Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

2021. ÁPRILIS 19.

Szöveg nagyítása:

-
+

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a COVID a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain-Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatios encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával. A szerzők egy hathetes időszakban jelentkező 4711, hospitalizációt igénylő, Covid-PCR-pozitív beteg dokumentációjának retrospektív elemzését végezték el. A 4711 betegből 581 esetben jelentkeztek olyan neurológiai tünetek, melyek alapján képalkotó vizsgálatokat indikáltak. A neurológiai tünetek és a képalkotó vizsgálatok alapján 4 csoportot különítettek el egymástól: akut stroke; új vagy újból jelentkező epilepsziás rohamok; tudatzavar tünetképző elváltozást nem jelző képalkotó vizsgálattal, valamint a tudatzavart nem mutató, de neurológiai tünetekkel járó, úgynevezett neuro-Covid-19-komplexet. Ez utóbbit a fejfájás, anosmia, ageusia, chemesthesis, vertigo, praesyncope, paraesthesia, agyidegeltérések, ataxia, dysautonomia vagy izomfájdalom-tünetek valamelyikének megléte jellemezte. Az eredmények alapján a tudatzavar és a radiológiailag igazolt stroke egyaránt szignifikánsan magasabb halálozáshoz társult (rendre 1,39, illetve 3,1-es esélyhányadossal). Az így kiválasztott 581 beteget 1743 neurológiai tüneteket nem mutató, életkor- és betegségsúlyosság szerint megfeleltetett beteggel hasonlítottak össze. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tudatzavar ugyan számos esetben hipotenzióhoz, vesekárosodáshoz, alvadási zavarhoz vagy gyulladásos eltérésekhez társultan jelentkezett, a tudatzavar még ezekre a tényezőkre kontrollálva is emelkedett mortalitási rizikót jelent, így megfontolandó a tudatzavarra önmagában egy súlyosabb betegséglefolyást jelző faktorként tekinteni. A Covid-megbetegedéssel párhuzamosan jelentkező stroke a Covid ritka, de súlyos szövődményének tekinthető. Ezt a betegcsoportot a kontrollcsoporthoz képest emelkedett D-dimer- és CRP-értékek jellemezték. A stroke etiológiai háttere koronavírus-fertőzésben több tényezőre vezethető vissza, többek között a Covidban jellemző coagulopathiára és a súlyos szisztémás gyulladásos reakciókra, ugyanakkor a szerzők kiemelik, hogy a stroke-os betegek mintegy felében a stroke hagyományos rizikófaktorait nem sikerült kimutatni. Összefoglalásként a tanulmány szerzői megemlítik, hogy a hospitalizált betegek körében a betegség központi idegrendszeri manifesztációja relatíve gyakori (jelen esetben 13%). Mivel a tudatzavar és a stroke emelkedett halálozási kockázattal jár, ezeknél a betegeknél kiemelten fontos szerepet játszhat a célzott terápia a mortalitás csökkentésében. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Eskandar, Emad Nader, et al. “Neurologic Syndromes Predict Higher In-Hospital Mortality in Covid-19.” Neurology 2021;96(11):e1527-e1538. https://n.neurology.org/content/96/11/e1527.long

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az akut ischaemiás stroke diagnosztikája

Az akut ischaemiás stroke (AIS) egy fontos és relatíve gyakori –egyes tanulmányok szerint arányuk a sürgősségi osztályon megjelenő komatózus betegek körében a 14%-ot is elérheti – oka az akutan jelentkező hipnoid tudatzavarnak (reduced level of consciousness, RLOC).

Klinikum

Kettős thrombocytaaggregáció-gátlás vs. minor akut ischaemiás stroke-ban

Chen és munkatársai a JAMA-ban megjelent cikkükben a kettős APT (dual APT, DAPT) noninferioritását vizsgálták intravénás thrombolysissel szemben minor, rokkantságot nem okozó ischaemiás stroke-okban.

Idegtudományok

Gondolattal működtetett gépek

A neuralis aktivitást dekódoló, koponyába implantált agy – számítógép-interface nemcsak a paralízisben szenvedők mozgását és beszédét segíti, de új felfedezések is születnek általa az agy anatómiájával és működésével kapcsolatban.

Klinikum

Kezelhető az intracerebralis vérzés

A 2023-as év végén a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban a stroke-kal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. A fő üzenet, hogy az intracerebralis vérzés kezelhető állapot, melyet három fontos klinikai vizsgálat igazol.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral