Régóta ismert, hogy a környezetünk állapota és az egészségünk szorosan összefügg, a globális környezeti változások (környezeti problémák) pedig sok esetben rontják az egészségi állapotunkat. A kapcsolat azonban rendkívül komplex, ahogy maguk a környezeti változások is. Egy, a Global Health, Epidemiology and Genomics szaklapban megjelent cikk az elhízás problémáján keresztül abba nyújt betekintést, hogy a különböző tényezők (epigenetika, mikrobióta, a környezetünk biodiverzitása és hasonlók) hogyan függnek össze és eredményeznek végül változást a szervezetünkben.

Az olyan globális változások, mint az urbanizáció, a biodiverzitás-csökkenés, az iparosítás és a földhasználat-változás az elhízás prevalenciájának növekedésével és mikrobióta-diszbiózissal (azaz a velünk élő mikrobaközösségek egyensúlyának felborulásával) együtt zajlanak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a mikrobióta szerepet játszik az elhízásban, mivel befolyásolja többek között az anyagcserét, a testsúlyt, a gyulladási válaszokat és a táplálékból történő energiafelvételt. A környezet és az emberi egészség kapcsolatának egyik mechanizmusa az epigenetikai változások lehetnek. Ez alatt az olyan öröklődő változások értendők, amelyek hatással vannak a gének kifejeződésére, de nem járnak a DNS-szekvencia változásával. Bizonyos eredmények azt mutatják, hogy a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás átörökítésében is szerepet játszhatnak ilyen folyamatok, a velünk együtt élő mikrobaközösségek pedig részt vesznek ebben.

Nagy mintákon végzett, különböző kultúrákat lefedő kutatások rámutattak, hogy a nyugati, iparosodott társadalmakban jellemzően rosszabb a mikrobióta állapota, mint más kultúrákban. A mikrobiótát a kulturális tényezők (például az étkezési szokások) is erősen befolyásolják, amiből az is következik, hogy óvatosnak kell lenni a bizonyos körülmények közül származó eredmények általánosításával. A földrajzi eltérésekre valószínűleg túl leegyszerűsítő válasz az életmód hangsúlyozása: a biológiai sokféleségnek, a talajmikrobiótának is nagy szerepe lehet, így az ezeket érintő környezeti változások is fontosak.

A minket érő hatások és a környezetünk már életünk igen korai szakaszaitól kezdve alakítják a mikrobiótánkat és hatnak az elhízás kockázatára. Új kutatások szerint már a méhlepényen keresztül is bejutnak baktériumok a magzathoz, tehát a méh sem steril környezet. A mikrobióta az első két-három évben válhat teljessé. Ez az időszak kiemelt lehetőséget nyújt arra, hogy megelőzzük az elhízás és az egyéb metabolikus betegségek kialakulását. Segíthet a várandósság és a szoptatás alatti megfelelő táplálkozásban, valamint az antibiotikumok és a császármetszés elkerülésében. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a várandósság alatti antibiotikum-használat megzavarja a magzat anyagcseréjét. A császármetszés számos kutatás alapján növeli az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát. A csecsemő táplálásának is alapvető szerepe van a mikrobióta alakulásában: ha akár csak kiegészítésként, de jelen van a tápszer, radikálisan el fog térni a mikrobióta a kizárólag anyatejes tápláláshoz képest. A későbbi életszakaszokra is jelentős hatással van az étrend, az antibiotikum-használat, a betegségek, valamint a gyógyszerszedés. Életünk során a mikrobiótánk erősen befolyásolja a gének kifejeződését.

A szerzők szerint az elhízás kérdéskörét kontextusban érdemes vizsgálni, és úgy tekinteni rá, mint a globális változások – a városiasodás, a földhasználat és a mezőgazdasági gyakorlatok változása, a talajok biodiverzitásának csökkenése és mások – egyik következményére. Ez azt is jelenti, hogy az elhízást vizsgáló további kutatásokban a biodiverzitással és a mikrobiótával való kapcsolatokra is fontos lenne hangsúlyt fektetni. Minden beavatkozásban, rendszerszintű, közegészséget javítani szándékozó törekvésben fontosak az interdiszciplináris megközelítések, az elhízás témaköre komplexitásának megértésére való törekvés.

Szemlézte:

Pribéli Levente

Eredeti közlemény: 

Austvoll, C. T., Gallo, V., & Montag, D. (2020). Health impact of the Anthropocene: the complex relationship between gut microbiota, epigenetics, and human health, using obesity as an example. Global health, epidemiology and genomics, 5, e2.