Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 42

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

[Nagydózisú dibromdulcit, valamint dibromdulcit és BCNU hatása supratentorialis malignus gliomák posztoperatív kezelésében (pilot study)]

ÁFRA Dénes, MAYER Árpád, SÍPOS László

[A szerzők úgynevezett pilot study formájában vizsgálták nagydózisú Dibromdulcit (DBD), valamint DBD és BCNU kombináció hatását supratentorialis, anaplasztikus astrocytoma és glioblastoma posztoperatív kezelésében. Minden esetben a daganat kiterjedt eltávolítása történt. A műtét utáni besugárzás alatt 27 beteg kapott a korábbinál nagyobb adagban DBD-t, heti egyszeri 700 mg/m2 dózisban. Ezt követően 9 beteg részesült nagydózisú DBD monoterápiában, havonta egyszer 1400 mg/m-, míg további 13 beteg DBD (1000 mg/m2) és BCNU (150 mg/m^) kezelést kapott két egymást követő napon, ismételve 6-8 hetenként. Mindkét kemoterápiás kezelést jól tolerálták a betegek, toxicus szövődmény következtében egyikük sem halt meg. Egy beteg vérképzőrendszere szenvedett olyan súlyos károsodást az első DBD és BCNU dózis után, hogy a kezelést végleg meg kellett szüntetni, de a beteg állapota ezután teljesen rendeződött. A nagydózisú DBD monoterápia feltűnően aktívnak bizonyult glioblastomával szemben, míg nagyobb adagban adoh DBD és BCNU inkább az anaplasztikus astrocytomak kezelésében mutatott kifejezettebb hatást. Az eredmények egészében biztatóak, így indokoltnak tűnik további, kiterjedtebb vizsgálatok végzése további részletes információk nyerése céljából. ]

Ideggyógyászati Szemle

1989. OKTÓBER 01.

A monoclonalis antitestek alkalmazásának lehetőségei a malignus glioma diagnosztikájában és kezelésében

DR. SIPOS László, DR. ÁFRA Déna

A monoclonalis antitestek előállításának rövid ismertetése után a szerzők irodalmi referátumot adnak a monoclonalis antitestek alkalmazásának lehetőségeiről a malignus gliomák diagnosztikájában és terápiájában. A primer malignus agydaganatok (glioblastoma, astrocytoma) prognózisa igen rossz, a teljes tumoreltávolítás és a postoperatív radio- és chemotherapia ellenére is.

Ideggyógyászati Szemle

1985. ÁPRILIS 01.

Cerebralis tumorok kimutatása agyi szcintigráfiával

TÓTH Gábor, SZÉPLAKI Zoltán, ANTÓNY Miklós

A szerzők 71 agyi tumoros beteg agyi szcintigráfiás vizsgálatáról számolnak be. Lokalizációs és szövettani típus alapján elemzik eredményeiket. Kiemelik, hogy hemangioma, meningeoma és supra tentorialis glioma jól, cerebralis metasztázisok kisebb mértékben ábrázolhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1974. FEBRUÁR 01.

Malignus supratentorialis gliomák kombinált postoperatív kezelése Vincristin sulphattal

DR. ÁFRA Dénes, DR. ZOLTÁN László, DR. GYENES György, DR. ECKHARDT Sándor

A szerzők 18 malignus glioma műtét, ill. reoperatio utáni kombinált: rtg-therapia és intravénás Vincristin kezelés eredményéről számolnak be. A 15 első műtét utáni kezeléskor 12 glioblastoma, 3 astrocytoma malignum. A reoperált daganatok ugyancsak glioblastomák, ill. elfajult malignus astrocytomák voltak. A módszer a következő volt: a közvetlen postoperativ szakban 8—14 nap alatt 6,0—12,0 mg VCR-t (0,08—0,1 mg/kg) adtak, majd két sorozatban összesen 5000 rad telecobalt besugárzást végeztek. A második VCR sorozatot a betegek a műtét után átlag 6 hónappal kapták, további 8,0—12,0 mg mennyiségben. A teljes VCR dosis 15,0—22,0 mg volt. Irreversibilis szövődmény nem fordult elő. A kezelés eredménye kissé meghaladta a csak besugárzás útján elérhető túlélési átlag időtartamot: a median túlélés 9 hónap volt. Műtét után hat hónapon belül mortalitás nem fordult elő. A reoperált betegek legalább ugyanolyan hosszú ideig éltek túl, mint a reoperatio előtt.

Ideggyógyászati Szemle

1971. ÁPRILIS 01.

Echoencephalographiás vizsgálatok a neurotraumatologiában

DR. PANNONHEGYI Albert

314 koponya-traumás eset echoencephalographiás vizsgálata az intracranialis vérzések esetében 5—6 mm feletti, a contusiós sérültek l/s részében kisebb, 2—4 mm-es közép-echo eltolódást mutatott. A contusiók 2/3 részében és a commotiós esetekben dislocatiót nem észleltünk. Az eljárás értékes segítséget nyújt a neurotraumatologiai esetek korai kórmegállapításában, és a kórlefolyás nyomonkövetésére is alkalmas. Értékét az adja, hogy gyors, egyszerűen kivihető, megbízható, a beteget nem terheli és nem veszélyezteti, supratentorialis folyamatoknál oldaliságot ad. A diagnostikai procedúrát és a műtéti elhatározáshoz szükséges időt jelentősen megrövidíti azáltal, hogy igen gyakran mellőzhetővé teszi az angiographia végzését. Katonaorvosi Használhatósága tábori körülmények között különösen értékes. A hordozható készülék módot ad nemcsak az idegsebészeten, hanem a gyógyintézetek más osztályain (pl. általános traumatológián) elhelyezett betegek consiliariusi vizsgálatára. A módszer kétségtelen előnyei folytán egyre szélesebb körben kerül ma már alkalmazásra, s csakhamar elnyeri méltó helyét a korszerű vizsgálóeljárások sorában.

Ideggyógyászati Szemle

1965. DECEMBER 01.

Glioma nervi optici

HAITS Géza, IRTÓ István

Szerzők vázlatos irodalmi áttekintés után röntgen vizsgálattal diagnostisált nervus opticus glioma esetét ismertetik. Kiemelik a röntgen-diagnosticai eljárások közül a rétegvizsgálat jelentőségét és rámutatnak a complex therapiás eljárás, műtét és postoperativ röntgen-sugárkezelés eredményességére.

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚLIUS 01.

Gliomák viselkedése szövettenyészetekben III. In vivo besugárzott gliomák összehasonlító vizsgálata

ZOLTÁN László, PÁLYI Irén, ÁFRA Dénes

1. Négy glioma összehasonlító vizsgálatát végeztük el első és recidív műtét kapcsán. A műtéti anyagból egyidejűleg szövettenyésztést is végeztünk. 2. Két glioblastoma multiforme és egy astrocytoma malignum diagnosissal operált beteg az első műtét után röntgen besugárzásban részesült, míg egy astrocytoma malignum diagnosissal műtött beteg nem kapott sugár kezelést. 3. A besugárzás eredményeképpen szövettenyészetben csökkent a tumor sejtek hosszabb ideig való tenyészthetősége, mely már a bekövetkező degeneratióban nyilvánult meg. A besugárzott tumorsejtek biológiai aktivitásának csökkenése a sugárhatás következményének tekinthető. 4. Egy esetben a nem besugárzott tumorszövetben recidív műtét alkalmával malignus irányban történő elváltozást figyeltünk meg szövettani feldolgozás után. 5. Egy esetben az első műtétkor eltávolított tumor szövet aktivitása tenyészetben már a malignus astrocytoma képét mutatta, mely a második műtétkor eltávolított szövetben talált malignus elváltozást előre jelezte.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

Gliomák viselkedése szövettenyészetben

PÁLYI Irén, TÓTH Géza, CSÁKY László, ÁFRA Dénes, ZOLTÁN László

1. Gliomák szövettenyészeteiben egyszeri nagy sugárdózis 6000 r. után foszforanyagcsere vizsgálatot végeztünk a besugárzás után 6 és 22 órával. 2. A glioma tenyészetek besugárzás után a savban oldódó foszfor frakcióban magasabb aktivitást mutattak, mint a kontrollok. A lipid és DNA frakció viszont kisebb aktivitású a kontrollhoz viszonyítva. 3. A normál szövetek egyszeri nagy sugárdózis után nem mutatnak konzekvens elváltozásokat foszfor anyagcseréjükben.

Ideggyógyászati Szemle

1962. MÁJUS 01.

Klinikai adatok és megfigyelések a nyúltvelő vascularis syndromáihoz

DR. DÉNES László

A nyúltvelő és az agytörzs oralisabban fekvő részeinek vaseularis eredetű syndromáit jellemzi, hogy klinikailag alternáló tünetegyüttesek keletkeznek. Egyéb természetű bulbaris megbetegedések is utánozhatnak érlaesióra utaló tüneteket. Raymond és Guillain (21) 1906-ban syringobulbia, Guillain és Laroche (9) 1908-ban tabes esetén Avellis syndromát közöltek. Guillain, Bertrand és Perisson (8) intrabulbaris glioma kapcsán laterális oblongata syndromát (Wallenberg) írtak le 1927-ben.

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁRCIUS 01.

A haemispherectomiában részesült betegek EEG. vizsgálata

JUHÁSZ Pál, OBÁL Ferenc

Öt olyan beteg sorozatos EEG. vizsgálatáról számolunk be, akik közül 3-nál epilepsiát és oligophréniát fenntartó infantilis hemiplegia, 2-nél diffúz malignus glioma miatt történt haemispherectomia. Az atrophiás cerebrumra a lapos polyrhythmusos, dysrhythmiás görbe jellemző, melynél a sensoros ingerek electromos felelete elmarad, az alvás stadiumok nem követhetők. Az „ép” oldal műtét előtti electromos görcspotenciáljai nem jelenthetnek műtéti contraindicatiót, ha az atrophiás oldal electromos epilepsiás kisülései kifejezettebbek. Műtét után az epilepsia klinikai manifestaciói is javulnak, kedvező esetben a beteg rohammentes lesz. (Ha az ép oldal műtét előtti görcs potenciáljai secundár kisülések.) Kóros struktúrák eltávolítása biztosíthatja az egyébként ép képletek műtét előtti kóros electromos tevékenységének normalizálódását.