A kórházban szívmegállást szenvedett betegek körülbelül 80%-a nem hagyja el élve a kórházat. Görögországi kutatók most azt a feltételezést próbálták igazolni, hogy javítja az ilyen betegek prognózisát, ha a szokásos adrenalin mellett adnak vazopresszint (vasoconstrictiót okozó hatása miatt) és kortikoszteroidot is (a szisztémás gyulladásos állapot ellen). A véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatba 100 beteget vontak be, akik a szerzők kórházának valamelyik osztályán szenvedtek terápiarezisztens szívmegállást. Ilyennek tekintették az asystolét és a szív pulzus nélküli elektromos aktivitását tachycardia vagy kamrafibrilláció miatt, ha az kétszeri defibrillálás után is fennállt. Mindegyik beteg standard emelt szintű újraélesztésben részesült, defibrillációs ciklusonként 1 mg adrenalinnal. Az intervenciós csoport tagjai ezen kívül az első defibrillációs ciklusban kaptak 40 mg methylprednisolont és az első öt ciklus mindegyikében 20 NE vazopresszint, a resuscitatio után sokkba került betegek napi 300 mg hidrokortizont is kaptak egy hétig. A kontrollcsoport tagjainak a szteroid és a vazopresszin helyett fiziológiás sóoldatot adtak. Az intervenciós csoport tagjai közül a kontrollszemélyekhez képest nagyobb volt azoknak az aránya, akik túlélték a szívmegállást, és olyan stabil állapotba kerültek, hogy el lehetett őket bocsátani a kórházból (19%, illetve 4%), és ebben a csoportban gyakrabban állt helyre a spontán keringés legalább 15 percre (81%, illetve 52%). Az intervenciós csoportban ezen kívül magasabb volt az artériás középnyomás és a centralis vénás oxigénszaturáció, és egy héten keresztül alacsonyabbak voltak a gyulladásos markerek szintjei. Egyik tavalyi vizsgálatban a kórházon kívüli resuscitatio során adtak 40 NE vazopresszint, ami nem javította a betegek prognózisát. Feltételezhető tehát, hogy a szteroidok kedvező hatása a döntő az újraélesztés sikerességének javításában. Mielőtt azonban ez az eredmény bekerülne az újraélesztési protokollokba, még kell várnunk néhány nagyobb bizonyító erejű vizsgálat közlését. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Arch Intern Med 2009 Jan 12; 169:15.