A MOK elnöke szerint 30 százalékkal esett az etikai eljárások száma, ami azt mutatja, hogy nincs bizalom. Az ETT szerint a független és méltányos etikai ítélkezés biztosított a jelenlegi helyzetben is.
Szeptember 19-én kerül mozikba Szimler Bálint rendező (Itt vagyok, Balaton Method) Fekete pont című játékfilmje, melyben egy Berlinből hazaköltöző ötödikes kisfiú, Palkó és egy pályakezdő tanárnő, Juci nézőpontjából ismerhetjük meg a magyar oktatási rendszer problémáit – és talán ennél többet is.
A 2024-es fizikai és kémiai Nobel-díjakat is olyan tudósoknak ítélték oda, akik úttörő módon járultak hozzá a mesterséges intelligencia területéhez, különösen a neurális hálózatok és a fehérjeszerkezet-előrejelzés területén.
A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca.
A professor emeritus, MTA doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus a LAM szeptemberi számában elemezte nemzetközi összehasonlításban a magyar egészségügy financiális helyzetét – az összkép pedig a vártnál is lesújtóbb.
Orosz Éva elemzése nem csupán mintaértékű és egyben hiánypótló, hanem alapvető szakirodalmi forrása lesz mindenkinek, aki a következő években a magyar egészségügy mélyrepülésének okait keresi.
Elitmed apró
Az opioidkrízis mögött: minden, amit a nitazénekről tudni érdemes
Egy új szintetikus opioid-osztály tagjai kezdik elárasztani az USA és UK után Európát is. Mivel hatáserősségük igen nagy, könnyen vezetnek túladagolásos halálhoz. A patikusoknak ismerniük kell a veszélyt és a védekezés módját, írja a The Pharmaceutical Journal.
Kétoldalú információcsere a patikák és a többi egészségügyi szolgáltató között
Amikor a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek az egészségügyi információcserén keresztül hozzáférnek a betegadatokhoz, képesek növelni a betegellátás színvonalát.
„Hasznos és láthatatlan” – Recenzió Szilvia Molnár Üvegház című könyvéről
Szilvia Molnár húsbavágóan őszinte regényében az anyaság első heteiről ír, arról az állapotról, amikor mind az anya, mind a baba nagyon törékenyek. Olyan gondolatokról, melyeket letagadnánk, érzésekről, amelyek ijesztőek is lehetnek.
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
Szeptember 19-én kerül mozikba Szimler Bálint rendező (Itt vagyok, Balaton Method) Fekete pont című játékfilmje, melyben egy Berlinből hazaköltöző ötödikes kisfiú, Palkó és egy pályakezdő tanárnő, Juci nézőpontjából ismerhetjük meg a magyar oktatási rendszer problémáit – és talán ennél többet is.
Biztató eredményt értek el szegedi kutatók a migrén elleni küzdelemben
A szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja – legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása szemszögéből.
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
Meredeken emelkedik a súlyos tanulási zavarral küzdő diákok száma, a NASA által kifejlesztett módszert is beépíti a tantervbe az Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
A Magyar Nephrologiai Társaság XXXVIII. Nagygyűlése
Túl a Covid korszakon, a tavalyi nagysikerű nagygyűlés után, újabb seregszemlére készül a magyar nephrológia. A bezártság és bizonytalanság, a „zoom” időszak után jó volt látni, ahogy elemi erővel tört fel az igény a személyes találkozásokra. A találkozókat pedig tartalommal kell megtölteni; szerencsénkre, inkább a „bőség” zavarával küszködünk, a témák, az új felfedezések, a klinikai megfigyelések sokasága feszegeti a konferencia időkorlátait.
A Magyar Hypertonia Társaság XXX. Jubileumi Kongresszusa TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMA
Harminc évesek lettünk. Alkalom és lehetőség ez arra, hogy visszatekintsünk és emlékezzünk az elmúlt három évtizedre. Az első Magyar Hypertonia Symposiumot 1991-ben Dr. Török Eszter, Dr. de Châtel Rudolf és Dr. Farsang Csaba szervezte az Európai Hypertonia Társaság (ESH) Milánóban tartott kongresszusának szatellita rendezvényeként. Ezen a kongresszuson az a tény, hogy több mint 400 magyar résztvevő volt, már jelezte a téma iránti nagy hazai érdeklődést.
[Visszatérő, egyidejű központi idegrendszeri demyelinisatio perifériás demyelinisatióval/nodopathiával – egy szeronegatív beteg esete]
[A kombinált centrális és perifériás demyeli-nisatio (CCPD) ritka kórkép. A központi idegrendszer (CNS) és a perifériás idegrendszer (PNS) egyidejű érintettségével járó betegségkezdet és kiújulás kivételes. Az esetek 70%-ában kimutatták az antineurofascin antitestek jelenlétét, de léteznek szeronegatív betegek is. Bemutatunk egy szeronegatív recidiváló CCPD-esetet. ]
[A vertebrobasilaris elégtelenség és a Meniere-kór értékelése: A nyaki vestibularis kiváltott myogen potenciál és a videós fejimpulzustesztből nyert felismerések]
[– Ennek a prospektív vizsgálatnak a célja a videós fejimpulzusteszt (vHIT) és a cervicalis vestibularis kiváltott myogen potenciál- (cVEMP-) eredmények különbségeinek vizsgálata volt olyan vertebrobasilaris elégtelenségben (VBI) és Meniere-kórban (MD) szenvedő betegek között, akiknél epizodikus szédüléses rohamok jelentkeznek.]
Gyógyítás, kertek, asszonyok – Lorántffy Zsuzsanna az egészség szolgálatában
17. századi helyzetkép: „…eb a török, kutya német és ezek ketten megemésztenek bennünket” – írta egyik levelében Bethlen Miklós (1642–1716) Teleki Mihálynak (1634–1690) 1677-ben. Ez a fél mondat röviden és kifejezően jellemzi azt az áldatlan állapotot, ami Magyarországon a három részre tagolt ország korában uralkodott. A lakosság körében igen nagy volt az ínség minden tekintetben, hanyatlás jellemezte a kultúrát, a tudományokat, elvétve lehetett csak orvost, patikust találni.
A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház
A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
Lege Artis Medicinae
A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban1.
2.
3.
4.
5.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából
