Klinikum

A nők biológiai életkorának hatását immunrendszerük közvetíti

2019. DECEMBER 28.

A visceralis elhízás felgyorsítja a kognitív öregedést, míg a nagyobb izomtömeg védő hatást gyakorol. A középkorú nők esetében különösen fontos a rezisztencia-tréning; az elhízás és a testedzés intelligenciára kifejtett hatása nagyrészt az immunrendszer közvetítésével érvényesül.

A normális öregedés során bekövetkező kognitív hanyatlás jól dokumentált folyamat, ami magába foglalja az epizodikus memória, a végrehajtó funkciók, a visuospatialis képességek és a feldolgozási sebesség romlását, míg a verbális képességek viszonylag épek maradnak. A 40-es életévekkel elkezdődő öregedés során különösen a folyékony intelligencia romlik, míg a kristályos intelligencia kb. 65 éves korig gyarapszik, majd romlása csak ezután indul meg. A folyékony, fluid intelligencia (FI) a kognitív képességek területén belül a következőket foglalja magába: általános gondolkodó- és tanulóképesség, mintázat-felismerés és új problémák megoldása feladatspecifikus tapasztalatok hiányában. Az FI a prefrontális kéreghez köthető munkamemória-kapacitástól függ, és mivel a prefrontális kéreg az idősödés és a különböző encephalopathiák során a többi kérgi területnél gyorsabban degenerálódik, hanyatlása már a 20 éves életkor körül kialakuló FI-maximum elérése után megindul (a tapasztalatokra épülő, verbális és numerikus, deduktív kristályos intelligencia ezzel szemben a felnőtt kor során gyarapodik).

A kognitív öregedéssel párhuzamosan tipikus fizikai változások is bekövetkeznek: csökken az izomerő és az izomtömeg, nő a test zsírtartalma. A zsigeri elhízás szisztémás gyulladást eredményez, ami az afferens vagus-rostokon keresztül és a vér-agy gát áteresztőképességének fokozása révén idegrendszeri gyulladást is kialakít. Ezzel szemben a vázizom tömege direkt gyulladásgátló hatással bír, és ellensúlyozhatja az elhízás által kiváltott metabolikus diszfunkciót is. A testsúlymérés, a BMI megállapítása önmagában tehát nem szolgáltat kellő információt azzal kapcsolatban, hogy milyen az egyén kognitív hanyatlással kapcsolatos kockázata.

Jelen tanulmány azt vizsgálta, hogy 6 éves időtartamot figyelembe véve milyen összefüggés van az FI, a testösszetétel, valamint a leukocyta-számok változása között 40 évesnél idősebb, kognitív zavarban nem szenvedő személyek körében. A prospektív vizsgálat résztvevőit a UK Biobank kohorsz tagjai közül választották (n= 4800 fő; a UK Biobank study 2007 óta folyik több mint fél millió, 40-79 éves személy bevonásával). A vizsgálat indulásakor kétröntgenfotonos abszorptiometria (dual-energy x-ray absorptiometry, DEXA) segítségével megállapították a résztvevők subcutan és visceralis zsírszövetének mennyiségét és vázizom-tömegét (non-visceral adipose mass/NVAM, visceral adipose mass/VAM, lean muscle mass/LMM), kétévenként mérték a hematológiai paramétereket (monocyta-, neutrophil-, basophil-, eosinophil-, lymphocyta-szám; C-reaktív protein) és az FI-t. Függő változóként figyelembe vették az életkort, nemet, iskolai végzettséget, szocioökonómiai státuszt, APOE4-státuszt, dohányzást és alkoholfogyasztást.

Az eredmények szerint a nagyobb visceralis elhízás a fluid intelligencia erősebb romlásával jár együtt, míg az izomtömeg mérete védő hatású a kognitív öregedéssel szemben, mindkét nem esetében; nőknél mindkét összefüggés erősebb. A naptári kor önmagában nem befolyásolta az FI romlását, csak a zsír és izom arányával jellemzett biológiai életkor. Nők esetében a hasi zsír mennyisége és az FI-romlás közötti összefüggést teljes egészében megmagyarázta a lymphocyta- és az eosinophilsejt-szám változása, míg férfiak esetében a viscerális zsír–FI-összefüggésnek csak a felét fedte le hematológiai paraméter (a basophilsejt-szám változása).

A szerzők felhívják a figyelmet: mindkét nem esetében fontos, hogy a kognitív egészség megőrzése érdekében a 40-es életévektől kifejezettebbé váló elhízást és izomtömegvesztést ellensúlyozandó növeljük a testmozgást, ezen belül is a rezisztencia-tréning mennyiségét. Az eredmények transzlációjaként a kutatók hangsúlyozzák: az orvosoknak kifejezettebben kell figyelniük a középkorú nők egészséges zsír–izom-arányának megőrzésére, mivel a nők általában eleve kevesebb izommal bírnak, így esetükben nagyobb a fluid intelligencia hanyatlásának veszélye.

Eredeti közlemény:

Klinedinst, Brandon S., Colleen Pappas, Scott Le, Shan Yu, Qian Wang, Li Wang, Karin Allenspach-Jorn, Jonathan P. Mochel, and Auriel A. Willette. "Aging-related changes in fluid intelligence, muscle and adipose mass, and sex-specific immunologic mediation: A longitudinal UK Biobank study." Brain, Behavior, and Immunity 82 (2019): 396-405.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.
2019.december

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

1.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Absztraktok
SZEPT 23.

2.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Program
SZEPT 23.

3.

Lege Artis Medicinae

A peritonealis dialisiskezelés Magyarországon
SZEPT 23.