A magas környezeti hőmérsékletnek kiterjedt hatásai vannak a mentális egészségre, állapították meg az Associations between high ambient temperatures and heat waves with mental health outcomes: a systematic review című tanulmány szerzői. Eredményeiket, melyek 35 tanulmány áttekintésére épültek, a Public Health szakfolyóiratban publikálták. A mentális egészségre vonatkozó kimeneteleket több szélesebb kategóriába csoportosították. Vizsgálták például az öngyilkosság és hőség; bipoláris zavar, mánia, depresszió és hőség; skizofrénia és hőség; alkohol- és szerhasználati problémák és hőség; valamint több más mentális egészség hőséggel való összefüggéseit. Amely mentális problémák esetén rendelkezésre álltak meggyőző bizonyítékok, mindegyik esetében növelte a magas hőmérséklet a kockázatokat. A magas hőmérséklet leginkább egyértelmű hatását az öngyilkosságok számának emelkedése esetén találták (és egy kutatást idézve a szerzők megjegyzik, hogy itt nem arról van szó, hogy „pusztán” előbbre tolódtak volna az öngyilkosságok, hanem ezek a később várhatókon felül történtek). Három tanulmány kifejezetten azt vizsgálta, hogy milyen hatása van a hőségnek azokra a személyekre, akik mentális betegségeik kezelésére gyógyszeres kezelés alatt állnak. Ezekből kiderült, hogy e gyógyszerek csökkentették a szervezet termoregulációs képességét, illetve hogy az altatók és antipszichotikus hatású szerek alkalmazása magasabb halálozási kockázattal járt együtt. Az áttekintett tanulmányok egy részében a magas hőmérsékletű időszakokhoz képest valamivel később jelentkező eseteket is figyelembe vettek, míg mások csak az adott napi történésekre koncentráltak. A hetekre és hónapokra vonatkozó mérésekkel kapcsolatban általánosságban felmerül annak a problémája, hogy így könnyen rejtve maradhatnak a rövid ideig tartó magas hőmérséklet hatásai. Öt tanulmány egyáltalán nem mutatott ki összefüggést a magas hőmérséklet és a mentális egészségi kimenetelek között, aminek a szerzők szerint számos igen különböző oka lehet – a témában további kutatások elvégzése segítheti a kép tisztázását. Egyébként a 35 tanulmányban nagyon eltérő méretű mintákat is vizsgáltak kutatók: 582-től 501 950-ig terjedt a vizsgálati alanyok száma. Az áttekintő tanulmány szerzői azonban kiemelik, hogy a publikációk összességéből kirajzolódó képnek nagyban eltérő mintaszámok eredményei is megfelelnek, amiből arra lehet következtetni, hogy helytállóak a megállapítások. Fontos megjegyezni, hogy jelentős hiányosságok vannak sok mentális egészség hőmérséklettel való összefüggésével kapcsolatos ismeretekben. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az általuk áttekintett tanulmányok legtöbbje kültéri környezeti hőmérsékletadatokra tudott támaszkodni, mivel ezek voltak elérhetők (ráadásul esetenként a mentális betegségben érintettől távol eső helyre vonatkozó adatokról van szó), nem az adott helyiségekben mért beltéri hőmérsékletre – miközben az emberek az idejük jelentős részét bent töltik. Megjegyzik, hogy az ilyen jellegű módszertani nehézségek miatt a megismert, dokumentált hatásoknál feltehetően súlyosabbak a valós következmények. A vizsgálat eredményei segítenek pontosabb képet alkotni a magas hőmérséklet emberi életre gyakorolt hatásairól, valamint segítik többek között a mentális betegségek kezelésének, az öngyilkosság megelőzésének sikeresebb tervezését és megvalósítását. Adott esetben érdemes lenne intézményen belül biztosítani hűvösebb helyiségeket, de az egyes gyógyszerek termoregulációs hatásáról szóló ismeretek alkalmazása is lényeges. További kutatásokban fontos lenne feltárni például a beltéri hőmérséklet és a mentális egészség kapcsolatát, valamint megállapítani hőmérsékleti küszöbértékeket, amelyek meghaladása esetén jelentősen romlik a mentális egészségre gyakorolt hatás. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Blackburn, K., & Green, D. (2022). The potential effects of microplastics on human health: What is known and what is unknown. Ambio, 51(3), 518–530