Egészségpolitika

Életmentő kezdeményezés harmincezer forintból százezreket ér el – Különleges kezdeményezés az öngyilkosság ellen

2022. JANUÁR 28.

Pécsi egyetemisták maroknyi csoportja mutat követendő példát az öngyilkosság-megelőzés terén, különleges kezdeményezéssel akarnak tenni a tragédiák ellen. Magyarországon az elmúlt tíz évben átlagosan kétezer öngyilkosság történt, összesen húszezer. Becslések szerint legalább tízszer többen kísérelnek meg véget vetni életüknek, azaz összesen kétszázezer ember akart annyira meghalni, hogy tevőlegesen önmaga ellen fordult. Ötfős kis közösségekkel számolva (család, munkatárs, barát) egymillió embert érintett csak az elmúlt tíz évben. Ez nem egyéni probléma, hanem társadalmi. „Becslések szerint több mint másfél millió magyar kísérel meg öngyilkosságot élete során. Ez csak a jéghegy csúcsa, ennek hátterében valamilyen mentális probléma áll, amivel becslések szerint a lakosság húsz százaléka küzd. Erős késztetést éreztünk, hogy ne menjünk el emellett szó nélkül, mert senkiről sem szabad lemondani! Pusztán néhány figyelemfelhívó plakátot terveztünk elhelyezni a toronyban, de tervünk megmozgatta a helyi közösséget. Kollégiumok, diákszervezetek, üzletemberek és egy alapítvány együttműködése tette lehetővé számunkra, hogy segítő ötletünk maradandó prevenciós kezdeményezéssé válhasson” – mondja Békési Áron pécsi orvostanhallgató, a kezdeményezés kitalálója.

Az elmúlt időszak különösen megterhelte nemcsak a társadalom mentális egészségét, de a pszichiátriai ellátórendszert is. Ma már kimutatható nyomot hagyott a járvány. Elöljáróban két tudományos adatot idézünk. Elkészült az első átfogó, globális kutatás is arra, hogy milyen mentális hatásokkal volt az emberekre a koronavírus-járvány. 2020-ban komolyan megemelkedett a szorongási rendellenességgel és depresszióval élők száma világszerte, a nők és a fiatalok voltak a legnagyobb veszélyben a mentális problémákkal kapcsolatban – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent szakcikk szerint 2020-ban a súlyos depressziós rendellenességek előfordulása 28 százalékkal, a szorongásos zavarok aránya 26 százalékkal nőtt. Az eredményeik egyértelműen azt mutatják, hogy mennyire fontos a mentális betegségek kezelésére szakosodott orvosi rendszer erősítése. Még a járvány előtt is tapasztalható volt, hogy ezek a szektorok igen gyengék, a Covid-19 közben és után azonban nagyobb szükség lesz rájuk, mint korábban.

Osváth Péter és munkatársai ( 2021 október, Orvosi Hetilap) szerint az öngyilkosság fő rizikófaktorának a pszichiátriai zavarokat tekintjük. A Covid-19 többek között neuropszichiátriai kórképek kialakulásához is vezethet. Ezen túl a pandémia egyéb velejárói, mint például az izoláció vagy a munkahelyvesztés a társadalom egészséges tagjaiban is stresszhez, végül pszichiátriai zavarokhoz vezethetnek. Összehasonlítottuk a 2010 és 2020 közötti időszak havi bontású adataiból kirajzolódó trendek alapján a járvány időszakában (2020. március–december) „elvárt” öngyilkossági esetszámokat a ténylegesen bekövetkezett esetek számával. Eredmények: A Covid-19-hónapok alatt a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma szignifikánsan, 18 százalékkal nőtt, ahhoz a trendhez képest, amely a Covid-19 hiányában állt volna elő. A teljes populációban szintén szignifikáns, 16 százalékos emelkedést lehetett megfigyelni.

„Mi a kezdeményezésünkkel elsősorban az öngyilkosságok ellen akartunk fellépni. Közben ez a torony egy szimbólummá, ügyünk országos jelentőségűvé vált. Tervünk hallgatók szervezése által, formális keretek nélkül, hetek alatt és harmincezer forintból valósult meg. Városszerte ismert, hogy a pécsi Tévétorony az öngyilkosságok kiemelt helyszíne. Öngyilkosság megelőző és lelki krízist kezelő táblákat szerelünk fel az épületben úgy, hogy a kilátó minden pontjáról egyszerre három tábla is látható legyen, amelyeken az év minden napján 24 órában ingyenesen hívható lelki segély hálózat, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) hivatalos üzenete és elérhetősége szerepel. A táblák bizonyítottan csökkentik a tragédiák számát. Amivel szintén együtt élünk, de nem tudunk róla: a Tévétorony személyzete, az itt dolgozó felszolgálók, üzletemberek, a portás és biztonsági őr átlagosan minden évben megment egy életet. A saját módszerük van rá, amit a tapasztalat alapján alakítottak ki. Ugyanez a személyzet három-négyévente pedig tragédiák tanúja. Olyan eseményeké, amikből egy is élethosszig tartó traumát okozhat. Ez a személyzet példaértékű emberekből áll. Ha az emberek bajban vannak és a közösség nem tesz semmit, akkor a közösség is bajban van. Hátat fordított a közösség. Hátat fordított a krízisben lévőknek és hátat az életet mentő személyzetnek is. De a közöny és a tehetetlenség ma úgy ér véget, hogy minden pécsi büszkén nézhet a toronyra. A mi közösségünk itt, Pécsen úgy tette a dolgát, hogy most minket figyelnek, nem csak Pécsen, Budapesten, de a nagyvilágban is. Öt hivatalos támogatónk mellett két elismert alapítvány és egy nemzetközi szervezet figyelmét is felkeltettük. Így most Genfben, Bristolban és New Yorkban is tudják, hogy ma itt, Pécsen mit csinálunk. Minden negyedik próbálkozó életét megmentjük. További célunk, hogy a tévétorony személyzete számára szakmai segítséget, krízis intervenciós és traumafeldolgozó képzést szervezzünk” – mondta Békési Áron orvostanhallgató, a „Nem vagy egyedül” mozgalom vezetője. „Táblainkkal minden látogató többször is találkozni fog. A torony látogatottsága alapján évente 80 ezer embert érünk el. Ez a történet már nem csak rólunk szól, mert a Tévétorony egy szimbólummá vált. Egy épületről és egy városról van szó, ami megszólítja az országot. Felkelti a világ figyelmét azzal, hogy odafordul, ahol a baj van. Ez azért nagy szó, mert végre a mentális zavarokról is szabadon beszélhetünk. Mentális zavarokról nem szoktunk és nem is illik beszélni. A mentális zavarokat szégyellni kell. Csak egyetlen példával élek: az egészségügyi rendszerben a mentális zavarokkal kapcsolatos adatok (addiktológia és pszichiátria) egy különösen védett csoportba tartoznak, csak az adott szakterület orvosai láthatják. Ebben a védett csoportban a mentális zavarokon kívül összesen egy másik betegségcsoport van: a nemi betegségeké. A mentális zavarokkal élni sokaknak olyan szégyen, hogy igény van rá: még a titoktartási fogadalmat tett orvosaink se tudjanak róla. Ezen változtatni kell. A tudatlanság közönyt és félelmet szül. A félelem pedig cinizmust és dühöt. Ezek az érzések nem segítenek, csak árkot ásnak közénk. Ezért kell növelni a tudatosságot, ezért kell beszélni. Nincsen tipikus mentális beteg. Bármilyen korú, nemű, bőrszínű, lakóhelyű és foglalkozású ember érintett lehet, válhat érintetté. Félmillió magyar részesül ellátásban, további félmillió már bekerült az egészségügy látókörébe. Ezen felül további 500 ezren, de akár 1 millióan is lehetnek, akik nem kapnak, kaptak segítséget. A mentális zavarok közvetlenül, közel minden ötödik magyart, hozzávetőleg kétmillió embert érintenek. Ötfős közösségekkel számolva kivétel nélkül és mindnyájan érintettek vagyunk. Ezek a tények. De ezeket a tényeket nem kell elfogadni, mert amit ma ténynek ismerünk, az a múltunkon alapul. A holnap tényeit, pedig most, a jelenben írjuk ebben a percben is. És ez azt jelenti, hogy mindig van lehetőség változtatni, van lehetőségünk tenni. És ne várjunk másra, hanem cselekedjünk. Már azzal, ha az érzéseinkről beszélünk is sokat tehetünk, magunkért és egymásért, hogy ne kelljen szégyenben élnünk. Beszéljünk a barátainkkal, családtagjainkkal. Mondjuk el, hogy van elérhető segítség. És mondjuk el azt is, hogy az előítélet alaptalan, mert mindig több lesz közöttünk a közös, mint ami elválaszt. Mentális zavarokkal is lehet sikeres és boldog életet élni. És hiszünk benne, hogy mindenkinek lehet helye és jó helye ebben a világban. Oda kell figyelnünk egymásra, hogy minél többen élhessenek így” – fogalmazza meg küldetésüket Békési Áron.

Kun J. Viktória

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

Az öngyilkosság és az emberi szabadság

Filó Mihály, AZ ELTE adjunktusa azt gondolja, hogy aligha van még egy emberi magatartás, amit annyi morális kétely övezne, mint az öngyilkosságot. 'Az öngyilkosság betegség, a legritkább esetben, nem az. Az öngyilkosság ugyanolyan kór, tuberkolózis és csak akkor harcolhatunk ellene eredményesen, ha ezt a tényt elismerjük' -- idézi egy neves bécsi pszichiáter szavait.

Gondolat

A hatályos BTK és az '50-es évek pszichiátriája

Vizi János pszichiáter, jogász arról beszél, hogy a hatályos BTK-nak a beszámítási képességről szóló rendelkezései, az ehhez kapcsolódó bírósági határozatok nagyjából az '50-es évek pszichiátriájának a színvonalát tükrözik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szakmabéliek által a diagnosztizálásban a leginkább közkedvelt DSM-IV az öngyilkosság 'betegséget' nem ismeri.

Hírvilág

Hogyan hat a napsütés az öngyilkossági kockázatra?

A napsütés időtartama pozitívan korrelált legfeljebb tíz nappal az öngyilkosság előtt a kockázattal, de negatívan 14–60 nappal az öngyilkosság előtt.

Hírvilág

Mire felnő a magyar, öngyilkos lesz?

Minél kevesebb a depressziós, annál kevesebb az öngyilkos