A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére. Winter és munkatársai a Seizure-ben megjelent vizsgálatukban két nagy stroke-regiszterből származó adatokat elemeztek a PSE kezelésében használt különböző AED-k hatékonysága és biztonságossága vonatkozásában. A vizsgálók az ILAE definíciójának megfelelően stroke-ot követő strukturális epilepsziaként diagnosztizáltak minden olyan esetet, melyekben legalább egy spontán roham jelentkezett legalább egy hónappal a stroke-ot követően. Rohammentességként definiálták azt, ha egy betegnek a 6. és a 12. hónapos kontrollvizsgálat között nem volt rohama. Minden, a vizsgálatban szereplő beteg AED-monoterápiában részesült. A vizsgálatban összesen 207 olyan beteg vett részt, akiknél az AED-monoterápia kezdetétől számított első 12 hónapban nem történt gyógyszerváltás. Közülük 61 beteg levetiracetamot, 38 beteg eslicarbazepint, 42 beteg lacosamidot, 40 beteg lamotrigint, 18 beteg valproátot, 3 beteg topiramátot, 2 beteg zonisamidot, 2 beteg gabapentint és 1 beteg carbamazepint szedett. Ezek közül a legalacsonyabb rohamgyakoriságot a lacosamid és az eslicarbazepin mellett észleltek (44-44% rohammentesség), mely szerek a nátriumcsatornák lassú-inaktivált állapotára mutatnak szelektivitást. Lamotrigin mellett 25%-ban, levetiracetám mellett 23%-ban, valproát mellett 11%-ban volt rohammentesség. Az alkalmazott AED-k leggyakoribb mellékhatásai a szédülés, fáradékonyság és fejfájás voltak. Post-stroke depresszió levetiracetám, valproát és zonisamid mellett jelentkezett, a lamotrigin mellett 17,5%-ban jelentkezett insomnia, a valproát és a gabapentin mellett 44–50%-ban hízás, míg topiramát mellett 100%-ban fogyás jelentkezett, a hyponatraemia pedig az eslicarbazepin mellett volt a leggyakoribb (10,5%), de a nátriumszint itt sem csökkent 129 mM alá. A post-stroke epilepszia kórélettani hátterére a szerzők a következő magyarázattal szolgálnak: az agyi hypoxia a nátriumpumpa működési zavarát okozza, mely Na+-beáramláshoz, sejtdepolarizációhoz és következményes kalciumcsatorna-aktivációhoz vezet, mely abnormális neuronkisülésekhez, rohamokhoz vezethet. Így a nátriumcsatornák gátlása elméletileg jó hatással lehet az ischaemiához társuló rohamok kezelésében. A nátriumcsatornák inaktivációja két elkülöníthető kinetikus összetevővel rendelkezik, egy gyors és egy lassú komponenssel. A gyors inaktiváció során néhány milliszekundum alatt egy inaktiváló részecske zárja el a csatorna nyílását. A lassú inaktiváció jóval lassabb folyamat, mely során a csatorna nyílása egy szerkezeti változáson megy keresztül. Ez a sejtek serkenthetőségét is szabályozza a sorozatkisülések (burst discharges) modulációja által. A szerzők a tanulmány limitációjaként a vizsgálat megfigyeléses voltát emelik ki, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy tanulmányukban kizárólag ischaemiás stroke-on átesett betegek szerepeltek, így az eredmények vérzéses stroke-on átesett betegekre nem általánosíthatók. Összefoglalásképp tehát elmondható, hogy a lacosamid és az eslicarbazepin jól tolerált és jó rohamkontrollal bír PSE-ben. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Winter Y, Uphaus T, Sandner K, Klimpe S, Stuckrad-Barre SV, Groppa S. Efficacy and safety of antiseizure medication in post-stroke epilepsy. Seizure 2022;100:109-114.