A polycisztás ovárium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb endokrin kórkép, amelyet a termékeny korban lévő nők mintegy 10-15%-ánál diagnosztizálnak. A PCOS-t jellemző krónikus anovuláció és hyperandrogenizmus mellett a kórképhez számos tünet társulhat. A társbetegségek egy része megnövekedett kardiovaszkuláris kockázattal jár, ilyen például a centrális elhízás, a metabolikus szindróma, a magasvérnyomás betegség, az inzulin rezisztencia, a csökkent glükóz tolerancia, II. típusú diabetes mellitus. A PCOS-ben szenvedő betegek körében továbbá gyakrabban fordul elő meddőség, endometrium hyperplasia, endometrium- és ováriumtumor. Korábbi tanulmányok szerint a kálcium és D vitamin-hiány az inzulin rezisztencia kialakulásától független módon hozzájárulhat a PCO tünetegyüttes létrejöttéhez. A D vitamin szerepet játszik a granulosa sejtekben a tesztoszteron ösztrogénné való alakításában, így részt vesz az androgén-ösztrogén egyensúly létrehozásában. A D vitamin-hiány fokozhatja a kialakult egyensúly zavarát. Mind a kálcium, mind a D vitamin-hiány továbbá növeli az elhízás kockázatát is. Számos vizsgálat igazolta a D vitamin és kálcium pótlás előnyös hatását a PCO szindrómában szenvedők körében. Jelen tanulmány célja az volt, hogy felmérje, vajon kedvezően befolyásolja-e a kálcium és D vitamin bevitel a PCOS-ben szenvedő nők menstruációs ciklusának zavarait, testtömeg-indexét és a hyperandrogenizmus okozta panaszait. A prospektív, kettős-vak, placebo kontrollált vizsgálatba 20 és 40 év közötti, PCOS-ben szenvedő nőt vontak be az iráni Isfahan Egyetemhez tartozó Alzahra kórház munkatársai. A PCOS diagnózisának felállításához a National Institute Of Health kritériumrendszere alapján az alábbi feltételeknek kellett teljesülniük: krónikus anovuláció jelenléte, klinikailag vagy biokémiailag igazolt hyperandrogenizmus, valamint más esetlegesen fennálló endokrin kórképek TSH, FSH, prolaktin és tesztoszteron szintek meghatározásával történő kizárása. A tanulmányba összesen nyolcvan, a vizsgálat kezdetén D-vitamin hiányban szenvedő, a beválasztási kritériumoknak megfelelő beteget vontak be. A résztvevőket számítógépes program segítségével véletlenszerűen négy csoportba osztották. Az 1. csoport tagjai napi 1500 mg metformint szedtek, a 2. csoport a metforminon kívül napi 1000 mg kálcium és kéthetente 50 000 NE D3 vitamin pótlásban részesült, a 3. csoporttagok csak a fent említett dózisú kálciumot és D-vitamint kaptak, míg a 4. placebo-kontroll csoport napi két, alacsony kalória tartalmú édesítő tablettát szedett. A betegek utánkövetése összesen 4 hónapig tartott. A vizsgálat során a menstruációs ciklus szabályosságát, a hirsutismus és akne jelenlétét, az aktuális testtömegindex értékét és a szérum kálcium, valamint D vitamin szintjének változását követték nyomon. A hirsutismus mértékét a Ferriman-Gallwey módszer szerint becsülték meg. Az ovulációt a menstruációs ciklus közepén végzett trans-abdominális ultrahanggal ellenőrizték, ovulációról a 14 mm-nél nagyobb átmérőjű tüsző jelenlétekor beszéltek. Az egyes csoportok a betegek főbb kiindulási antropometriai tulajdonságait illetően nem volt jelentős eltérés. A negyedik hónap leteltével a kutatók nem észleltek szignifikáns különbséget az egyes csoportok között a hirsutismus és akne előfordulási gyakoriságában, valamint a testtömegindex mértékében. A vizsgálat végén a részvevők szignifikánsan nagyobb hányadának volt szabályos a menstruációs ciklusa és nagyobb arányban sikerült hasi ultrahang vizsgálattal tüszőérést bizonytani a 1. és a 2. csoportban (p<0,05), mint a D-vitamint és kálciumot nem kapó csoportokban. A metformin terápia hatására az acne előfordulása jelentősen csökkent a 1. csoportban (p<0.001), valamint a hirsutismus jelenléte szignifikánsan csökkent a 2., kombinációs kezelésben részesülő csoportban (p=0.05) A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy habár a metformin terápia önmagában is eredményesen csökkentette a polycisztás ovárium szindrómához társuló hirsutismus tüneteit és a menstruációs ciklus irregularitását, azonban a terápia hatékonyságát tovább növelte, ha a kezelést D vitamin és kálcium pótlással egészítették ki. A vizsgálat végére a kombinált kezelésben részesülők 65%-ának volt szabályos a menstruációs ciklusa, és 60%-uknál sikerült ultrahanggal domináns tüszőt kimutatni, míg a metformin monoterápiában részesülők között ez az arány csak 45% és 50%-nak bizonyult. Önmagában azonban a D vitamin és kálcium szedés sem biokémiai, sem klinikai javulást nem eredményezett. Az eredmények alapján elmondható, hogy a PCOS szenvedő betegek körében kiemelt fontosságú a megfelelő kálcium és D-vitamin pótlás. A jelenség patofizológiájának pontosabb megértéshez és az adekvát terápiás stratégia kidolgozásához a közeljövőben további vizsgálatok elvégzése válhat szükségessé. Eredeti közlemény: Tehrani HG, Mostajeran F, Shahsavari S. The effect of calcium and vitamin D supplementation on menstrual cycle, body mass index and hyperandrogenism state of women with poly cystic ovarian syndrome. Journal of Research in Medical Sciences : The Official Journal of Isfahan University of Medical Sciences 2014;19(9):875-880. Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna eLitMed.hu