PharmaPraxis

A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban megvalósuló farmakogenomikai vizsgálati szolgáltatás közös tervezése

2023. JÚLIUS 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az összes kórházi felvétel 6,5%-a gyógyszermellékhatás miatt következik be. Ennek költsége az Egyesült Királyságban évente 466 millió fontot tesz ki. A farmakogenomikai (PGx) tesztelés csökkenti a gyógyszermellékhatások valószínűségét, és növeli a legmegfelelőbb dózis kiválasztását. Más diagnosztikai vizsgálatokkal összhangban a PGx-tesztelés költségei gyorsan csökkennek. Napjainkban az USA-ban, Kanadában és Hollandiában érhető el a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban PGx-vizsgálati szolgáltatás. A gyógyszertárban végzett PGx-vizsgálat során DNS-mintát vesznek a páciens szájnyálkahártyájából és azt vizsgáló laboratóriumba küldik. Az eredmény kézhezvételét követően a gyógyszerész felülvizsgálja a beteg gyógyszereit, és módosítási ajánlásokat tehet a felírónak.

Az elmúlt 15 évben az Egyesült Királyságban a közösségi gyógyszerészek szerepe a gyógyszerek diszpenzálásán kívül számos szolgáltatással bővült. Ilyen – többek között – az új gyógyszerek rendelését követő tanácsadás, az influenzaoltás, valamint a kisebb betegségekkel és az egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadás. A következő öt évben újabb szolgáltatásokat vezetnek be, mint például a hepatitis C-tesztelés, a nem diagnosztizált szív- és érrendszeri betegségek felderítésére irányuló szolgáltatás és a palliatív ellátás gyógyszereihez való hozzáférés javítását célzó tanácsadás. 2025-re az új genomikai orvosi szolgáltatás is beépül a rutinellátásba. A gyógyszerészek aktív szereplői lesznek e rendszernek, a tesztek kivitelezésétől a tanácsadásig, és a lehetséges gén-gyógyszer kölcsönhatásokra való felvilágosításig.

Egy közelmúltbeli holland tanulmány szerint a közvetlen lakossági gyógyszerellátás során kiadott 45 leggyakoribb gyógyszer 24%-a esetében lehet gyógyszer-gén kölcsönhatás. A – szintén hollandiai – PGx-szolgáltatás értékelése során a betegek 17,8%-ának javasolták a gyógyszer megváltoztatását, 14%-uk számára pedig az adag módosítását. A genotípusok elemzése a betegek többségénél (99,2%) állapított meg olyan variánsokat, amelyeket érdemes figyelembe venni gyógyszerrendelésnél. Egy közelmúltbeli brit tanulmány pedig 56 gyógyszert tartalmazó csoport ötöde esetében talált káros gyógyszer-gén kölcsönhatást, ami miatt a betegek 8,6–9,1%-ánál kellett volna gyógyszer- vagy dózismódosítást végrehajtani. Torontóban, két közösségi gyógyszertárban, a betegek részvételével (n = 100) végzett vizsgálatban a PGx-teszt eredményeképpen a gyógyszerész a betegek 60%-ánál gyógyszercserét, 13%-a esetében dózismódosítást, 22%-a esetében fokozott ellenőrzést, 4%-nál pedig a gyógyszer teljes elhagyását javasolta.

A cikk elején idézett vizsgálat célja, hogy feltárja: milyen akadályozó és segítő tényezőket látnak a gyógyszerészek (n = 10), a körzeti orvosok (n = 8) és a betegek (n = 8) a farmakogenomikai tesztelés bevezetésével kapcsolatban.

Az adatelemzés öt kulcsfontosságú témát azonosított a PGx-vizsgálati szolgáltatás közvetlen lakossági gyógyszerellátásba történő bevezetésével kapcsolatban:

· elvileg mindhárom csoport fogékony volt az új szolgáltatás bevezetésére;

· az előnyöket valamennyi csoport elismerte;

· a bevezetéshez szükséges erőforrásokat hiányosnak ítélték;

· az új szolgáltatás következményeivel kapcsolatosan megjelent némi bizonytalanság;

· a szakmaközi kapcsolatokkal kapcsolatosan kihívást jelenthet a szolgáltatás.

A gyógyszerészek nyitottak voltak az új szolgáltatásra, mert az optimális gyógyszerelés szakértőiként gondolnak magukra, és szeretnének a technológiai innováció élmezőnyébe tartozni. Tisztában vannak a tradicionális, „mindenki ugyanazt a gyógyszert kapja” megközelítés korlátaival és a személyre szabott gyógyítás hasznosságával. A betegek leginkább a genetikai adataik biztonságával kapcsolatos aggályaikat fejezték ki. A gyógyszerészek és az orvosok egyaránt úgy vélték, hogy a személyre szabott gyógyszereléssel nemcsak a mellékhatások csökkenthetők, de költséghatékonyak is. A szolgáltatással növekedhet a betegadherencia és a páciensek egészségügyi műveltsége is.

Az erőforrások hiányosságai között az idő-, a hely- és a pénzhiány egyaránt felmerült (bár az Egyesült Királyságban az elmúlt években a legtöbb patikában már kialakítottak konzultációs szobákat). Az orvosok attól tartottak, hogy a patikusok drágább gyógyszereket fognak javasolni. A szakemberek félelme volt még, hogy ha a tesztet a betegek fizetik, tovább nő a egészségi egyenlőtlenség. A gyógyszerészek és az orvosok is hangsúlyozták: a szolgáltatás bevezetése előtt szükség lesz továbbképzésekre.

Néhány gyógyszerész aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy romlana a viszonyuk orvoskollégáikkal, ha felülbírálnák az orvos által rendelt gyógyszert. Más gyógyszerészek azonban pozitívan nyilatkoztak, mondván: a PGx-tesztelés lehetőséget ad a beteg elsődleges ellátását végzők közötti munkakapcsolat javítására (az Egyesült Királyságban az újonnan végzett gyógyszerészek már az orvosoktól függetlenül is módosíthatják a beteg gyógyszerelését). Mindhárom fókuszcsoport a szolgáltatás fokozatos bevezetését javasolta.

 

dr. Kazai Anita

eredeti:

BMC Health Serv Res. 2022 Mar 22;22(1):378. Co-designing a community pharmacy pharmacogenomics testing service in the UK. Tim RendellJulie BarnettDavid Wright.

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.