Helyünk a világban

Egy közepes városnyi ember halálát lehetett volna megakadályozni

STATISZTIKA eLitMed

2024. MÁJUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.

2021-ben a 75 évnél fiatalabb népesség körében  a 100 ezer lakosra számított elkerülhető halálozás (treatable and preventable mortality of residents) mértéke Magyarországon 641 volt, azaz mintegy 64 ezer ember halt meg a széles értelemben vett ellátórendszer (gyógykezelés és prevenció) hiányosságai következtében. Összehasonlításképpen: a 2022-es népszámlálás adatai szerint hazánk 13. legnépesebb városa Tatabánya a maga 65 ezer lakosával.

Európai összevetésben Románia állt a legrosszabbul (695), míg Svédország a legjobban (177). Az uniós átlag 294 volt, aminek a magyar adat több mint a kétszerese. Jól megfigyelhető a jelentős differencia a nyugati és a keleti országok között: míg előbbiek (ideértve ezúttal Szlovéniát és Görögországot is) kivétel nélkül mind 300 alatt maradtak, addig utóbbiak mindegyike 400 feletti halálozási mutatót produkált.

A COVID-19 járvány és a visszaszorítása érdekében hozott korlátozó intézkedések az egész kontinensen növelték az elkerülhető halálozás mutatóját 2019-hez képest, azonban jelentősen kisebb mértékben, mint Kelet-Európában, illetve Magyarországon. Miközben az uniós átlag (mely a keleti tagállamok kedvezőtlen adatait is magába foglalja) 2019 és 2021 között 21 százalékkal (243-ról 294-re), addig a magyar mutató 31 százalékkal (489-ről 641-re) emelkedett. Relatív siker, hogy hazánk 2019-ben még a 2., 2020-ban a 3., 2021-ben viszont „már csak” a 4. legrosszabb eredményt produkálta (Románia, Bulgária és Lettország mögött) az Európai Unió 27 tagállama közül.

TIPP: A kép jobb felső sarkában megjelenő három pontra kattintva, majd kiválasztva a megosztás alatti képernyő ikont, az ábra teljes képernyőn megnyitható.

Mindeközben Magyarországon az egészségügyre fordított (köz- és magán)kiadások a GDP 7,4 százalékát tették ki 2021-ben, ami 3,5 százalékkal maradt el az uniós átlagtól (10,9%), és az 5. legalacsonyabb értéket jelentette. Ebben az évben leginkább Németországban (12,9%) és Franciaországban (12,3%) élvezett prioritást az egészségügy, míg legkevésbé Luxemburgban (5,7%), Lengyelországban (6,4%), Romániában (6,5%) és Írországban (6,6%). A 2022-es adatokat még csupán néhány tagállam tette közzé, köztük van azonban Magyarország: hazánkban az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadás 6,8 százalékra csökkent.

Az elkerülhető halálozás mértéke mérsékelten erős (r=0,54) korrelációt mutat az egészségügyre fordított kiadások nagyságával: azokban az uniós tagállamokban, melyek GDP-arányosan többet költöttek az egészségügyre 2021-ben, lényegesen alacsonyabb elkerülhető halálozási mutatóval rendelkeztek. (A korrelációt a kivételes adatok – ún. outlierek – csökkentik: Írország és Luxemburg alacsony ráfordítás ellenére is kedvező mutatót értek el.) Kiemelendő ugyanakkor Horvátország, mely a magyaréhoz hasonló arányú ráfordítás mellett harmadával kevesebb elkerülhető halálozást tudhatott magáénak.

Az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadás az elkerülhető halálozás mintegy 30 százalékát magyarázza a modellben (r2=0,30), azaz más tényezők is hozzájárulnak ezen mutató kialakulásához.

Módszertan: Jelenleg az elkerülhető halálozás két alfajtáját vizsgálja az EUROSTAT: a kezelhető (treatable) és a megelőzhető (preventable) okok mutatóit. A megelőzhető okok listáján szerepelnek olyan betegségek, amelyek elsősorban az életmód bizonyos elemeire reagálnak (mint például a tüdőrákos halálozás). A kezelhető okok listája az életmóddal kevéssé összefüggő, de orvostechnológiailag kezelhető okokat összegzi (mint például a vakbélgyulladás). A listákat időről-időre (az orvostudomány fejlődésével) felülvizsgálják. A jelenleg használt listából az ischaemiás szívbetegségek szerepe vitatott  ennek gyakorisága pedig magas Magyarországon.


Forrás: Preventable and treatable mortality statistics

A rovat további cikkei

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Helyünk a világban

Magyarország az egészségügy minden elemére kevesebbet költ, mint az uniós átlag

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.

Helyünk a világban

Súlyos probléma Magyarországon az elhízottság – élen járunk az EU-ban

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.

Helyünk a világban

Csak három uniós országban alacsonyabb a várható élettartam, mint Magyarországon

STATISZTIKA eLitMed

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

Helyünk a világban

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

STATISZTIKA eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.

Kapcsolódó anyagok

Helyünk a világban

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

STATISZTIKA eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Helyünk a világban

Magyarország az egészségügy minden elemére kevesebbet költ, mint az uniós átlag

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD elérhető legfrissebb, 2021-es adatai szerint az összes egészségügyi kiadás – egy főre vetítve – nem éri el az uniós szint felét sem, a tartós ápolás-gondozás esetében pedig mindössze tizede annak.

Helyünk a világban

Súlyos probléma Magyarországon az elhízottság – élen járunk az EU-ban

STATISZTIKA eLitMed

Az OECD adatai szerint a magyarok harmada túlsúlyos, negyede pedig elhízott, ezzel összességében az 5. legrosszabb mutatóval rendelkezünk az Európai Unióban.

Helyünk a világban

Csak három uniós országban alacsonyabb a várható élettartam, mint Magyarországon

STATISZTIKA eLitMed

Több mint hét évvel rövidebb élethosszra számíthatott 2023-ban egy újszülött Magyarországon, mint Spanyolországban. Jelentősek a különbségek a férfiak és nők között is.

Helyünk a világban

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

STATISZTIKA eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.