Lege Artis Medicinae

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

2024. OKTÓBER 07.

Lege Artis Medicinae - 2024;34(9)

Szöveg nagyítása:

-
+

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Festett gipszmaszkok a börtönben

KOVÁCS Sándor

Gasteiger Nóra pszichopedagógus, kriminológus, művészetterapeuta, jelenleg a Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet szocioterápiás munkatársa korábban közel tíz évig dolgozott a büntetés-végrehajtás területén, és rendszeresen tartott terápiás foglalkozásokat fogvatartottak és kényszergyógykezelt betegek számára is. Vélekedése szerint a művészetterápiás foglalkozások révén az elítéltek felszínre hozhatják a verbálisan nehezen kifejezhető érzelmeiket, és a terápia hatására csökkenhet a visszaesésük valószínűsége.

Lege Artis Medicinae

Gyógyítás, kertek, asszonyok – Lorántffy Zsuzsanna az egészség szolgálatában

SZABÓ Katalin

17. századi helyzetkép: „…eb a török, kutya német és ezek ketten megemésztenek bennünket” – írta egyik levelében Bethlen Miklós (1642–1716) Teleki Mihálynak (1634–1690) 1677-ben. Ez a fél mondat röviden és kifejezően jellemzi azt az áldatlan állapotot, ami Magyar­országon a három részre tagolt ország korában uralkodott. A lakosság körében igen nagy volt az ínség minden tekintetben, hanyatlás jellemezte a kultúrát, a tudományokat, elvétve lehetett csak orvost, patikust találni.

Lege Artis Medicinae

Pénzt, vagy életet?! Avagy, pénz beszél... Gondolatok a magyar egészségügy finanszírozásáról Orosz Éva tanulmánya kapcsán

KAPÓCS Gábor

Orosz Éva, a hazai egészség-gazdaságtan ki­emelkedő alakja, jelenleg az ELTE professzor emeritusa, vezette az OECD-nél az úgy­nevezett nemzeti egészségügyi számlák jelenlegi verziójának (SHA2011) kidolgozását, amelyet a nagy nemzetközi szervezetek (például EU, OECD, WHO) azóta is standard módon használnak az egészségügy makrogazdasági összefüggéseinek bemutatására. Ez év tavaszán az MTA Elnöki Bizottság az Egészségügyért aktuális ta­nács­kozása keretében döbbenetes előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián, amelyben részletesen bemutatta, hogyan alakult az el­múlt évtizedekben a hazai egészségügy részesedése a költségvetésből és a GDP-ből nemzetközi összehasonlításban, és ez milyen összefüggésben lehet a legkeményebb output-mutatóval, a halálozással.

Lege Artis Medicinae

Tisztelt Olvasóink!

BENCZÚR Béla

Nyár végi összevont számunk után teljes for­dulatszámra kapcsolt Szerkesz­tő­sé­günk (mely amúgy sem pihent a hosszú, forró nyár során), és igyekeztünk egy igazán sokszínű, a szakmai tartalmak mellett az egészségpolitikával és a kultúrával is foglalkozó ősz eleji lapszámot letenni Önök elé – mert úgy hisszük, Önök, kedves Olvasóink, ilyennek szokták meg és ilyennek szeretik a LAM-ot.

Lege Artis Medicinae

Folyamatos glükózmonitorozás glargin inzulin + lixiszenatid fix kombináció használatakor

HERMÁNYI Zsolt, JANKOVEC Zdenek , MAULE Petr , TAYBANI Zoltán Jamal, VESELÁ Alica , BONNEMAIRE Mireille , FÜLÖP Rita

A glargin inzulin és a lixiszenatid (iGlarLixi) fix arányú kombinációjának hatásosságát számos klinikai vizsgálat igazolta 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegekben. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy folyamatos szö­veti vércukor-monitorozási (CGM-) ada­tokkal igazolja az iGlarLixi-kezelés hatásosságát a vércukorháztartás javításában olyan betegek körében, akik bázisinzulinnal nem voltak megfelelően beállítva.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar operajátszás méltatlanul alulértékelt két csillaga – Réti József és Bartha Alfonz

WINKLER Gábor

Két, a magyar énekkultúrát külföldön is öregbítő, kiemelkedő tehetségű, sokat foglalkoztatott, ám életében a megérdemeltnél kevesebb elismerést kapó, az Operaház örökös tagjává is csak posztumusz − 1991-ben, illetve 2013-ban − emelt énekművész. A „Sugár úti palota” újkori aranykorszakának két oszlopos tagja volt Réti József (1925–1973) és Bartha Alfonz (1929–2013). Mindketten tenoristák, a lírai fach képviselői.

Lege Artis Medicinae

A végjátékot megváltoztató mRNS-oltás. Egy Nobel-díj krónikája

KOVÁCS Sándor

A Nobel Alapítvány bejelentette, hogy sok magyar várakozásának, reményeinek megfelelően Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítéli az idei orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, a Covid-oltásokat megalapozó módosított mRNS-technológia kifejlesztéséért. Duda Ernő virológussal, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar emeritus professzorával beszélgettünk a díj hátteréről.

Lege Artis Medicinae

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

Nővér

Juan de Dios hagyatéka a modernkori ápolás hajnalán

HEGYI Viola Katalin

E tanulmány célja, hogy megismertesse az ápolók és egészségügyi dolgozók védőszentje, San Juan de Dios munkásságát, illetve annak történeti és kulturális kontextusát.

Lege Artis Medicinae

A nők és a cardiovascularis betegségek

BENCZÚR Béla

A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.

1.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

2.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

3.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

4.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.

5.

Lege Artis Medicinae

2024;34(9)
2024 OKT 04.