A kezelés 

A koszorúér-betegség, korábbi stroke, percutan coronariaintervenciók (PCI) vagy bypassműtétek mind thrombocytaaggregáció-gátló (TAG) gyógyszerek hosszú távú használatát igénylik. Ezek a gyógyszerek a vérlemezke-funkció megváltoztatásával befolyásolhatják az AIS kimenetelét. Egy metaanalízis például igazolta, hogy a stroke-ot megelőző TAG-terápia az intravénás thrombolysisen (IVT) áteső AIS-es betegekben növeli a szimptómás intracranialis vérzés (sICH) kockázatát anélkül, hogy befolyásolná a funkcionális kimenetelt vagy a mortalitást. Az utóbbi évtizedben a nagyérelzáródással járó AIS ellátásában kulcsfontosságúvá vált az endovascularis thrombectomia (EVT). Több vizsgálat igazolta, hogy az érelzáródás korai megszüntetése kritikus fontosságú, és az EVT az IVT-hez hasonlítva jobb funkcionális kimenetelhez vezet és jobb túlélési eséllyel jár. Annak ellenére, hogy az EVT gyakori beavatkozás, nem világos, hogy a korábbi TAG-terápia hogyan befolyásolja a beteg kimenetelét.

A vizsgálat

Wu és munkatársai a Journal of Clinical Neuroscience-ben megjelent metaanalízisükben az előzetes TAG-terápia hatásait vizsgálták az EVT-vel kezelt AIS-es betegek kimeneteleire. A végső analízisben 10 korábbi vizsgálat eredményei szerepeltek, ezek mindegyike retrospektív, megfigyeléses vizsgálat volt, összesen 2648, TAG-terápiában részesülő beteg és 5076 kontrollbeteg összehasonlítása történt meg. A betegek kezdeti NIHSS-értéke és ASPECTS-értéke nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között és mindegyik vizsgálat 3 hónapos követéses időszakot használt. A bevont vizsgálatok közül 9 közölt adatokat a sICH-val kapcsolatosan, a metaanalízis nem mutatott ki szignifikáns különbséget a korábbi TAG-használók és nem használók között (OR 1,31, 95% CI: 0,95–1,81), ugyanakkor egyetlen vizsgálat adatainak kizárását követően a maradék adatból származó elemzés a sICH megnőtt kockázatát mutatta a TAG-szedők körében (OR 1,47, 95% CI: 1,12–1,94). Nyolc vizsgálat tartalmazott adatokat a sikeres rekanalizációról, a metaanalízis ezek alapján szignifikánsan magasabb sikerrátát állapított meg a TAG-használók között (OR 1,21, 95% CI: 1,02–1,44). Szintén 8 vizsgálat alapján elemezték a funkcionális függetlenséggel járó kimenetelt, ezek alapján a TAG-használók körében szignifikánsan alacsonyabb eséllyel ér el a beteg funkcionális függetlenséget (OR 0,77, 95% CI: 0,68–0,87). A mortalitás tekintetében a TAG-használók körében magasabb mortalitási tendenciát figyeltek meg (OR 1,32, 95% CI: 1,00–1,75). Azt is meg kell említenünk, hogy az adatok illesztésével végzett metaanalízis (ahol a betegek komorbiditásaiból és egyéb rizikótényezőkből származó eltéréseket korrigálták) nem mutatott szignifikáns különbséget egyik kimeneteli tényezőben sem.

Az eredmények

A szerzők megemlítik, hogy a TAG-használat ugyan széles körben alkalmazott a cardiovascularis és a cerebrovascularis megbetegedések szekunder prevenciójában, a gyógyszereket szedő betegek körében mégis előfordul a stroke: egy több mint 1000 AIS-es beteget vizsgáló keresztmetszeti elemzésben a betegek 41%-a TAG-szedő volt. Egy másik, revascularisatiós terápiában részesülő AIS-es betegpopulációt elemző vizsgálatban a betegek 55%-a vagy TAG-szedő, vagy pedig antikoagulált beteg volt. A TAG-szedés nem számít kontraindikáló tényezőnek sem az IVT, sem pedig az EVT szempontjából. A TAG-szedés megváltoztathatja a thrombus szerkezetét, ezzel könnyebb rekanalizációt és reperfúziót tehet lehetővé, ugyanakkor hátrányosan befolyásolhatja a vérzéses transzformáció rizikóját.

A vizsgálat limitációi között a szerzők a retrospektív megfigyeléses vizsgálatokkal járó szelekciós torzítást, az egyes bevont vizsgálatok kis elemszámát, a betegekben alkalmazott TAG nem pontosan történő karakterizációját (időtartam, egyszeres vs. kettős TAG, TAG típusa), valamint a compliance-elemzés hiányát említik.

A metaanalízis eredményei alapján tehát a korábbi TAG-használat előnyösen befolyásolhatja EVT során a rekanalizáció sikerességét anélkül, hogy növelné a sICH rizikóját, viszont a 3 hónapos funkcionális kimenetelre és a túlélésre negatív hatással bír. Az illesztett adatok elemzése mellett ugyanakkor egyik vizsgált kimenetelben sem jelentkezett szignifikáns különbség a korábbi TAG-szedő és a nem szedő betegek között. Ezek alapján az EVT biztonságosnak tűnik a korábbi TAG-szedők körében is, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek az eredmények pontosítása céljából.

Szemlézte: dr. Cséke Balázs

Eredeti közlemény:

Wu H, Qian J, Shen W, et al. Impact of prior antiplatelet therapy on outcomes of acute ischemic stroke undergoing endovascular treatment: A systematic review and meta-analysis. J Clin Neurosci. 2024;119:22-29.

https://doi.org/:10.1016/j.jocn.2023.11.001