Idegtudományok

A neuroetika forró pontja: a mentális magánélethez való jog

2022. JANUÁR 28.

A Frontiers in Human Neuroscience 2021. decemberi utolsó száma összeállítást közöl a neurojogok/neuroetika, mentális szabadság és a neurotechnológiák témakörében. A tematikus összeállítás bevezetőjében a szerkesztők kifejtik: Az elmúlt három évtizedben az idegtudomány és a neurotechnológiák hatalmas fejlődésen mentek keresztül, és e fejlődés révén rengeteg új ismeretre tettünk szert azzal kapcsolatban, hogy az agyműködés hogyan korrelál a viselkedéssel. A mentális adatokhoz való direkt hozzájutás nagy lehetőségeket jelent a neurológiai betegek szenvedéseinek csökkentésére, és az agyműködés mesterséges intelligenciával való elemzése segítheti a mentális folyamatok megértését is. Mindazonáltal, a neurotechnológiák által nyert adatok mások általi interpretációja példa nélküli kihívást jelent az alapvető emberi jogok területén, és a mentális magánélethez, az önazonossághoz és az önmeghatározáshoz való jog újragondolását és szabályozását teszi szükségessé.

A neurojogok témakörének úttörője Marcello Ienca (Institute for Biomedical Ethics, University of Basel) és Roberto Andorno (School of Law, University of Zurich), aki a tematikus összeállítás egyik szerkesztője is volt, továbbá a spanyol Rafael Yuste által vezetett NeuroRights Foundation. (Ienca szerint a neurojogok definíciója a következő: a személy agyi és mentális doménjeivel kapcsolatos szabadság etikai, jogi, társadalmi vagy természetes alapelvei, az emberi agy és elme védelmének alapvető szabályai.) A tematikus összeállítás szerkesztői megjegyzik: a neurojogok témakörében egyetlen olyan terület van, amiben a szakértők között teljes az egyetértés, ez pedig a mentális magánélethez való jog fontossága. A téma fő kérdése: az agyi képalkotók adataiból nyert mentális információ különlegesebb védelmet érdemel-e, mint az összes többi személyes adat? A kérdésre a neurojoggal foglalkozó tematikus számban Abel Wajnerman Paz ad választ.

Az agyi betegségek (demencia, krónikus fájdalom, depresszió, addikció, autizmus stb.) kutatása során olyan neurotechnológiák fejlődtek ki, kezdi írását Paz, amik példa nélküli lehetőséget adnak neurális aktivitási mintázatok dekódolására, a mentális állapotok „kiolvasására” (és egyes esetekben ezek módosítására). Az ezzel kapcsolatos neuroetikai kihívások kezelésére egyes országokban (Chile, Brazília, Spanyolország) már megkezdődött a neurotechnológiák speciális szabályozása, a neurojogok kialakítása (a neurojogok 5 részterülete: a személyes identitáshoz való jog, a szabad akarathoz való jog, a kognitív működést serkentő technológiákhoz való egyenlő hozzáférés joga, az értelmező algoritmusok torzításai elleni védelemhez való jog, valamint a mentális magánélethez való jog).

A mentális magánélethez való jog az a részterület, ami leginkább foglalkoztatja a téma szakértőit, folytatja a chilei filozófus. A mentális magánélethez való jog szószólói szerint az embereknek maguknak kell kontrollálniuk a neurális adataikhoz való hozzáférést és a mentális folyamataikról, állapotaikról szóló információt, ami ezen adatok értelmezéséből származik. Az agyolvasó neurotechnológiák ráadásul nemcsak arra lehetnek alkalmasak, hogy izolált neurális aktivitási mintázatokat értelmezzenek (pl. bármi külső azonosítási pont nélkül megállapítsák, hogy valaki mire gondol), de képesek lehetnek arra is, hogy a tudatosan érzékelt ingerekre adott neurális válaszokból azonosítsák a felismerési élményt vagy küszöbalatti ingerekre adott neurális válaszokból azonosítsák a szexuális preferenciát vagy az érzelmi, empatikus választ. A mentális magánélethez való jog intim kapcsolatban van az identitásunkkal, ezért különleges védelmet érdemel.

A különleges védelemnek két aspektusa van, írja Paz. Egyrészt nemcsak, hogy az emberek nem kényszeríthetők arra, hogy kiadják/megosszák az agyműködésükkel kapcsolatos adataikat, de az agyműködéssel kapcsolatos adatokat kifejezetten opt-in felhatalmazással kell gyűjteni, azaz csak akkor, ha az illető ebbe explicit módon beleegyezett. Másrészt az agyműködéssel kapcsolatos adatok kereskedelmi forgalomba hozatalát meg kell tiltani, még akkor is, ha az illető ebbe beleegyezne.

A magánélet fogalma ugyanis magába foglalja, hogy képesek legyünk racionálisan megszűrni és szelektív módon megosztani a velünk kapcsolatos információt, az agyolvasó neurotechnológiák azonban képesek arra, hogy megkerüljék ezt az alapvető szűrő, válogató folyamatot. Vagyis a technológiai agyolvasás magát a magánéletet definiáló kognitív mechanizmust teheti értelmetlenné, érvel a filozófus.

A magánéletet kognitív mechanizmus révén definiáló megközelítés a környezetvédelmi pszichológiai szakirodalomból származik, és arra mutat rá, hogy ez a kognitív-pszichológiai képesség része a személyes identitásunknak, teszi hozzá Paz. A magánéletünk az a folyamat, amivel társadalmi interakcióinkat szabályozva (másokhoz időnként közelebb húzódva, máskor eltávolodva) folyamatosan alakítjuk a határainkat, azaz megértjük saját magunkat és építjük identitásunkat. A neurotechnológiák az identitásnak ezt a kapcsolati és narratív koncepcióját, az egyén önmeghatározó értékeit, hiteit, motivációit, érzelmeit fenyegetik. Az identitásunk ugyanis nem olyasmi, amit felfedezünk, hanem olyasmi, amit személyes történetünk másokkal együtt történő interpretálása, azaz narratívák révén mi magunk teremtünk, és ebben a folyamatban dinamikusan alakítjuk saját szándékainkat és terveinket. Az identitásteremtés tehát egy interperszonális kommunikatív folyamat, és a személynek képesnek kell maradnia arra, hogy szabályozza ezt az interperszonális kommunikációt. Vagyis a mentális magánélethez való jog megsértése, mivel azt a kognitív kontrollt teszi lehetetlenné, amivel a személy afölött rendelkezik, hogy milyen saját magával kapcsolatos információt oszt meg másokkal; az identitásképződés alapjait támadja. Ezért a mentális magánélethez való jog a személyes adatok védelménél több, különleges védelmet érdemel.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény
Paz WA. Is Mental Privacy a Component of Personal Identity? Frontiers in Human Neuroscience 2021;604.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az emlékezet neuroetikai problematizálása

Szebik Imrét az emlékezetet érintő neuroetikai kérdésekről kérdeztük. A CNS-orvostechnológiai fejlődésével fontos újabb területeket problematizálni, különösen a neuroenhancement területén.

Gondolat

Nem-invazív agy-számítógép interfészek etikai kérdései - videóinterjú

Dr. Szebik Imrét (SE) a BME-TMIT Szemináriumon tartott neuroetikai előadása kapcsán a nem-invazív agy-számítógép interfészek etikai problémáiról kérdeztük.

Gondolat

Mi befolyásolja az etikai hozzáállásunkat?

Szebik Imrét (SE), a BME-TMIT Szemináriumon tartott neuroetikai előadása kapcsán az etikai neuroetikai vetületéről kérdeztük. Előrejelezhető, esetleg befolyásolható-e az etikai hozzáállásunk, liberális vagy konzervatív szemléletünk?