Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 53
Ideggyógyászati Szemle
1973. AUGUSZTUS 01.
A corpus callosumba és az oldalkamrába terjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldása
31 éves férfi corpus callosumába és oldalkamrájába beterjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldását ismertettük. A localisatio adta műtéti nehézségek miatt viszonylag kisebb számú ide vonatkozó irodalom adataival együtt foglalkoztunk az ér-malformatio klinikai tüneteivel, diagnostikájával. Hangsúlyoztuk a postoperatív angiographia fontosságát a műtéti radikalitás megítélésében.
Ideggyógyászati Szemle
1970. MÁRCIUS 01.
A corpus callosum agenesia klinikai, rtg és pathologiai vonatkozásai
Szerzők két c. c. a.-s esetüket ismertetik. Ezek közül egyik élőben diagnostizált, másik 80 éves korban talált boncolási melléklelet volt. Az élőben diagnostizált esetben a c. c. hiányt más fejlődési anomalia is kíséri. Tünetileg mentalis visszamaradottság, paroxysmalis indulat-kitörések tették szükségessé vizsgálatát, s diagnosisát PEG tisztázta. A második eset gyakorlatilag tünetmentes volt, itt a primaer c. c. a.-hoz más fejlődési anomália nem társult. Az agyban talált egyéb rendellenességek mind a c. c. hiány következményeiként keletkeztek, tehát a Jacob által „secundaer adaptatiós processus" -nak nevezett csoportba tartoznak, ezek: a fornixok és a septum pellucidi csökevényes fejlettsége, a gyrus cinguli kialakulásának hiánya s helyette a mediális felszínen sugárirányba haladó tekervényezettség; az occipitalis lebenyek fejletlensége, az occipitalis kamraszarvak nagyfokú tágulatával. Végül szerzők hangsúlyozzák a c. c. functiójára vonatkozó újabb kutatások jelentőségét. Ezek alapján valószínű, hogy célzott psychologiai vizsgálattal finomabb perceptuo-motoros coordinatiós zavar a tünetszegény esetekben is felszínre hozható.
Ideggyógyászati Szemle
1969. JÚLIUS 01.
Adatok a corpus callosum gliomáinak kórismézéséhez
12 corpus callosum gliomás eset anatomiai-localisatios analysisét, a vezető psychés és motoros tünetek áttekintése mellett, összekötöttük a röntgenológiai kontrasztos vizsgálatok leleleteinek tanulmányozásával. A két kontrasztos módszer által nyert leletek értékének említése mellett hangsúlyozzuk, hogy a két radiologiai segédeljárás egymást kiegészítheti, s ezért bizonyos esetekben mindkettő elvégzését szükségesnek tartjuk.
Ideggyógyászati Szemle
1968. ÁPRILIS 01.
Az alkoholizmussal kapcsolatos idegrendszeri bántalmak, különös tekintettel a kisagyvelő localizált sorvadására
Szerző 57 alkoholista egységes szövettani módszerrel feldolgozott központi idegrendszerét vizsgálta. Megállapította, hogy az alkoholizmussal kapcsolatba hozható halálozás száma az utolsó négy évben jelentősen emelkedett, továbbá, hogy a klinikai és kórbonctani-kórszövettani syndromák bonyolultabba váltak. Ismételten észlelt corpus callosum degeneratiót, más „alkoholos neuropathologiai syndromákkal (vermis anterior sorvadás, réteges nagyagykéreg sclerosis, centrális pontin laesiók) együtt. A szabadszemmel (5/57) és a mikroszkóp alatt (17/57) észlelhető kisagyi elváltozások gyakori előfordulása miatt a kisagyi degeneratiónak az alkoholizmussal kapcsolatban nagy fontosságot (epidemiológiai jelentőséget) tulajdonít. Az alkoholistákon a különböző szövettani elváltozással, más-más topographiában és eltérő pathogenetikai hatásokra megjelenő syndromák gyakori társulása miatt szükségesnek tartja az általános alkoholos encephalopathia elismerését. Ez az ismétlődő és chronikus alkohol intoxicatio halmozódó küszöbalatti laesióival diffus idegrendszeri pathogenetikai alaphelyzetet jelent. A különböző „alkoholos” neuropathologiai syndromák, további (fehérje- és vitamin-hiány, vaso-circulatiós, endogen neuronalis stb.) pathogenetikai tényezők társulása estén valósulnak meg.
Ideggyógyászati Szemle
1966. JÚNIUS 01.
A kisagy veleszületett hiányáról
Összefoglalva megállapítható, hogy metamer fejlődési zavarról van szó, melynek egyik része az extrem ritkaságként szereplő kisagyi agenesia. Az intrauterin ártalmakhoz vezető tényezők közül az öröklés, röntgen, radium ártalom, mechanikai hatás és vírusbetegségek bizonyíthatóan nem állapíthatók meg.
Ideggyógyászati Szemle
1962. SZEPTEMBER 01.
Ectopiás pinealoma esete
Ectopiás pinealomának nevezzük azokat a pinealoma-szerkezetű daganatokat, amelyek nem a corpus pinealéból, hanem az agy más területéről indulnak ki. Előfordulásuk ritka. Főleg a pubertás korban, fiúknál fordul elő gyakrabban. Leginkább a 111. kamra alapjáról indul és infiltrálja a hypophysis nyelet, neurohypophysist, esetleg a chiasma opticumot, corpus mamillarét.
Ideggyógyászati Szemle
1962. SZEPTEMBER 01.
A nucleus amygdaleus szövettani elváltozásai a seniumban
A központi idegrendszer szövettani szerkezetében általánosan ismert elváltozások jelentkezhetnek a seniumban. Ezen senilis elváltozásoknak a jelenléte és súlyossági foka az agy egyes területein nem teljesen azonos jellegű és mértékű (Braunműhl 1957). Így a senilis plaqueok szempontjából általában a nagyagykéreg a legsúlyosabban érintett, a törzsdúcokban a számuk már sokkal kevesebb (Stief 1924), a gerincvelőben nem is fordulnak elő, a corpus pinealéban sem találhatók sohasem (Horányi 1959).
Ideggyógyászati Szemle
1961. DECEMBER 01.
Sclerosis multiplex és generalisalt reticulosarcoma együttes esete
63 éves betegnél kb. 20 éven át sclerosis multiplex volt jelen, mely schubokban progrediált. Halála előtt 8 hónappal generalizalt nyirokcsomó megnagyobbodások léptek fel. A boncolási és szövettani vizsgálat testszerte generalizált reticulosarcoma mellett a központi idegrendszerben diffus lágyburki és perivascularis daganatos burjánzást mutatott. A pia-glia membrana jelentéktelen kivétellel mindenhol gátat vetett az idegszövetbe való átterjedésnek, kivéve a corpus pinealét, ami a corpus pinealenak pathológiás folyamatokkal szembeni sajátságos biológiai magatartásának tulajdonítható. A központi idegrendszerben a perivascularis űrökben helyetfoglaló daganatos burjánzás mellett többgócú velőtlenedést találtunk, melyek elhelyezkedésükben és szövettani jellegzetességükben idős sclerosis multiplexes gócoknak felelnek meg. A szövettani kép és a klinikai lefolyás alapján a leírt esetet két különálló megbetegedés véletlen találkozásának kell tartanunk.
Ideggyógyászati Szemle
1961. FEBRUÁR 01.
Septum pellucidum-cysták tünettana
1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.
Ideggyógyászati Szemle
1960. DECEMBER 01.
Splenium-gliómák
Tünettanilag a splenium gliomák kórismézése nagy nehézséget okoz és ebben az általában consequensen jelentkező mentális kép és az olykor bizonytalan értékű contrast-anyag vizsgálatok csak némi segítséget nyújtanak. Eseteink alapján elkülönítünk primár és secundár splenium tumorokat. Az előbbieknél nagyon valószínűnek tartjuk a callosum-hemisphaerium szögletben való és multicentricus keletkezést. A műtéti lehetőség nagyon korlátozott, a műtéti halálozás igen magas. A corpus callosum daganatainál az amerikai idegsebészek (Alpers (1), Voris és Adson (21) stb.) már 25 éve hangsúlyozták, hogy műtéti beavatkozás nem javít a beteg állapotán. Helyesnek tartjuk Van Gehuchten (23) álláspontját : a műtéttől való tartózkodást és Rtg. vagy rádium therápia alkalmazását.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.