Helyünk a világban

Magyarország az egészségügy minden elemére kevesebbet költ, mint az uniós átlag

STATISZTIKA eLitMed

2024. JÚNIUS 05.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.

Az OECD 2023-ban publikált egészségügyi országprofilja szerint Magyarországon ugyan folyamatosan nő az összes egészségügyi kiadás, hazánkban 2021-ben az egészségügyi kiadások (1866 euró / fő) nem érték el az uniós átlag felét sem (4028 euro / fő), ezzel a hatodik legalacsonyabb összeg az uniós országok között.

Ami az egészségügyre fordított közfinanszírozást illeti, ez Magyarországon a folyó egészségügyi kiadások 72 százalékát tette ki 2021-ben, ami szintén jóval az uniós átlag alatt volt (81%). Az OECD adatai szerint a fennmaradó részből (28%) 3 százalék önkéntes egészségbiztosítás, 25 százalék „zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás”, miközben ugyanezek az arányok uniós szinten 4 és 15 százalék. A szervezet jelentése szerint ez annak köszönhető, hogy Magyarországon számos egészségügyi termék és szolgáltatás esetében csak részleges a költségtérítés. A lakosság önköltségének csaknem felét (48%) a gyógyszerkiadások tették ki (az uniós átlag 24%).

Nem csupán az összes kiadást, hanem annak minden elemét tekintve is elmarad a hazai finanszírozás az uniós átlagtól: a fekvő- és járóbeteg szakellátás, valamint a megelőzés esetében a különbség mintegy kétszeres, a tartós ápolás-gondozásnál pedig csaknem tízszeres.

TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.

MAGYARÁZAT:

  1. fekvőbeteg-szakellátás: magában foglalja a kórházakban és más intézményekben nyújtott gyógyító-rehabilitációs eljárásokat
  2. járóbeteg-szakellátás: magában foglalja az otthoni ápolás-gondozást és a kisegítő szolgáltatásokat (pl. betegszállítás)
  3. gyógyszerek és orvostechnikai eszközök: csak a járóbeteg-ellátási piacot tartalmazza
  4. megelőzés: csak a szervezett megelőzési programokra fordított kiadásokat foglalja magában
  5. tartós ápolás-gondozás: csak az egészségügyi komponenst tartalmazza
  6. adminisztráció és egyéb: magában foglalja az egészségügyi rendszer irányítását és igazgatását, valamint egyéb kiadásokat

Forrás: OECD Egészségügyi Országprofil 2023

 

A rovat további cikkei

Helyünk a világban

Egy közepes városnyi ember halálát lehetett volna megakadályozni

STATISZTIKA eLitMed

Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Helyünk a világban

Súlyos probléma Magyarországon az elhízottság – élen járunk az EU-ban

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.

Helyünk a világban

Csak három uniós országban alacsonyabb a várható élettartam, mint Magyarországon

STATISZTIKA eLitMed

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

Helyünk a világban

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

STATISZTIKA eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Alapellátás sürgősségi szempontú átalakítása