövődmények sokkal gyakoribbak lesznek. Leghelyesebb, ha a műtétre nagy gyakorlattal rendelkező központokban kerül sor.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.