A jelenleg 38 országot tömörítő OECD legfrissebb, 2023 végén publikált Health at a Glance kiadványa az egészségügyi kockázatok között vizsgálja a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a droghasználatot, az alacsony fizikai aktivitást és az elhízást – most az utóbbira vonatkozó adatokat mutatjuk be.  

Az Európai Unióban (nem számítva Bulgáriát, Máltát és Ciprust, melyek nem tagjai az OECD-nek) a népesség 60 százaléka küzd túlsúllyal vagy elhízással (a lakosság 41%-a túlsúlyos, 19%-a elhízott), ami 6 százalékponttal magasabb az OECD-átlagnál. Romániában a legrosszabb a helyzet, hiszen ott a társadalom kétharmada (67%) küzd túlsúllyal vagy elhízással, miközben Franciaországban – a rangsor túlsó végén – a népesség kevesebb mint fele (45%). 

Magyarországon ez 58 százalék, ami az 5. legrosszabb mutató az unióban (Románia, Horvátország, Finnország és Csehország áll előttünk), ráadásul ebből 24 százalék elhízást jelöl, ami pedig egyenesen a legrosszabb adat az EU-ban. Az összes OECD-tagországot tekintve sem sokkal jobb a helyzet, jelenleg Magyarországhoz képest csak az Egyesült Királyságban (26%), Chilében (26%) és az Egyesült Államokban (34%) él arányaiban több elhízott ember.

_{TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.}

Ami a nemek közötti különbséget illeti, kivétel nélkül, minden OECD-tagállamban a férfiak küzdenek (jellemzően 10-20 százalékkal) nagyobb arányban túlsúllyal és elhízással. Magyarországon 13 százalékpont a különbség a férfiak és a nők között (a túlsúly tekintetében 11 százalékpont, az elhízás esetében pedig 2 százalékpont).

Forrás: OECD Health at a Glance 2023