Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján. Trevor Robbins professzor, a Cambridge-i Egyetem Viselkedéstani és Klinikai Idegtudományi Intézetének igazgatója vitatja, hogy a kábítószerélvezők veszélyt kereső magatartása a drogfogyasztás következménye. Szerinte inkább a kábítószerhasználathoz vezető rizikófaktornak tekinthető. A Robbins professzor által a Cambridge-i Psychiátriai Intézetben vezetett kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a veleszületett impulzivitás, vagyis a gondolkodás nélküli cselekvésre való hajlam, érzékenyebbé tesz a stimulánsokra való függőségre. A kutatócsoport hosszú ideje mesterséges stimulánsokat használó testvéreket vizsgált. Mindegyikük az impulzivitás magasabb szintjét illetve veszélyt kereső magatartást mutatott. „Egyre többet tudunk arról, hogy a különböző drogok milyen módon fejtik ki hatásukat az agyra, és hogy ezt a hatást hogyan módosítják genetikai faktorok. Egyéni különbségek figyelhetők meg az érzékenységben a függőség kialakulásának szempontjából. Ennek oka valószínűleg a genetikai és környezeti faktorok együttes hatása.” A legtöbb drog az agy jutalmazó központját ingerli oly módon, hogy az idegsejtek normális aktivitását befolyásoló ingerületátvivő anyagok hatását utánozza. Néhány embert az ennek eredményeként létrejövő eufória kényszerít függőségbe. Hasonló módon hatnak egyes gyógyszerek is. Ilyen az Alzheimer-kór kezelésére használt donezepil is. Az ilyen gyógyszerek az egészséges agy teljesítményét is megnövelhetik. „A felmérések azt mutatják, hogy jelentős mértékű az ilyen gyógyszerek nem előírásszerű használata, főleg tanárok és diákok körében.” Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Árt a marihuána a szklerózis multiplexeseknek

A marihuána elősegíti a pszichózist

Az önkontrollt veszélyezteti a khat nevű drog

Génektől függ a kokain érzékenység

Pszeichedelikumok a gyógyításban - Konferenciaajánló

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat

Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.

Klinikum

Közegészségügyi figyelemfelhívó kampány hatása a páciensek gyógyszerészi szolgáltatással kapcsolatos tudására

Még egy mérsékelt intenzitású kampány is elősegíti, hogy a cukorbetegek igénybe akarják venni a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által nyújtott terápiamenedzsment-szolgáltatást.

Klinikum

Korábbi thrombocytaaggregáció-gátlás hatása az endovascularis kezelésre akut ischaemiás stroke-ban

A stroke világszerte a halálozás és a rokkantság egyik vezető oka. A betegség egyik fontos rizikótényezője az életkor: az életkor előrehaladtával a stroke kockázata is egyre nő. Az akut stroke-ok mintegy 80-85%-a akut ischaemiás stroke (AIS). Az idős betegpopulációkra számos társbetegség együttes megjelenése és többféle gyógyszer együttes használata jellemző.

Idegtudományok

Neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelése ketogén diétával

SZEMLE eLitMed

A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.

Gondolat

A művészet gyógyító erejét már az ókorban ismerték – ma tudományos bizonyítékai is vannak

Art&Health címen adott ki egy 3500 tanulmányt, kutatások és analízisek sorát összesítő metaanalízist a WHO, amely ezek alapján tudományos bizonyítékok alapján mutatja be a művészet gyógyító erejét nagyszámú betegség esetében. Terápiás hatása mellett közösségteremtő és emberközpontúbb gyógyító világot teremt.