Az EUROSTAT legfrissebb jelentése szerint 100-ból 15 embernek nincsen pénze arra, hogy minden második nap tápanyagdús ételhez jusson – a medián jövedelem alatt még drámaibb a helyzet.

2023-ban az EU lakosságának 9,5%-a nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ennek megfelelő vegetáriánus ételt fogyasszon. A legalacsonyabb értéket Cipruson (1,3%) és Írországban (1,6%) mérték, míg Bulgáriában (19,9%) és Romániában (23,3%) a legrosszabb a helyzet. 

Magyarország a sorban a negyedik (14,7%), az előbb említett országok mellett csak Szlovákia előz minket, azaz a magyar társadalom csaknem hetede nem jut megfelelő mennyiségben és minőségben ételhez. 

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy két nagy, nyugati állam sem büszkélkedhet: Németország az ötödik (13,3%), Franciaország pedig a hatodik (12,2%) helyen áll.

A 2020 és 2023 között eltelt három évben – amit a koronavírus-járvány elleni harc, az ebből fakadó gazdasági nehézségek, a háború, az inflációs- és az energiaválság fémjelzett – szinte egész Európában romlott a helyzet (átlagosan 1,4 százalékponttal), legnagyobb mértékben Romániában (+8,6%), Bulgáriában, Szlovákiában (egyaránt +6%) és Franciaországban (+5%).

Az EUROSTAT külön csoportként vizsgálja a szegénység kockázatának kitett embereket (at-risk-of-poverty population) – ők azok, akik az adott ország mediánjövedelmének 60 százalékát nem érik el. Uniós szinten ennek a populációnak több mint ötöde (22,3%) nem jut megfelelő ételhez, de különösen öt országban drámai a helyzet, köztük Magyarországon. 

_{TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.}

Hazánkban a legszegényebbek csaknem felét (44,9%) sújtja az étkezési szegénység, miközben ugyanez az arány 2020-ban 31,9% volt: ez egyszerre mutatja a jövedelmi különbségek mértékét és az élelmiszerárak elszabadulását.

Forrás: Almost 1 out of 10 in the EU could not afford proper meal (EUROSTAT)