Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

2022. MÁRCIUS 15.

A The British Medical Journal tényfeltáró írása egy konkrét vizsgálatszervező cég esetét bemutatva olyan rendszerszintű hibákra figyelmeztet, amikben az FDA és a gyógyszergyár is érintett.

A The BMJ harmadik legolvasottabb írása jelenleg Paul D. Thacker cikke, ami egy texasi vizsgálatszervező cég, a Ventavia példáján mutatja be, hogy milyen hibák történtek a Pfizer Covid-19 ellenes oltásjelöltjének vizsgálata során, milyen elégtelen az FDA vizsgálóhely-ellenőrző tevékenysége, milyen érthetetlen hibák történhetnek az ügynökség oltásbefogadó tevékenysége során, és milyen érthetetlen hibákat követ el a Pfizer az oltásjelöltjei klinikai vizsgálata kapcsán.

2020 őszén a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla nyílt levélben fordult a járvány miatt aggódó milliókhoz, és leszögezte, hogy cége amilyen gyorsan csak a tudomány haladni tud, biztonságos és hatékony oltóanyagot fog kifejleszteni, és engedélyeztetni az USÁ-ban. Azonban a Pfizer-vakcinát vizsgáló néhány texasi vizsgálati helyen már azon az őszön adat-integritási és betegbiztonsági aggályok merültek fel, kezdi tényfeltáró írását Thacker. Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőségellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos email-t írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

A The BMJ-nek Brook Jackson juttatta el a Ventavia vizsgálati helyein folyó rossz gyakorlatot bizonyító anyagokat. Jackson képzett klinikai vizsgálati auditor, aki 15 éves auditori gyakorlattal érkezett a Ventaviához, és miután a cég nem foglalkozott az általa jelentett problémákkal, dokumentálni kezdte azokat, írja a The BMJ. A hibák a használt injekciós tűk helytelen kezelésétől kezdve addig terjedtek, hogy a vizsgálati alanyok mappájában tartották az információt, hogy az illető vizsgálati anyagot vagy placebót kapott-e, és a vakcinátorok is tisztában voltak vele, hogy milyen anyagot adnak be. Előfordult, hogy a súlyos nemkívánatos eseményt jelentő vizsgálati alanyokat nem vagy nem időben ellenőrizték (a Ventavia ez ügyben egyenesen adathamisításra: a később beérkező adatok dátumának meghamisítására biztatott) – erről e-mailek tanúbizonysága szerint a Ventaviát a Pfizerhez kötő kutatásszervező cégnek is tudomása volt (ICON).

A The BMJ-nek több korábbi Ventavia-alkalmazott is nyilatkozott, neve elhallgatását kérve. Mint mondták, miután Brook Jackson értesítette a vizsgálati hibákról az FDA-t, a cég vizsgálati helyein félve várták az ügynökség ellenőreit. Azonban azok azóta sem érkeztek meg. A The BMJ-nek nyilatkozó Elizabeth Woecker, a Citizens for Responsible Care and Research Incorporated/CIRCAE civil szervezet elnöke szerint ez nem meglepő, ugyanis az ügynökség ellenőrző kapacitása súlyosan erőforrás-hiányos. 2018-ban például a CIRCAE a fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozó Public Citizen nevű szervezettel és több tucat közegészségügyi szakemberrel együtt részletes panaszbeadványt írtak az FDA-nak egy klinikai vizsgálattal kapcsolatban, ami nem felelt meg a humán vizsgálati alanyok biztonságát szavatoló szabályoknak. Az FDA 9 hónappal később kezdte el a vizsgálati hely ellenőrzését, és további két évvel később küldött figyelmeztető levelet a vizsgálatvezetőknek. A The BMJ-nek nyilatkozó Jill Fisher társadalom-orvostan professzor szerint a contract research szervezeteket és a független klinikai vizsgáló helyeket egyáltalán nem ellenőrzi az FDA. Fisher a témában megjelent kutatásaiból könyvet is kiadott Medical Research for Hire: The Political Economy of Pharmaceutical Clinical Trial (Bérkutatás az orvostudományban: A gyógyszervizsgálatok politikai közgazdaságtana) címmel.

A The BMJ-nek nyilatkozó egyik korábbi Ventavia-alkalmazott elmondta, Jackson FDA-nak írt levele után a Ventavia félve várta az inspekciót, holott ellenőrzései során az ügynökség a papírmunka ellenőrzésén kívül általában nem is tesz mást. Az ügynökség ebben az esetben még csak ki se szállt ellenőrzést végezni. Az FDA működését áttekintő jelentés szerint is az ügynökség csak a klinikai vizsgáló helyek 1%-át ellenőrzi, a vakcinák és biologikumok vizsgálatainak ellenőrzése az elmúlt években folyamatosan csökken, és 2020-ban mindössze 50 ilyen vizsgálati helyet ellenőrzött az FDA.

A Pfizer Covid-vakcina-vizsgálataiban 153 vizsgálati helyen 44 000 vizsgálati alany vett részt, ebből 3 volt a Ventavia vizsgálati helye, 1000 résztvevővel. Jackson többek között az alábbi hibákról számolt be az FDA-nak: a résztvevőket az oltás beadása után nem monitorozták, a nemkívánatos eseményről beszámoló betegeket nem a megfelelő időben követték, egyéb módokon is eltértek a protokolltól, de ezeket nem jelentették, a vakcinát nem a megfelelő hőmérsékleten tárolták, a laborba szánt anyagokat nem megfelelően címkézték, a hibákat jelentő munkatársakat zaklatták.

A Pfizer 2020. december 10-én adta be az FDA-nak a vakcinája sürgősségi elfogadását kérő iratokat, ebben a gyógyszergyártó nem említette a Ventavia vizsgálati helyein tapasztalt problémákat. Az FDA másnap megadta a sürgősségi engedélyt. 2021 augusztusában, amikor az FDA a végleges, teljes engedélyt is megadta, kiadott egy összefoglalót is a gyógyszergyártó Covid-vakcinát vizsgáló helyeinek inspekcióiról. A 153 vizsgálóhely közül 9-et ellenőriztek, a Ventavia 3 vizsgálati helye nem volt köztük, és az ügynökség egyetlen olyan vizsgálati helyet sem ellenőrzött a Pfizer-vakcina 2020. decemberi sürgősségi befogadása utáni nyolc hónapban, amelyeken felnőtt alanyokat vizsgáltak.

A The BMJ-nek nyilatkozó volt Ventavia-alkalmazottak szerint Jackson kirúgása után a Ventavia vizsgálati helyein tovább folyt a rossz gyakorlat, így pl. nem volt elég alkalmazottjuk arra sem, hogy a Covid-szerű tüneteket panaszoló vizsgálati alanyok torkából fertőzést bizonyító mintát vegyenek. A volt alkalmazottak azt is elmondják, hogy értesítették a Pfizert is a problémákról és a félve várt FDA-inspekcióról, ennek ellenére a gyógyszergyártó azóta is alkalmazza a Ventaviát további vakcinavizsgálatokban, így pl. a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek és terhes anyáknak szánt Covid-vakcina-vizsgálataiban, és egy RSV-vakcina jelenleg is folyó klinikai vizsgálataiban.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.

Eredeti: közlemény:
Thacker, Paul D. Covid-19: Researcher blows the whistle on data integrity issues in Pfizer’s vaccine trial. BMJ 2021; 375.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral