Napokig nem volt akut mellkassebészeti ellátás a győri kórházban, júniusban szünetelni fog az akut stroke-ellátás Szolnokon – ezek a legutóbbi „hadi jelentések” az egészségügyi ellátórendszerről, de szinte naponta jönnek az információk arról, éppen hol, milyen ellátás szünetel, vagy korlátozott. Az eLitMednek nyilatkozó szakemberek szerint valójában már 3-4-5 éve szükségállapot van, a kormányzati intézkedések is ezt mutatják. Szerintük nincs koncepció, helyette szervezetlenség és káosz uralkodik, ami egyre több ember elkerülhető halálát okozza.

„Sopronban a fül-orr-gégészet zárt be, Veszprémben az urológia, Mosonmagyaróváron a sebészet és az intenzív osztály, de a belgyógyászat is épphogy működik, Győrből rendelnek át orvosokat a belosztályra, a szülészetre, a sürgősségire. Szükségállapot van már 3-4 éve, ezt mutatja a BM alá vezérlés, a szolgálati jogviszony, a kirendelések. Az egészségügyben ez így nem megoldható, megoldás helyett erőből nem lehet betömni a lyukakat. Nincs szakdolgozó, nincs átgondolt gazdálkodás, megfelelően meghatározott feladatok, ahhoz rendelt forrásokkal; mostanra tényleg elindult az összeomlás” – nyilatkozta lapunknak Szijjártó László, az orvosi kamara praktizáló Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, aki úgy látja: elkeserítő, aggasztó és teljesen kilátástalan a helyzet. Szerinte a helyi fideszes polgármester sem elégedett, a kórház főigazgatója azonban azt mondja, a szakemberek száma határozza meg, hogy tudnak-e minden szakterületen 0–24 órában ellátást nyújtani. 

Hallgatnak, nem nyilatkozhatnak, vezényelhetőek – különben jön a retorzió

„Most két altatóorvos és két belgyógyász hiányzik. Egy ideje »önkormányzati lélegeztetőgép« tartotta életben a mosonmagyaróvári Karolina Kórház több osztályát, azokat ugyanis a koronavírusra hivatkozva közvetlenül a felújítás után, 2020 végén bezárták – hivatalosan: működését ideiglenesen felfüggesztették. Átrendeződtek az osztályok, és az orvosok és szakdolgozók hiánya miatt egy ideig a járvány lecsengése után sem sikerült elindulnia. Jókora felháborodás volt, az osztályok újraindítására online aláírásgyűjtés és civil élőlánc szerveződött. Ekkor jött az önkormányzati segítség, helyi forrásból tudták újraindítani a sebészeti mátrix egységet, a szülészet-nőgyógyászatot és a gyermekgyógyászati sürgősségi ellátást. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 2021 második felében 72 millió forint támogatást adott az állami fenntartású Karolina működtetésére. A pénzt ezen osztályok orvosai és szakdolgozói körében az óradíjak feletti juttatásokra költötték” – folytatta az elnök. Hozzátette: Mosonmagyaróváron a szülészet azért maradt meg, mert Nagy István, a helyi országgyűlési képviselő személyesen járta ki. „Ezzel csak az a baj, hogy mutatja: nem a megbetegedések optimális és biztonságos ellátásszervezése történik felmérések és valós adatok alapján, hanem sokkal inkább a megmaradt ellátó személyzet, kapacitások méretére szabják a rendszert.

Van egy központi terv, hogy legyen 22 centrumkórház, az összes többi intézményt át kell alakítani szakrendelői szintre, a kis kórházakat gyakorlatilag bezárnák, csakhogy ezt nem vállalják fel nyíltan. Nincs leírt, egyeztetett hosszú távú szakmai koncepció, nincs látható terv a minőség javítására, a szakemberhiány megoldására. 

A BCG felmérés/javaslat titkosítása több mint gyanús [ez az az 1000 oldalas reformdokumentum a magyar egészségügy helyzetéről és lehetséges átalakításáról, amit Pintér Sándor belügyminiszter 2020-ban rendelt meg a Boston Consulting Grouptól, majd a 270 millió forintba kerülő tanulmányt arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó, tíz évre titkosította – a szerk.]” – fogalmazott az eLitMednek Szijjártó László, aki azt látja, az egészségügyi átalakítás eddigi intézkedései sokkal inkább arra utalnak, hogy a megmaradt és erősen csökkenő számú, állami ellátásban dolgozó szakemberrel még éppen működő, nagyon kisméretű állami ellátást alakítanak ki. Ezzel – feltételezhetően – szándékosan teret adva a magánellátás bővülésének. A szakember szerint nem nehéz kitalálni, ennek milyen gazdasági szereplők lesznek a haszonélvezői – azok, akik a magánellátás meglévő szolgáltatóit felvásárolják vagy kiszorítják majd. „Ez már nem az orvosok vállalkozásainak, privát praxisainak lakásrendelőkben zajló világa. Főleg, ha a magánellátásba jutáshoz tömegesen kell majd kiegészítő magán-egészségbiztosítást kötni ugyanazon üzleti kör tulajdonában lévő pénzintézeteknél, akik a szolgáltatókat is bekebelezték. A közalkalmazotti helyett szolgálati (katonai) jogállás bevezetése, a pályáztatás helyett a vezetők kinevezése, a titkosszolgálati eszközök bevetése, speciális egységek felállítása az orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal szemben, az egyre erősödő cenzúra, az OKFŐ intézménye, az orvoskamara ellehetetlenítése, mind a totális központi vezérlés, egy katonai parancsuralmi rendszer kialakítását szolgálja az állami egészségügyben. Ebben már nincs szükség az autonóm professzionalizmusra, az értelmiségi szakemberekre, akikre a legkorszerűbb, folyamatosan javulni tudó, fejlett ellátórendszerek épülnek.

Ide megbízható, feladat/parancs végrehajtó dolgozók kellenek, akik nem kérdeznek, nem kritizálnak, vezényelhetőek és hallgatnak a tapasztalt hibákról, problémákról.  

S aki ezt a folyamatot kritizálja, vagy a betegek érdekében jobb megoldásokat javasolva, követelve akadályozza, az változatos retorziókra számíthat.  Egy ilyen rendszer alapvetően a profittermelést szolgálja, és nem a betegek érdekeit. A paradoxon az, hogy megfelelő minőségbiztosítás és állandó javulni tudás nélkül a magánellátást megvásárolni képes lakosság is rosszabbul jár, miközben ez nem tudatosul bennük” – tette hozzá a megyei elnök.

Lassú (?) összeomlás

Megkérdeztük Kunetz Zsombor sürgősségi szakorvost, egészségügyi elemzőt is arról, van-e az egészségügyben egy olyan „piros lámpa”, határvonal, ami már tényleg a krízist, az összeomlást jelzi.

„Amikor a szolnoki megyei kórházban a hónap negyedében nincs stroke-ellátás, hanem Budapestre, vagy Debrecenbe kell szállítani a betegeket, az nem lehetne vészjelzés? Egy ilyen helyzet egészen biztos emberéleteket követel, illetve, ha túléli a beteg, sokkal rosszabb életminőségben élhet tovább. De az egészségügyben nincsen ilyen minőségi értékelés, nem tudja kiadni a rendszer, hogy mondjuk ezen helyzet miatt hány embert veszítettünk el, vagy milyen károkat okozott.

Az állampolgár sem érzékeli, csakis akkor, ha ő maga, vagy közvetlen hozzátartozója szembesül vele, addig minden csak anekdota, nem érzékeli, mekkora a baj. Én öt éve mondom, hogy a rendszer összeomlott, de ez nem olyan, mint egy toronyház, ami pillanatok alatt ledől.

Nem is egy gáz- vagy áramszolgáltatás, ahol azonnal látjuk a bajt, leáll a háztartás, megáll az élet. Itt nem így érezzük. Ugyan azt igen, hogy várólista van, vagy egyszerűen nem jutunk ellátáshoz, esetleg úgy hal meg a szerettünk, hogy az elkerülhető lett volna, de nincs egy olyan vészlámpa, ami azonnal jelzi, hogy vége” – fogalmazott az eLitMednek a sürgősségi szakorvos, elemző.

A Magyar Hang értesülései szerint júniusban ismét több napon keresztül nem lesz neurológiai és stroke-ügyelet a szolnoki kórházban, a sürgős ellátást igénylő betegeket órákig utaztathatják a fővárosba, Kecskemétre, vagy Debrecenbe, de nem jobb a helyzet az arc- és állkapocssebészeten sem.

A választásokig tekintenek előre

A Pharmindex Online számolt be elsőként arról, hogy fővárosi kórházakból vezényelnek neurológusokat Ceglédre, miután a ceglédi kórház jelezte, hogy „átmeneti humánerőforrás-hiány” miatt nehézségekbe ütközik a neurológiai ellátás. A hírt megerősítette a három érintett kórházat irányító Dél-pesti Centrumkórház kommunikációs igazgatója. Az orvosokat csütörtökön értesítették az átvezénylésről, péntekre kellett leadni a listát arról, ki melyik időszakot tudja vállalni május 15-től. „Hivatalos kirendelő határozat még nincs, de a beosztásunk már megvan” – fogalmazott a Pharmindexnek egy névtelenséget kérő orvos. Az ilyen gyors tempó problémás – írta a portál –, hiszen az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendelete azt írja le, a kirendelés előtt legalább 10 munkanappal írásban kell tájékoztatni az érintettet. Itt viszont nem maradt ennyi idő.

Egy neve elhallgatását kérő orvos számolt be az eLitMednek az egyre elviselhetetlenebb vezénylésekről. „Ez valami dermesztően ijesztő dolog! Egy budapesti osztályvezetőnek Ceglédre, a Budapesttől 60 km-re lévő városi kórház neurológiai osztályára kell kimennie osztályos orvosi feladatok ellátására.

Utasítás, vezénylés, parancs… Mi nem erre esküdtünk fel, nem vagyunk sem katonák, sem rendőrök!

Tudtommal hetek óta hasonló problémákkal küszködik egy megyei kórház vezetése is, hogyan tartsa életben egy közeli kisváros belgyógyászati osztályát és az ottani »sürgősségi« ambulanciát, ott ugyanis elfogytak az orvosok. Természetesen a megyei kórház belgyógyászainak váltásban történő átvezénylésével! Miközben a saját osztályuk ügyeletét is alig győzik, négy szakorvos (beleértve az osztályvezetőt is) és két rezidens ügyel, azaz fejenként havi 5 ügyelet jut már most, amikor még nem jött el a nyári szabadságok ideje. Meddig lesz ez így? A szóbeszéd szerint a választásokig biztosan, nehogy a szavazópolgárok azt tapasztalják, hogy megszűnnek bizonyos ellátások a helyi kórházakban.”

A ceglédi ügyben a Pharmindex Online megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot is, amely azt válaszolta, ez egy teljesen megszokott eljárás az egészségügyben – lényegében helyettesítésről van szó –, a lépés pedig a betegek kényelmét szolgálja. Az OKFŐ úgy látja, a vezénylés a két fővárosi intézményben sem okoz majd ellátási zavart. A levél szerint a döntést a Dél-pesti Centrumkórház vezetője hozta meg. Más források szerint június 30-ával megszűnik a ceglédi neurológiai osztály, de az OKFŐ azt írta, „jelenleg nincs tudomásuk” erről, a cél az, hogy a jövőben is folyamatosan biztosított legyen az ellátás.