Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(05)

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

A Budapesti Orvostudományi Egyetem Psychiatriai Klinikája 15 éves ES anyagának statisztikai feldolgozása

ORVOSI Kara

Abban a küzdelemben, amit Nyirő az elmebetegségek gyógyítása, az emberi elme egészsége érdekében folytatott, az egyik központi kérdést a therapiás optimismus, a therapiás activitas képezte. A beteg ember és az egész társadalom a minél tökéletesebb restitutiót várja az orvostól s a hivatásának élő orvosnak kötélessége is a helytállás, a felelősségvállalás, a legkorszerűbb gyógymódok alkalmazása.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Schizophrenia vagy schizophreniák

DRIETOMSZKY Jenő, BRUNECKER Györgyi

Szerzők a ,,schizophrenia” fogalmának szakmai-történeti, valamint elvi meg alapozottságú fejlődésének alakulását elemezve Nyirő állásfoglalását teszik magukévá, miszerint "...nem beszélhetünk schizophreniáról, csak schizophreniákról...” Sternberg conceptiójának értelmében állásfoglalásukat úgy szűkítik le, hogy a kérdés lényegi megválaszolásához a nosologiai szemlélet, valamint a Leonhard-i rendszertan elengedhetetlen követelmény.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Reanimatiós és neuropsychiatriai therapiás tapasztalatok elektrostimulátorral

FORNÁDI Ferenc, BARTOS Valéria, ZSOMBÓK György, KAFFKA Károly

Szerzők Nyirővel közös kutatásaikat ismertetik, a transcerebralis elektrostimulatio therapiás értékére vonatkozóan. Tapasztalataik szerint: 1. az elektrostimulatio nemcsak az elektrotraumát követő légzésbénulás kezelésénél nélkülözhetetlen, de a psychiatriai ún. nagy somatikus kezelések bizonyos szövődményeinek kivédésénél, ill. kezelésénél is; 2. továbbá mitigáltabb áram-parameterek alkalmazásával új kezelési lehetőséget jelent hormonrefracter hypothalamicus syndromák, pl. amenorrhoeák befolyásolásában.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Typusos és atypusos részegségi állapotok elkülönítésének elmeszakértői problémái

HUSZÁR Ilona, IRÁNYI Jenőné

Szerzők közleményükben az acut, typusosan lezajló részegségi állapotoknak az atypusos (pathológiás) részegségi állapotoktól való elkülönítésével foglalkoznak, hangsúlyozva az elkülönítés szociológiai jelentőségét, meghatározva a differentiálás jogi alapját. Részletesen megemlékeznek a kérdéssel kapcsolatban Nyirő munkásságáról, majd sorra veszik az atypusos részegség egyes tüneteit és azok diagnostikus jelentőségét. Elemzik mindazon külső és belső tényezőket is, melyek az atypusos részegség létrejöttében szerepet játszhatnak. A két részegségi forma elkülönítését csak minden egyes eset valamennyi tényezőjének összefüggésekben való vizsgálatával látják lehetségesnek, de hangsúlyozzák, hogy éles határvonalat nem minden esetben lehet húzni.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Exogen tényezők szerepéről a psychiatriai kórképekben

IVÁN László, TAKÁCS László, PETHŐ Bertalan

Szerzők az isolatio, ill. deprivatio psychopathológiai jelentőségét tárgyalják. Felhívják a figyelmet e sajátos exogen tényezőkre, valamint hangsúlyozzák értelmezésükben a több-dimensionalis szemlélet fontosságát. Mind az irodalom, mind a saját klinikai tapasztalatok felhasználásával bizonyos következtetéseket kívánnak körvonalazni e téma területén.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Babona és psychosis

FORNÁDI Ferenc, VARGA Ervin, POHL Ödön

Szerzők 5 eset kapcsán elemzik a psychotikus és neurotikus betegek misztikus, babonás élményeit és azok interpretatióját. Összefüggésbe hozzák a tünetet a környezeti behatásokkal (gyermekkori élményvilággal, kulturális, szociális befolyásokkal).

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Adatok az endogen psychosisok EEG-vonatkozásaihoz

FRATER Rózsa, KÖRNYEY Edit

Szerzők az irodalom, valamint saját vizsgálataik alapján igyekeznek körülírni a hagyományos klinikai elektroencephalographia helyét az endogen psychosisókban. Összefoglalják a BOTE Psychiatriai Klinikáján 5 év alatt vizsgált, válogatás nélküli schizophreniás beteganyag EEG-vizsgálati eredményeinek megoszlását.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

A vérsavó cholesterin-tartalma depressióban

LÁNG Sándor, HAITS Géza

1. Különböző depressiós állapotokban az esetek túlnyomó többségében az éhgyomri cholesterin-szint a normalisnál magasabb. 2. Depressiós betegekben a vérsavó cholesterin tartalma a déli órákban nem emelkedik. 3. Depressiós eseteknél cholesterin-bevétel után nem emelkedik a vérsavó cholesterin-tartalma.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

A myasthenia gravisban előforduló thymus-elváltozásokról

SZOBOR Albert, SZEGEDY László

A myasthenia gravis és thymus-elváltozások irodalmának rövid áttekintése után szerzők beteganyaguk alapján foglalkoznak a kérdéssel. A lymphoid és epithelialis thymus-hyperplasia jelentősége a myasthenia vonatkozásában; a kevert hyperplasia gyakorisága. - A thymus-tumorok sajátosságai; a malignus szöveti szerkezetű tumorok viszonylagosan benignus jellege.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Az elmebetegellátás gyakorlati kérdéseiről

S. VARGA Katalin

Az elmebetegek száma nem csökken. A kórházi elmeosztályok túlzsúfoltsága következtében az Ideggondozó Intézetek betegforgalma állandóan növekedik. A kedvezőtlen külső milieu-hatások a betegek környezetében visszaeséseket, elhúzódó kóros állapotokat eredményeznek. A jobb elmebetegellátás érdekében az elmeügyi hálózat korszerű intézményekkel való bővítése szükséges.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Nyirő Gyula pathographiai munkássága

VARGA Lajos, KŐMŰVES Géza, PISZTORA Ferenc

Szerzők Nyirő Gyula professzor pathographiai munkásságát elemezték. Az első – Ady Endrével kapcsolatos — tanulmánya a zseni lelkének szélsőséges, ellentétes pólusait bizonyította. A későbbiek — Semmelweisről, Csontváryról szóló pathographiája – az élmény jellemformáló, ill. művészetre serkentő szerepét igazolják. Csontvárynál ezenkívül felhívta a figyelmet a racionális, művészi és pathologiás ,,én” hullámzásaira, bizonyítva, hogy volt idő, amikor a pathologikus energetikai többletként serkentette a művészit, míg később ennek elhatalmasodásával a psychosis végleg elnyomta a művészit és a racionálist.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁJUS 01.

Centralis és perifériás idegrendszeri tüneteket okozó systemás lupus erythematosus

KOMÁR József, TÁRNOK Edit

Szerzők 38 éves nőbeteg esetét ismertetik, akit hemiparesissel vettek fel. Az anamnesisben eszméletvesztéses rosszullétek szerepeltek. A megfigyelés során a két alsó végtagon polyneuritis alakult ki. Térszűkítő folyamat lehetőségét kizárták. A később kialakuló lázas állapot, fokozott süllyedés, vesekárosodásra utaló tünetek, és az alsó végtagokon jelentkező bőrjelenségek collagen betegség irányába terelték a figyelmet. Prednisolon hatására a beteg panasz és tünetmentessé vált. Esetük kapcsán áttekintik az SLE neurologiai szövődményeire vonatkozó irodalmat és a gazdag tünettan alapján felhívják a figyelmet az SLE aetiologiai szerepére egyéb kórképeket utánzó tünetcsoportok esetében.