Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 47

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

A preinatalis thyreoidologia gyakorlati kérdései

ILYÉS István

A szerző áttekinti a terhesség alatti anyai és magzati, valamint az újszülöttkori pajzsmirigyműködés sajátosságait. Az anyai és a magzati pajzsmirigyműködés kapcsolatát ismertetve kiemeli az anyai pajzsmirigyhormon transzferszerepét a magzati fejlődésben. Összefoglalja az újszülöttkori pajzsmirigy betegségeket és -diszfunkciókat. Elemzi az anyai pajzsmirigybetegségeknek az újszülöttkori pajzsmirigyműködésre gyakorolt hatását; kiemeli a jódhiány szerepét és hangsúlyozza az optimális jódellátás fontosságát. Foglalkozik a congenitalis hypothyreosis kérdésével, áttekinti a koraszülöttekben észlelhető pajzsmirigy-diszfunkciókat. Hangsúlyozza a terhesgondozás, az újszülöttkori hypothyreosis szűrés és a koraszülöttek pajzsmirigyműködés-vizsgálatának fontosságát.

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikájában

DIÓSZEGHY Péter, BOCZÁN Judit, MECHLER Ferenc

A neuromuscularis transzmisszió károsodásának igazolásában az elektrofiziológiai vizsgálatok kiemelkedő fontosságúak. A klinikai gyakorlatban két módszer terjedt el, melyek /jól alkalmazhatók a neuromuscularis junctio károsodásának jelzésére: a repetitív idegingerlés és az egyesrost-elektromiográfia.

Ideggyógyászati Szemle

1995. NOVEMBER 01.

MEGVÁLTOZTATTA-E A CT- ÉS AZ MR-VIZSGÁLAT A CONGENITALIS ÉRANOMÁLIÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN AZ ANGIOGRÁFIA INDIKÁCIÓJÁT?

NÁDOR Györgyi, VADON Gábor, CSÓKÁSI Zsolt

Akut subarachnoidealis vérzés esetében a vérzéses szak első napján a 4 ér angiográfia abszolút indokolt. Azon angiomák esetében, melyek a CT- és MR-vizsgálat alapján lokalizációjuknál, nagyságuknál vagy vérellátásuknál fogva inoperábilisak, és embolizációjuk sem lehetséges, az angiográfia elvégzése - mivel a terápiát nem változtatná meg - nem indokolt.

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Genetikai tanácsadás a veleszületett rekeszizomhiány előfordulása után

GÖRBE Éva, FEKETE Zoltán, JEAGER Judit, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Csaba

A szerzők az izolált congenitalis diaphragmadefektus ismétlődési kockázatát vizsgálták genetikai tanácsadási anyagukban. 78 terhesség vizsgálata alapján azt mutatták ki, hogy az ismétlődés kockázata nem számottevő. Genetikai tanácsadás és ultrahang-szűrővizsgálatok védelmében azok a családok is vállalhatnak terhességet, akiknél már előfordult az izolált diaphragmadefektus.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Congenitalis osteogenesis imperfectához társult arteriopathia calcificans infantum

MOLDVAY Judit, SZENDE Béla, GÖRBE Éva, PAPP Zoltán

A szerzők egy éretlen fiú újszülött esetét ismertetik, akinél az intrauterin élet 32. gestatios hetében ultrahang vizsgálattal polyhydramniont, rövid, deformált magzati végtagokat találtak és aki a születés után 20 perccel meghalt. Boncoláskor congenitalis osteogenesis imperfectához egy ritka érelváltozás, az arteriopathia calcificans infantum társulását észlelték. Az anya ovuláció indukció céljából clomifen kezelést kapott, amelyet a terhesség ideje alatt is folytatott, ezért felmerül az ok okozati összefüggés lehetősége.

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁJUS 01.

Moyamoya betegség kapcsán kialakult apalliumos szindróma

DR. KISS Tibor, DR. CSÁNYI Attila, DR. MAJTENYI Katalin

A szerzők moyamoya-betegségben szenvedő középkorú nő esetét ismertetik, akinél fokozatos progresszió során apalliumos szindróma alakult ki. Az arteriosclerosis mellett congenitalis anomalia szerepét vetheti fel a neuropathologiai feldolgozás során észlelt dermoid. Összefoglalják a kollaterálisképződés lehetőségeit, a pathologiai eltéréseket, a diagnosztikus lehetőségeket és az adott eset vélt pathodinamikáját.

Ideggyógyászati Szemle

1991. FEBRUÁR 01.

Myasthenia gravis: Új klinikai forma, pseudocongenitalis myasthenia gravis

DR. SZOBOR Albert, DR. MÁTTYUS Adorján, DR. HERCZEGFALVI Ágnes, DR. KLEIN Magda

A szerzők egy újonnan felismert congenitális myasthenia syndromát ismertetnek, amiben a kezdeti lokális ocularis tünetek a későbbi lefolyás során változnak és a kórkép generalizálódik ... E formát kilenc gyermeken észlelték, négy esetben thymectomia történt jó eredménnyel. A thymus mirigy nagyon aktív volt. A congenitalis myasthenia lefolyásbeli változásának oka még nem ismert.

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

EEG és az agytörzsi kiváltott válasz (BERA) vizsgálatok jelentősége hátsó koponyagödri térfoglaló folyamatoknál

DR ZOLTAY Gábor, DR CZIBULKA Ágnes, DR PYTEL József, DR BAUER Miklós, DR KELLÉNYI Lóránt

A szerzők hátsó koponyagödri térfoglalás során elvégzett 73 EEG és 50 BERA vizsgálatról számolnak be. A beteganyagot 3 csoportra osztották a tumor lokalizációja és az elektrogenesisben részt vevő struktúrák egymáshoz való viszonya alapján: kisagy féltekei tumorok, középvonali tumorok, kisagy-hidszögleti tumorok. Az EEG vizsgálatokkal 79 %-ban kaptak kóros elektromos tevékenységet műtéttel, ill. kórbonctani vizsgálatokkal igazolt hátsó scala tumorokban. Az EEG abnormitások gyakorisága összefüggésben volt a tünetek megjelenésének időpontjával, ill. az idegrendszeri tünetek súlyosságával a kisagy féltekei tumoroknál. BERA vizsgálatokkal a laesio pontosabb lokalizációját, ill. az agytörzs struktúrák érintettségének mértékére vonatkozóan nyertek adatot minden esetben, kivéve egy alkalommal, mely szövettanilag nem bizonyult tumornak. A kisagy féltekei tumorokban az V. hullám latencianövekedést, ill. az I.—V. IPLeltérés; középvonali tumoroknál az V. hullám latencianövekedést, az I.—V. IPL növekedést és bilaterális eltéréseket; míg a kisagy-hidszögleti tumoroknál az egyes hullámok successiv hiányát találták a legjellemzőbb változásoknak a kiváltott válaszok értékelése során. Az EEG és BERA vizsgálatok segítséget nyújtanak az agytörzsi működészavar felismerésében, de annak megállapítására, hogy a talált elváltozások hátterében tumor, vérzés, énnalformatio, gyulladás, vagy degenerativ folyamat áll-e, egyéb vizsgálatok is szükségesek.

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

A nem-tumoros eredetű cerebellaris gliás cystákról

DR. MÉSZÁROS István, DR. HORVÁTH Zoltán

A szerzők két betegük kapcsán ismertetik a ritka kórkép tünettanát, kezelését és részletes szövettani ismérveit. Az eddig megjelent kisszámú irodalmi adatokat a saját eseteikben észleltekkel összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy congenitalis, a liquortérrel nem közlekedő cysta szolgálhat magyarázatul a nem-tumoros cerebellaris gliás cysták eredetére.