Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2021. FEBRUÁR 24.

Hirtelen halál – EKG-jellemzők – hypertonia

KÉKES Ede

A hirtelen halál nemcsak coronariabetegséghez (CAB) vagy szívelégtelenséghez társul, hanem hypertoniában is jelen van, elsősorban a balkamra-hypertrophiával, a szisztolés nyomás nagyságával és az életkorral függ össze. A hypertonia társbetegségei (diabetes, CAB, szívelégtelenség és veseelégtelenség) nagyban elősegítik kialakulását. A hirtelen halál kamrafibrilláció vagy asystolia miatt következik be. A szerző a hirtelen halálhoz vezető és az EKG-n észlelhető depolarizációs és repolarizációs kóros jelenségeket és azok jellemző EKG-képeit demonstrálja. Hangsúlyozza a nyugalmi szívfrekencia és a szívfrekvencia- variabilitás jelentőségét is.

HUN 2021;25(01)

Klinikum

2014. JÚNIUS 26.

Adjunk időben adrenalint!

Ha nincs lehetőség szívmegállás esetén defibrillátor alkalmazására, akkor nagyobb a túlélés valószínűsége, ha korán adrenalint adnak.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kórházon kívüli szívmegállás – felesleges az azonnali gyógyszerelés

Az intravénás gyógyszeres kezelés nem javítja a neurológiai prognózist, sem a túlélést kórházon kívüli szívmegállás esetén.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Etnikai különbségek a szívmegállás utáni túlélésben

A fekete bőrű betegek ritkábban élik túl a kórházban történt szívmegállást, de miért? A legfontosabb tényező nem a társbetegségek különbözősége, nem a genetikai különbségek, és nem is a faji megkülönböztetés, hanem…

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szívmegállás? Agyhűtés!

A kamrafibrilláció miatt szívmegállást szenvedett betegek neurológiai prognózisát szignifikánsan javítja a test és ezzel az agy lehűtése 32–34 fokra.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyógyszerkoktél szívmegállásra

Jelentősen javíthatja a prognózist, ha szteroidot adunk. A vazopresszin szerepe kérdéses.

HUN

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Az ischaemiás szívbetegséghez társuló életveszélyes kamrai tachyarrhythmiák kezelése

BORBOLA József

A jelenkori cardiovascularis halálozás mintegy feléért a tartós kamrai tachyarrhythmiák következtében kialakuló hirtelen szívhalál felelős. A kamrai tachyarrhythmiák kezelési lehetőségei közül széleskörűen, nagy betegcsoportokban az antiarrhythmiás gyógyszerek vagy az automata implantabilis cardioverter-defibrillátor készülékek alkalmazhatók. Mind a korai megfigyelések, mind az utóbbi évek randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálatainak eredményei egyöntetűen évi 1-2%-os arányú hirtelen szívhalált bizonyítottak az implantabilis cardioverter-defibrillátorral kezelt betegek körében, míg az implantabilis cardioverter-defibrillátor nélküli betegcsoportokban 15-25%-os volt ez az arány. Az eddigi vizsgálatok eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kamrai tachyarrhythmiák szekunder prevenciójában az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása sokkal hatékonyabb, nagyobb mértékben hosszabbítja meg az életet, mint a legjobb" antiarrhythmiás gyógyszer. Jelenleg az AHA/ACC 1998-as ajánlása alapján az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása az elsőként választandó kezelés a hirtelen (arrhythmia okozta) szívhalál szekunder prevenciójában, amelyet minden egyes beteg esetében mérlegelni kell. A jövőben az antiarrhythmiás készülékek és gyógyszerek együttes adása, az úgynevezett hibrid kezelés alkalmazása várható.

HUN 2000;10(09)