PharmaPraxis

A gyógyszerész szerepe a Covid-19-pandémia során

2022. FEBRUÁR 24.

A WHO 2020. március 11-én nyilvánította a Covid-19-et világjárvánnyá, a témában megjelent első scoping review a 2019 decembere és 2020. május 20. között megjelent tanulmányokat tekintette át. A szerzők munkájuk során a szisztematikus kritikai közlemények írására vonatkozó ajánlásokat követték (Preferred Reporting Items for Systematic reviews and Meta-Analyses statement for Scoping Reviews/PRISMA-ScR), a sürgősségre tekintettel valamennyi publikációs típust bevonták az elemzésbe, és a publikációk által jelentett intervenciókat a Descriptive Elements of Pharmacist Intervention Characterization Tool/DEPICT 2-es verziója alapján mutatták be. Ez utóbbi a következő elemeket tartalmazza: 1. Milyen módon történik a szolgáltatás alanyával a kontaktus, 2. Mi a kommunikáció módja, 3. Mi a szolgáltatásnyújtás helyszíne, 4. Milyen beavatkozást nyújt a gyógyszerész az azonosított probléma alapján és 5. Milyen segédanyagokkal támogatja a gyógyszerész a szolgáltatást.

A szerzők a publikációk heterogenitása miatt a szisztematikus kritikai közleményt narratív szintézis formájában írták meg. A kulcsszavas keresés (covid, pharmacy) 1189 publikációt adott, ezek közül 11 tanulmányt lehetett bevonni a scoping review-ba. A 11 tanulmány közül 4-4 az USA-ban, illetve Kínában készült, 1-1-1 tanulmány pedig Szaúd-Arábiában, Tajvanon és Macaóban. A szerzők megjegyzik: fura, hogy a járvány elején erősen érintett európai országokban (pl. Olasz- és Spanyolország, Nagy-Britannia) egyetlen, témába vágó tanulmány sem készült. Hét tanulmány foglalkozott a gyógyszerészek által más egészségügyi szakembereknek nyújtott szolgáltatásokkal, 5 tanulmány a gyógyszerészek által Covid-betegeknek nyújtott szolgáltatásokkal, 2 az általános populációnak, 1-1-1-1 tanulmány pedig gyermekgyógyászati betegeknek, szervtranszplantáltaknak, warfarinterápiában részesülőknek és myelofibrosis-betegeknek nyújtott gyógyszerészi szolgáltatásokkal. A tanulmányok közül mindössze egyetlen értékelte a gyógyszerészi szolgáltatás eredményességét.

A szolgáltatások a következő területekre terjedtek ki: betegségmegelőzés és infekciókontroll (pl. maszkosztás, higiénés stratégia kidolgozása), a gyógyszerellátás biztosítása, intravénásról orális gyógyszerelésre átállítás, betegellátás, betegedukáció, a többi egészségügyi szolgáltató támogatása. A szolgáltatások telefonon, videokonferencia során, írásban, személyesen, illetve kórházi rádióadás révén folytak (sorban n = 6, 5, 5, 1). A helyszínt tekintve, 7 tanulmány foglalkozott ágy melletti szolgáltatással, 5 a beteg otthonában (a távolságtartás követelménye miatt telefonon, e-mailben), 4 ambulancián, 2-2 kórházi, illetve közvetlen lakossági gyógyszerellátásban működő gyógyszertári szolgáltatással. A szerzők hangsúlyozzák: igen kevés tanulmány foglalkozik a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban működő patikusok tapasztalataival, holott a szakemberek először leginkább itt találkoznak a betegekkel.

A gyógyszerészek leggyakrabban más egészségügyi szakembereknek nyújtottak Covid-járvánnyal kapcsolatos szolgáltatást (gyógyszer-információ, gyógyszerellátás folyamatosságának biztosítása), a második leggyakoribb a betegeknek nyújtott, járvány alatti életminőséggel és a problémamegoldó képesség javításával kapcsolatos tanácsadás volt. A legtöbb tanulmányban elfelejtettek arról beszámolni, hogy a munka során milyen segédeszközöket használtak, és a szolgáltatások leírása egyébként sem volt kielégítő minőségű. A szerzők bíznak abban, hogy a közeljövőben megszületnek azok a tanulmányok is, amelyek részletesen bemutatják a gyógyszerészek által a Covid-járvány során nyújtott szolgáltatásokat, és ezek értékelését is elvégzik.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Visacri, Marília Berlofa, Isabel Vitória Figueiredo, and Tácio de Mendonça Lima. Role of pharmacist during the COVID-19 pandemic: a scoping review. Research in social and administrative pharmacy 17.1 (2021): 1799-1806.Marília Berlofa Visacri, Isabel Vitória Figueiredo , Tácio de Mendonça Lima

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral