Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

Beszámoló a Nyugat-Pannon Neurológiai Konzultációs Fórumról

GARZULY Ferenc, GYENES Éva, BARTI Péterné

Az orvosi szekción közel 70 orvos vett részt. Az esetkonzultáció primer idegrendszeri lymphomákkal kezdődött. Győrből egy, Zalaegerszegről öt betegről számoltak be.

HUN 1998;51(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Az endoszkópos ventriculotonia anatómiai alapjai - A "free hand" módszer klinikai alkalmazása

RESISCH Róbert, PATONAY Lajos, JULOW Jenő

A szerzők ismertetik az occlusiv hydrocephalus kezelésére alkalmazható módszer, az endoszkópos ventriculotomia végzésekor érintett képletek anatómiáját. Vizsgálataikat 25 cadaveren végezték frontocentralis (15 esetben) vagy frontális (5 esetben) fúrt lyuk készítését követően, illetve biportális coronalis behatolással (5 esetben). Az oldalkamra pars centralisába jutva a plexus choroideus könnyen identifikálható képletének segítségével felkeresték a foramen interventriculare Monroit. Ezen keresztül haladva érték el a harmadik kamrát, majd a kétoldali corpus mamillare és az infundibulum mint tájékozódási pont látótérbe hozásával meghatározták a kamraperforáció helyét. A kamrarendszer subependymalis vénáinak anatómiáját 50 darab fixált agyon is vizsgálták. A ventriculotomiás beavatkozást frontocentralis fúrt lyukból 1995 októbere és decembere között három beteg esetében végezték el „free hand” technikával, melyet egy esetben a beteg súlyos általános állapota, két esetben pedig az extrém méretű belső liquorterek indokoltak. E technikával a műtét kockázata nagyobb, ugyanakkor a beavatkozást leegyszerűsíti.

HUN 1997;50(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁRCIUS 20.

A corpus amylaceum előfordulásának statisztikai értékelése és patológiai jelentősége

LEEL-ŐSSY Lóránt

A vizsgálat tárgya a corpus amylaceum szemikvantitatív értékelése volt a már közölt módszerrel főleg autopsziás, kisebb részben biopsziás anyagon. Statisztikus, morfometriás vizsgálatnak tekinthető, ami azt jelenti, hogy az adatokat betegség szerint táblázatokban számokban, százalékban, illetve homogenitás vizsgálattal értékeltük. A sokrétű neuropatológiai vizsgálat több klinikai jelentőségű következtetés levonását is lehetővé tette. A beteganyag eddig nem közölt igen nagy számú esetet foglalt magában, amit különböző betegségekben - korcsoportok szerint - a corpus amylaceum előfordulást 0-4 fokozattal jelölve, kvantitatíve, részben homogenitás vizsgálati módszerrel tüntettünk fel. A predilekciós helyek vizsgálata, a corpus amylaceum keletkezési mechanizmusának tisztázása, valamint egyes állapotokban, betegségekben való előfordulása tekinthető a legfontosabb változóknak. A corpus amylaceum keletkezésében jelentősnek tűntek a krónikus ismétlődő vascularis zavarok, amelyek a vér-agy gát elhúzódó zavaraihoz vezethettek. Nem mutatkozott jelentős különbség a corpus amylaceum előfordulását tekintve a vérzéses és ischaemiás vascularis betegségek között, mint ahogyan nem volt több előfordulás Alzheimer-féle dementiákban sem. A gerincvelőt érintő betegségeknél – főleg vascularis myelopathiában – jelentősen nagyobb volt a corpus amylaceumok száma, amit részben a nagyobb liquortömeg és/vagy lassúbb liquorfelszívódás okozhatott. A gliosissal járó folyamatokban, ahol nagyobb az astrocyta proliferatív hajlama, mint posztraumás gliosis vagy astrocytoma, corpus amylaceum képződés nem volt. Ez a megállapítás további vizsgálódások tárgyát képezheti. Külön kiemelést érdemel az a következtetés, hogy a corpus amylaceum képződésében több mechanizmus szerepelhet. Ilyenek az astrocyták insufficientiája a glükózfelhasználásban, ami bizonyos szénhidrátpolimerek és glikogén felszaporodásával jár. Fontos tényező a predilekciós helyeken lévő nagyobb liquortömeg. Az ismétlődő gátzavarok egyes patológiás folyamatokban döntő jelentőségűek lehetnek a strukturális - perivascularis, subpialis, subependymalis – predilekciós helyeken. Kiemelt predilekciós hely a gerincvelő, ahol a vascularis myelopathiákon kívül egyes betegségeknél (sclerosis multiplex, sclerosis lateralis amyotrophica stb) feltűnő volt a corpus amylaceumok fokozott megjelenése, amit a stresszproteinek fokozot jelenléte magyarázhat. A végső következtetés, hogy a corpus amylaceumnak nincs ugyan patognosztikus jelentősége, de egyes állapotokban jóval gyakoribb, ami több patomechanizmus szerepét emeli ki.

HUN 1997;50(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1995. SZEPTEMBER 01.

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI PRIMER T-SEJTES LYMPHOMA

NIKL János, BARAKONYI István, SIPOS József

A központi idegrendszer primer lymphomái ritka tumorok, az összes intracranialis daganat 0,7-1,5%-át képezik. A lymphomákon belül is szórványosan fordulnak elő T-sejtes eredetűek. A szerzők a corpus callosumban elhelyezkedő malignus T-sejtes lymphoma esetét ismertetik. A pontos diagnózishoz a szövettani vizsgálat révén jutottak.

HUN 1995;48(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága

LEEL-ÖSSY Lóránt

Beszámoló a magyar ideg- és elmeorvosok társasága neuropatológiai szekciójának munkájáról. Újabb megfigyelések a corpus amylaceum (polyglucosan test) vizsgálatában.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

HUN 1993;46(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Az agyi érbetegségek korszerű szemlélete

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Sántha Kálmán professzorra való emlékezés és tisztelgés után az agyi érbetegségek epidemiológiáját közelíti meg a szerző a közel 100 OOO lakosú terület kórházi agyi érbeteg morbiditásának és mortalitásának az ismertetésével, 1986. és 1987. évekből. Ez a felmérés évi 404 heveny agyi ictusos beteg felvételét állapítja meg 100 OOO lakosra, azzal a megjegyzéssel, hogy nálunk növekvőben van az agyi érbetegek száma. Részletezi az agyi érbetegek korszerű kivizsgálásának menetét, de kihangsúlyozza a lelkiismeretes klinikai vizsgálat fontosságát is. Az utóbbi tíz évben végzett kutatásokról számol be, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az agyi érbetegségek pathológiájához. Ilyenek az intracranialis artériás dissectiók, az artériás atheromás plaque-ok bevérzései és az agyvérzések szövettanának az MR- és CT-módszerrel végzett összehasanliltó vizsgálatai. Lényeges, megállapítás, hogy a vasa vasorumok nem tűnnek el a basalis nagy artériák falából és forrásai lehetnek a dissectiós vérzéseknek. Az aneurysmás érfalelváltozások arra utalnak, hogy az aneurysmás betegek nagy részénél kiterjedt kóros érfalelváltozások vannak. Az angiomáknál gyakori epilepsziás rohamokat nemcsak a shunt-ös funkcionális keringési zavar, hanem súlyos, szövettani elváltozások is magyarázzák. A hazánkban alig vizsigált vascularis myelopathiák különböző formáinak rövid összefoglalása után, nagyszámú agy vizsgálata során a corpus amylaceumok gyakori és kóros megjelenése az agyi gátrendszerek zavarán és az astrocyták degenerációs elváltozásán kívül biokémiai tényezőkkel is magyarázható. Végül az ischaemiás „penumbra" különböző formáival, eloszlásávail foglalkozik és az ischaemiás ödémával való kapcsolatát hangsúlyozza ki, ami a klinikai gyakorlatban a terápia szempontjából igen lényeges.

HUN 1990;43(12)

Ideggyógyászati Szemle

1980. ÁPRILIS 01.

Adatok a corpus callosum agenesia klinikumához és radiológiai jellegzetességeihez

DR CSENKVÉR Éva, DR TÚRY Ferenc

A szerzők egy 7 éves corpus callosum agenesiás fiú klinikai tüneteit és jellegzetes radiológiai (PEG, angiográfia) leleteit közük. Az irodalmi adatok alapján összefoglalják a corpus callosum agenesiához társuló cerebralis és extracerebralis defektusok típusait.

HUN 1980;33(04)

Ideggyógyászati Szemle

1979. SZEPTEMBER 01.

Koncentrikus sclerosis és/vagy koncentrikus lacunaris leukoencephalopathia

DR. FERENCZY Mihály

36 éves férfi 5 hónapig tartó remittáló kórlefolyás után halt meg a jobb félteke térfoglaló folyamatára utaló tünetekkel. A jobb félteke fehérállományát majdnem teljesen elfoglalta a Grcevic által koncentrikus lacunaris leukoencephalopathia névvel leírt elváltozás. A corpus callosumon át a bal frontális lebenybe terjedő góc és a jobb félteke bántalmazott területének széli részei a Baló-féle koncentrikus sclerosis képének felelnek meg. A klinikai és a patológiai kép alapján a szerző felteszi, hogy a koncentrikus lacunaris leukoencephalopathia a Baló-féle sclerosis concentrica progressziójának eredménye.

HUN 1979;32(9)

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚLIUS 01.

A basalis ganglionok és a corpus callosum angiomáinak műtéti kezelése

DR. JUHÁSZ János

Hat, a középvonali struktúrákat, ill. a basalis ganglionokat involváló angiomás betegünk műtéti eredményeit ismertetjük. Egy esetben csak a tápláló artéria klipelése történt, ez a beteg fél év múlva újabb vérzésben meghalt. A többi beteg esetében radikális eltávolításra törekedtünk, mely véleményünk szerint az egyetlen végleges és helyes megoldás. Egy betegünknél azonban a localisatio miatt csak subtotalis eltávolítás volt lehetséges. Négy betegnél az angiomát egészében sikerült eltávolítani. Az 5 beteg közül négy panasz- és tünetmentes. Egy betegnek van jelenleg is súlyos hemi-syndromája, mely azonban praeoperative is fennállt. Az utóbbi évekig ezen struktúrákban localisálódó angiomákat inoperabilisnak tartották. A pontos neuro-rádiologiai elemzés és ennek alapján felépített műtéti terv tette lehetővé a középvonali struktúrákat és a törzsdúcokat is érintő arterio-venosus malformatiok sikeres műtéti kezelését. A tanulmány igyekszik az irodalmi ismereteket és saját tapasztalataikat demonstrálni.

HUN 1974;27(7)