Ideggyógyászati Szemle

Cerebralis tumorok kimutatása agyi szcintigráfiával

TÓTH Gábor1, SZÉPLAKI Zoltán1, ANTÓNY Miklós1

1985. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(04)

A szerzők 71 agyi tumoros beteg agyi szcintigráfiás vizsgálatáról számolnak be. Lokalizációs és szövettani típus alapján elemzik eredményeiket. Kiemelik, hogy hemangioma, meningeoma és supra tentorialis glioma jól, cerebralis metasztázisok kisebb mértékben ábrázolhatók.

AFFILIÁCIÓK

  1. Központi Állami Kórház és Rendelőintézet Neurológiai Osztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az endogén pszichózisok modell-elméleteiről

SIMKÓ Alfréd

A szerző az ún. „endogén” pszichózisok értelmezésének változatait mutatja be a „heredodegeneráció” homályos fogalmától a nozológiai és tengelyszindromatikai elv, továbbá a lefolyásbeli kép alapján történő megközelítési metodikákig, utalva a biológiai, a pszichopatológiai és a szociális nézőpontok meghatározó szerepének növekvő fontosságára. A modellekben szerző viszonylagos érvényű hipotézis-konstrukciókat lát, melyeknek az a rendeltetésük, hogy az egy-egy témára vonatkozó nagyobb ismeretanyagot összetartsák. Hátrányuk, hogy kategoriális érvényüket kizárólag saját rendszerező elvük határozza meg: ezért a túlságosan zárt modelleket a megmerevedés, a dogmatizáció veszélye fenyegeti. A szerző csak vázlatos utalásokként - a teljesség igénye nélkül – ismerteti az endogén pszichózisokat interpretáló agytopológiai, konstituciós- és karaktertipológiai, leíró-fenomenológiai, alaklélaktani, pszichoanalitikus, egzisztenciál-antropológiai, genetikus, kibernetikai, továbbá a tágabb értelemben vett biológiai és szociogenetikus modelleket. Rámutat ezek flexibilitásának, felbonthatóságának és szintetizálhatóságának jelentőségére, melyek hiányában a klinikai használhatóság – éppen az endogén pszichózisok vonat kozásában - válik kérdésessé.

Ideggyógyászati Szemle

A transoralis idegsebészeti műtétek javallata

PÁSZTOR Emil, VAJDA János, PIFFKÓ Pál, GÁDOR Ildikó

A mikroszkópos sebészeti technika lehetővé tette, hogy a craniocervicalis átmenet ventralis részén elhelyezkedő és gyakran súlyos, bulbaris tüneteket okozó patológiás elváltozások viszonylagos biztonsággal operálhatók. 11 transoralis műtéttel operált betegünk tapasztalata alapján tárgyaljuk a műtét javallatait.

Ideggyógyászati Szemle

Paranoid kórképek és a schizophrenia paranoides differenciál-diagnosztikus megközelítése a klinikus szemszögéből

BOHÁCS Elemér

A szerző a klinikus szemszögéből foglalkozik a schizophrenia paranoides és a paranoid kórképek differencial diagnosztikus problémáival, továbbá 5 év alatt a kórházból elbocsájtott beteganyag diagnózis szerinti feldolgozását adja.

Ideggyógyászati Szemle

Az elzáródott arteria carotis interna ,,csonkjának” patogenetikai szerepéről-az arteria carotis externa szájadékszűkületének műtéte kapcsán

BODOSI Mihály, MÉREI Tibor

Az a. carotis interna elzáródásának bekövetkezte után a betegek negyedében a focalis ischaemiás tünetek tovább jelentkeznek. Ennek okaként az a. carotis interna csonkjának ulcerált felszíne, vagy az eldugult artéria bemenetét kitöltő véralvadék szolgálhat, s az innen származó embolusok az externa interna anastomosisokon át juthatnak az intracranialis erekbe. E feltételezés újabb bizonyítékát 10 olyan beteg anyagának bemutatásával adják, akiknél az extra-intracranialis anastomosis-műtét előkészítéseként az a. carotis externa bemenetének szűkülete endarterectomiát indokolt. Így tanulmányozhatóvá vált a carotis-villa. A leletek értelmében hangsúlyozzák a carotis-csonk patogenetikai szerepét, s javasolják kimetszését akkor, ha amúgy is indokolt az a. carotis externa endarterectomiája. De mérlegelendőnek tartják a beavatkozást akkor is, amidőn a carotis-csonk ulcerált bemenete további embolisatio veszélyével fenyeget. Az ellátásra műtéti megoldási módot ismertetnek.

Ideggyógyászati Szemle

Nyaki porckorongsérv tüneteit utánzó mikro-tumor a gyöktölcsérben (A klinikai és kórszövettani diagnózis problémái)

GALLYAS Ferenc, GEDEON László, MAJERSZKI Klára, MÉREI F. Tibor

A b.o. C6 gyök porckorongsérv tüneteit utánzó mikrotumora kapcsán felmerülő klinikai és patológiai kérdéseket elemzik. A neurinomák és neurofibromák szövettanára vonatkozó mondern irodalom összefoglalását adják.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.

Ideggyógyászati Szemle

A sclerosis multiplex néhány aktuális kérdése: a szekunder progresszív forma

VÉCSEI László

A sclerosis multiplexben szenvedő betegek klinikai statusának hosszú távú romlása sok esetben független a relapsusoktól és az MRI-n igazolt új laesióktól. A szekunder prog­resszív sclerosis multiplex esetén az állapotrosszabbodás - megközelítően hat hónapos intervallum alatt - függetlenül halad előre a relapsus(ok)tól. Ugyanakkor a korai gyulladásos aktivitás és a gerincvelő-laesio mértéke hosszú időre előre jelzi a relapsussal kezdődő kórforma lefolyását. A PET-vizsgálatokkal igazolt „rejtett gyulladás” követése pedig sok segítséget nyújthat a betegség progressziójának követéséhez. Ezért a PET-képalkotás reménykeltő eljárássá válhat a jövőben a relapszáló-remittáló sclerosis multiplexből a szekunder progresszív sclerosis multiplexbe történő átmenet monitorozásakor. A legkülönbözőbb neurológiai betegségeknél - beleértve a sclerosis multiplext is - a „neuroaxonalis károsodás” az alapja a permanens rokkantság létrejöttének. Ezzel összefüggően a neurofilamentum-protein agyfolyadékban és vérben mért koncentrációja megemelkedik az idegrendszert ért laesiók esetén. Beigazolódott, hogy a magasabb neurofilamentum-szintet mutató betegek - függetlenül a klinikai és MRI-paramé­te­rektől - 2 és 5 év múltán lényegesen komolyabb agyi és gerincvelői károsodást szenvednek. A kinurenin-anyagcsere metabolikus termékeinek változásai pedig korrelálnak e betegség kezdeti-középsúlyos eseteiből a progresszív állapotba történő átmenettel. Remélhetőleg a kinureninek szérumból történő analízise a jövőben a kórkép egyik molekuláris biomarkere lehet. A szabad gyökök keletkezése a sclerosis multiplex progressziójának fontos faktora. Korábbi vizsgálataink során növekedett szabad­gyök-kelet­kezést igazoltunk és ezzel párhuzamosan a redu­káló komponensek koncentrációja is jelentősen megváltozott. Fontos előrelépés volt, hogy az EXPAND klinikai vizsgálat eredményeinek, valamint a sclerosis multiplex patomechanizmusával kapcsolatos újabb adatoknak az ismeretében a US Food and Drug Administration a közelmúltban engedélyezte a siponimod alkalmazását a sclerosis multiplex relapsus-remisszióval járó kórformáiban (aktivitással járó szekunder progresszív és relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben, valamint a klinikailag izolált szindrómában).

Ideggyógyászati Szemle

Az anaerob baktériumok szerepe az agyi tályogokban: irodalmi összefoglaló

URBÁN Edit, GAJDÁCS Márió

Az agytályog még napjainkban is potenciálisan súlyos következményekkel járó, életveszélyes betegség, ami jelentős diagnosztikus kihívást jelent nemcsak az idegsebészeknek, mikrobiológusoknak, de a neurológusoknak, pszichiátereknek, infektológusoknak, sürgősségi és intenzív osztályok orvosainak is – hiszen a gyakran láztalan, szisztémás infekció jeleit nem mutató beteg panaszai, tünetei hátterében az etiológia sokszor lassan tisztázódik. Az agyi tályog etiológiája általában polimikrobiális, leggyakrabban különféle aerob és obligát anaerob bakté­riumokkal. Minden infektív ágens kiváltotta kórképben a lehetséges kórokozók számbavételével kell tevékeny­ségünket megtervezni. Az agyi tályogok anaerob etioló­­-giá­jára vonatkozó epidemiológiai tanulmányok gyakran jelentek meg az 1960-as és 1980-as évek között, manapság azonban erről a témáról nagyon kevés aktuális publikáció áll rendelkezésre. Az anaerob baktériumok szerepe a kórképben nagyon sokáig feltehetőleg aluldiagnosztizált volt, mivel sok laboratórium nem rendelkezett az anaerob baktériumok számára is megfelelő laboratóriumi felkészültséggel. A jelen összefoglaló közlemény célja az elérhető szakirodalom összefoglalása az obligát anaerob baktériumok agytályogokra vonatkozó etiológiájára vonatkozóan, beleértve ezek gyakoriságát és a jelenlegi terápiás ajánlásokat.

Ideggyógyászati Szemle

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvű közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.