Helyünk a világban

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

2024. JÚNIUS 25.

Szöveg nagyítása:

-
+

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar serdülőkorú iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása” című nemzetközi kutatás részeként. 

A hazánkban egyedülálló életmódkutatás rendszeresen (négyévenként) gyűjt adatokat az 5., 7., 9., és 11. évfolyamos korosztályban. Az alkalmanként mintegy 6000 tanulót érintő online felmérés országosan reprezentatív, eredményei pedig összevethetők a projektben részt vevő csaknem 50 – főleg európai – országéval. A legutóbbi felmérés 2022-ben történt, a magyar adatokat elemző tanulmánykötet a 95. Ünnepi Könyvhéten jelent meg.

Az étkezési szokásokkal kapcsolatban az ELTE Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) Kutatócsoport arra világított rá, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. A napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás a fiataloknak kevesebb mint harmadára jellemző.

Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő. 

A diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal), ugyanakkor hétköznapokon keveset, átlagosan 7,5 órát alszanak. Elmondható az is, hogy az átlagos alvásidő jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben.

Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a dohányzási és alkoholfogyasztási arányok a korábbi tendenciákkal ellentétben ismét növekedést jeleznek az elmúlt négy évben.

Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.

A tiltott szerek használatának arányai stagnálnak. A leggyakoribb a marihuánafogyasztás: a középiskolás diákoknak mintegy 17%-a kipróbálta már ezt a szert életében. Problémás közösségimédia-használónak a tanulók 13%-a, problémás videójáték-használónak 18%-a bizonyult. A középiskolás diákok 45%-ának volt már szexuális kapcsolata.

Az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10%-kal csökkent, és még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben (19%).

Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal. A tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12%-ra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20%-át legalább egyszer bántották már az interneten. 

Nemzetközi viszonylatban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága tekintetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál, más tekintetben átlag körüliek (pl. fizikai aktivitás, marihuána-használat). Társas kapcsolataik értékelésében (családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony) a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak.

Forrás: www.hbsc.ppk.elte.hu

A rovat további cikkei

Helyünk a világban

Egy közepes városnyi ember halálát lehetett volna megakadályozni

STATISZTIKA eLitMed

Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.

Helyünk a világban

Súlyos probléma Magyarországon az elhízottság – élen járunk az EU-ban

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Helyünk a világban

Magyarország az egészségügy minden elemére kevesebbet költ, mint az uniós átlag

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.

Helyünk a világban

Csak három uniós országban alacsonyabb a várható élettartam, mint Magyarországon

STATISZTIKA eLitMed

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

Kapcsolódó anyagok

Ember és környezet

Nem városi legenda: tényleg hat a beltartalomra a növénytermesztés módja

Régóta vita tárgya, hogy van-e érdemi különbség a konvencionális (nagyüzemi, kémiailag intenzív mezőgazdaság útján előállított) és a biogazdálkodásból származó termények beltartalmi értékében.

Hírvilág

Tíz felnőttből kilenc próbált meg lefogyni az elmúlt öt évben

Egy friss amerikai kutatás szerint az elmúlt öt évben tíz felnőttből kilenc próbált lefogyni valamilyen módon. A megkérdezettek több mint fele jelenleg is szeretne karcsúsodni, ugyanakkor a válaszadók csak alig több mint negyede volt biztos abban, hogy meg is tudja ezt tenni.

Idegtudományok

Neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelése ketogén diétával

SZEMLE eLitMed

A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.

Helyünk a világban

Súlyos probléma Magyarországon az elhízottság – élen járunk az EU-ban

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.

A táplálkozás filogenetikai szemlélete