Továbbra is későn fordulnak orvoshoz a férfiak Magyarországon, ezért kell széles körben tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a prosztatadaganat, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Az idén ősszel induló országos szűréssorozatra elsősorban az 50 év feletti férfiakat várják.

Példaértékű összefogással férfiegészség-kampányt és országos PSA-szűréssorozatot szervez októberben és novemberben a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága.

A kampány célja a férfiak aktivizálása saját egészségük megőrzése érdekében. Közismert, hogy a magyar férfiak várható élettartama az egyik legalacsonyabb az Unióban, mindössze 73,4 év, ami 6 évvel kevesebb, mint a nőké, ráadásul a várhatóan egészségben töltött éveik száma alulról közelíti a 63-at. A férfiak megelőzhető halálozásának aránya kétszer annyi, mint a nőké;  háromból két férfi túlsúlyos vagy elhízott, és a férfiak egynegyede mindennap dohányzik.

Ma 10-ből csak 6 férfi veszi fel a nyugdíját, a maradék 4 már nincs köztünk.

A kampány egyszerre ösztönzi a férfiakat a mozgásra és az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételre, hiszen a súlyos betegségek korai felismerése évente több ezer férfi életét menthetné meg.
A prosztatarák korai felismerését segítve a partnerek ősszel több mint 20 helyszínen – fesztiválokon, klinikákon, szakrendeléseken – mérik majd meg egy egyszerű vérvétellel a szűrésre jelentkezők PSA-szintjét. A PSA (prosztataspecifikus antigén) a prosztata által termelt fehérje, ami a vérből kimutatható. Emelkedett szintje jelezhet jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, gyulladást, fertőzést, de akár rosszindulatú elváltozást is. 

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára. „Az egészségért tenni kifejezetten férfias dolog.

Egy vérvétel minimális kellemetlenséggel jár, de túlzás nélkül életmentő lehet, hiszen a korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.

Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1 300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Nyirády professzor rámutatott: a szűrés során kimutatott magasabb PSA-érték önmagában nem igazolja a daganatos betegséget, hiszen a PSA-szintet számos tényező befolyásolhatja. Egyes gyulladások, a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, vérhígító vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata, sőt az intenzív fizikai aktivitás is eredményezhet a normálisnál magasabb értéket. A PSA mennyisége az életkor előrehaladtával is növekszik a vérben. A normálisnál magasabb PSA-szint tehát nem feltétlenül jelent prosztatarákot, de minden ilyen esetben javasolt mielőbb urológus szakorvoshoz fordulni, aki további vizsgálatokkal tisztázhatja, hogy mi áll az emelkedett érték hátterében, tette hozzá Nyirády professzor.

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A PSA-szűrés díja 3  ezer forint alatt van, de a későn felismert prosztatadaganat kezelése több millió forint, ami sajnos kétséges eredménnyel zárulhat 

„Az emelkedett PSA-szint már a tünetek kialakulása előtt nagy biztonsággal jelezheti a betegség kialakulását.

A betegség hosszú időn át fejlődhet tünetmentesen, és sokáig nem okoz panaszt. Éppen ezért kulcsfontosságú a korai felismerés a szűrés segítségével, amikor a betegség még jól kezelhető. Sajnos még ma is nagyon sok beteget fedezünk fel áttétes daganattal, és ezen betegek mintegy 70 százalékát 5 éven belül elveszítjük”

– tette hozzá prof. dr. Nyirády Péter.

A MUT és a Rákellenes Liga PSA-szűrési kampányában idén ősszel több ezer, 45-50 év feletti férfinél szeretnék a PSA-szűrést elvégezni, ezért több nagyrendezvényen, például a Csabai Kolbászfesztiválon és a fővárosi Pontyshow-n is lesz ingyenes szűrőállomás. A szűréssorozat helyszíneiről és dátumairól a www.psaszures.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. (Fontos, hogy a PSA-vizsgálatra nem szükséges éhgyomorra érkezni. A vizsgálat előtt kerülni kell a szexuális együttlétet vagy a jelentős fizikai aktivitást, például a kerékpározást.) 

Egyre többen, akár fiatalon is

A prosztatarák világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiak körében: minden nyolcadik férfit prosztatadaganattal diagnosztizálnak élete során. Hazánkban ez a betegség teszi ki a férfiaknál előforduló összes rákbetegség 8-10 százalékát, és a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a férfiaknál; évente 1 100–1 400 férfi hal meg prosztatarák miatt. A betegség leggyakrabban az 50–70 év közötti korosztályt érinti, de egyre gyakoribb már fiatalabb korban is.  

„A prosztatarák halálozási aránya Magyarországon magasnak számít. Ennek az egyik oka az, hogy a magyar férfiak későn, a betegség előrehaladott, nem ritkán már áttétes stádiumában fordulnak orvoshoz”

– hívta fel a figyelmet Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

A betegség tünetei a jellemzően tünetmentes korai stádium után a következők lehetnek: a gyakoribb, nehezebb vizeletürítés, a sürgető vizelési inger, a véres vizelet és/vagy ondó, illetve a vizelet-visszatartási, valamint a merevedési problémák.

Ezekkel halogatás nélkül orvoshoz kell fordulni! 

Lépésről lépésre 

A magyar középkorú férfiak halálozási rátája európai összehasonlításban kiemelkedően magas, ennek egyik oka a kockázatos egészségmagatartásuk. 

A szakemberek szerint tény, hogy a férfiak gyakran vonakodnak elmenni a szűrővizsgálatra, de a jól informált és a kockázatokat ismerő családtagok sokat segíthetnek abban, hogy meggyőzzék őket a néhány perces, minimális kellemetlenséggel járó vizsgálat szükségességéről és a korai diagnózis életmentő szerepéről. A szűréseken való rendszeres részvétel mellett a férfiak (is) azzal tehetnek a legtöbbet egészségük megőrzéséért, ha nem dohányoznak, tartózkodnak az alkoholfogyasztástól, rendszeresen mozognak, egészségesen táplálkoznak és nem híznak el.

Gyerünk, apukám! névvel a férfiegészségre, a férfiak, apák, nagyapák, megmozgatására fókuszál a Magyar Szervátültetettek Szövetségének az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló Millió lépés az iskoládért kihívás őszi fordulója is, amely 11 hetes időtartama alatt célzott edukációs üzenetekkel és a szűrési alkalmak népszerűsítésével kapcsolódik a PSA-szűrési kampányhoz.

„A Millió Lépés Program a legnagyobb hazai tömegsport-kezdeményezés, fontos, hogy a több mint 400 ezer aktív felhasználónk felé is tematizáljuk a férfiegészség jelentőségét – mondta el dr. Grózli Csaba, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének stratégiai vezetője és orvosigazgatója. – A magyar férfiak körében erősíteni kell az egészségtudatosságot, a szűrővizsgálatok fontosságát, hiszen a férfiak a nőkhöz képest jobbnak értékelik egészségi állapotukat, nem szívesen panaszkodnak, és ritkábban járnak orvoshoz. Abban bízom, hogy a feleségek, anyák, gyermekek segítségével egyre több férfitársam csatlakozik a Millió Lépés kihíváshoz az ősz folyamán, és részt vesz az életkor szerinti szűréseken.”

Új távlatok a prosztatadiagnosztikában 

Nyirády professzor rámutatott: a rendszeres szűrés segít csökkenteni a prosztatarák okozta halálozást, az áttétes esetek számát, ám más daganatokhoz viszonyítva egyedülállóan fontos a megfelelő szűrési protokoll kidolgozása. Olyan modell szükséges, amely egyrészt költséghatékonyan működtethető, másrészt a megterhelő vizsgálatok és a prosztatarák kapcsán gyakran felmerülő túlkezelés veszélye nélkül, mégis igazolhatóan csökkenti a betegség teljes halálozási mutatóját.

Az orvostudomány fejlődésének eredményeképpen a prosztata-MRI-vizsgálat forradalmasította a prosztatarák diagnosztikáját, ezzel Európa-szerte elérhető közelségbe kerültek az Európai Urológus Társaság által is szorgalmazott „okos” szűrőprogramok. 

A korábbi ultrahangvezérelt biopszia helyett a diagnosztikai protokollban egyre fontosabb szerep jut a nagy pontosságú képalkotásnak, amellyel nemcsak nagy biztonsággal diagnosztizálható a betegség, de annak aktuális kiterjedése, típusa is meghatározható. Ezért egyes esetekben a multiparametrikus MRI-vizsgálat elvégzése után a szövettani mintavétel is elkerülhető. 

„A PSA-tesztet követő prosztata-MRI-vizsgálattal sokkal pontosabban tudjuk megtalálni a daganatokat, jelentősen csökkentve ezzel a betegekre és az egészségügyi ellátórendszerre háruló terhet”

– foglalta össze prof. dr. Nyirády Péter.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy a prosztatarák gyakorisága és halálozási adatai komoly terhet rónak mind a betegekre, mind az egészségügyre, ezért is kiemelten fontos nem csupán a kampányszerű, hanem – az emlő-, méhnyak- és vastagbéldaganatokéhoz hasonló – meghíváson alapuló, szervezett, ellenőrzött és biztonságos szűrőprogramok indítása.

Népbetegség a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás

Október 3–5. között Pécsett rendezte meg kongresszusát a Magyar Urológusok Társasága, amelynek fókuszában számos férfiegészséget érintő téma volt. A robotsebészet és a korszerű immunterápiák mellett a férfiakat világszerte egyre gyakrabban érintő BPH/LUTS betegségről is beszéltek.

A prosztata jóindulatú megnagyobbodásának valamilyen súlyosságú változata (BPH) Magyarországon mintegy 600 000, globálisan csaknem 1 milliárd beteget érint. Kialakulásának elsődleges oka a középkorú férfiakban elkezdődő hormonális változás, de a neurológiai elváltozások, az elhízás, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma is segíti a kifejlődését. Gyakori következménye, hogy a betegekben eltérő súlyosságú alsó húgyúti tünetegyüttes (LUTS) alakul ki, ami az esetek kétharmadában merevedési zavarokkal is társul.

A LUTS-szal járó gyakori panaszok a vizelési problémák, a vizelettartási és -ürítési zavarok, az inkontinencia. A diagnózis felállítása során elvégzett teszteknek az a céljuk, hogy kizárják a szintén LUTS-ot okozó más kóros elváltozásokat, például a prosztatarákot, a hólyagkövet, gyulladásokat. Urológus szakorvos ellenőrzi a beteg PSA-szintjét, mivel a PSA-szint értékeléséhez a prosztata méretét, a beteg életkorát és a tapintási leletet is figyelembe kell venni. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás konzervatív (gyógyszeres) úton kezelhető, stagnáló vagy romló panaszok esetén pedig a műtéti megoldás javasolt.

Forrás: Magyar Rákellenes Liga, Magyar Szervátültetettek Szövetsége, 
Magyar Urológusok Társasága