Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(08)

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Kétoldali tibialis anterior syndroma

KÓMÁR József, LEHOCZKY Tibor

Szerzők 49 éves nőbetegen megerőltető állómunka után kialakult kétoldali tibialis anterior syndromát ismertetnek. Az izom-biopsia szövettani vizsgálata, a süllyedés fokozódása és a leukocytosis alapján a klinikai tünetek létrejöttét myositis következményének tartják. ACTH kezelés hatására a beteg panaszmentessé vált. A syndromát polyaetiologiásnak tartják és Morger vizsgálatai alapján a fasciotomia helyett gyulladáscsökkentőkkel konzervatív kezelést ajánlanak.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Maniform psychosissal váltakozó periodusos hypersomnia

POHL Ödön, HAITS Géza

Szerzők egy 19 éves férfi betegüket ismertetik, akinél 2 éve parotitis epidemica kapcsán napokig tartó nagyfokú aluszékonyság lépett fel. Hypersomniás állapotai azóta 5 ízben ismétlődtek 2-3 hetes időtartammal, a közti időszakokban ismételten maniform psychés állapot jelentkezett. Szerzők aetiologiai factorként a parotitis epidemica-t kísérő, és a diencephalont ledaló meningo encephalitist tételeznek fel, de véleményük szerint a maniform képek jelentkezésekor genetikai factorok is mérlegelendők.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Tic douloureux miatt végzett trigeminus-kiiktatások utánvizsgálati eredményei

ZAPPE Lajos, NAGY Vilmos

Szerzők 120 betegen végzett 121 intracranialis trigeminus-megszakítás 1-7 éves utánvizsgálati eredményeiről számolnak be s az alábbi megállapításokat teszik: 1. A fülkagyló és az angulus mandibulae területén a trigeminus és a szomszédos innervatiós területek elhatárolódása nem éles, itt átfedés biztosan van. 2. A műtéteket követően esetleg létrejövő regeneratio erről a területről indul, az érzéskiesés a medialis szemzug irányában húzódik vissza. 3. Az ideg teljes kikapcsolása után a regeneratio korlátozott, s a neuralgia jóformán sohasem recidivál, viszont elég gyakran anaesthesia dolorosa fejlődik ki, — bár ez csak az esetek 4%-ában súlyos. 4. Részleges kiiktatás után elég gyakori a recidiva, mely túlnyomórészt a műtét utáni első 4 évben jelentkezik –, de újabb beavatkozással általában szanálható. Vizsgálataik alapján bizonyítottnak látják azt, hogy a t.n. elleni műtétek hatása a befutó ingerek kiküszöbölésén, a deafferentation alapul. Radicotomiák alkalmával a gyökér compressióját, a pyramis-csúcson való megtöretését és kifeszülését sohasem észlelték. Megfigyeléseik kapcsán állást foglalnak az arcidegzsába pathomechanismusával kapcsolatban s a választandó therapia kérdésében. Legjobbnak az látszik, ha kezdetben az ideg részleges kikapcsolását eredményező ganglion-kezelés történik. Ha viszont radicotomiára kerül sor, a gyökér teljes átmetszése a helyes megoldás.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Diagnostikus tévedések időskori kisagyi meningeomáknál

ÉDER Mária, LŐRINCZ Gábor

Mindkét nagyagyi félteke fehérállományában, a daganattal azonos oldalon kifejezettebben, diffus oedematosus jelenségeket találtunk. Ugyancsak oedemát észleltünk mk. kisagyi félteke fehérállományában, amelyhez a daganatos oldalon még régebbi és frisebb mikroszkópos vérzések is csatlakoztak.. A vizsgálókat ebben az esetben a közel másfél éves tünetmentes időszak, a gyorsan kialakult személyiség változás, a diffus corticalis károsodásra jellemző tünetek, a mindvégig negatív szemfenéki lelet és nem utolsó sorban a Gamma EG vizsgálat eredménye vezette helytelen kórisméhez.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Gyógyszeres kezelési kísérletek az idült alkoholizmus gyógyítására (II)* a) A metronidazol-alkohol-reactióról

KARDOS György, SZABADOS Pál

Az alkohollal szembeni ellenszenv vagy a diszulfirámkúrák kockázatai és szövődményei miatt az utóbbi években világszerte megnőtt az érdeklődés a relatív intoleranciát biztosító mérsékelt gyógyszerek (cianamid, kalcium-karbamid-citrát stb.) iránt. Verff. 50 beteg 117 terápiás ivóvizsgálatáról és néhány trichomonacid-metronidazollal végzett önkísérletről számol be. Azonos alkoholadagoknál a reakció, amelynek fő tüneteit leírják, sokkal enyhébb, mint a diszulfirám-alkohol reakció; másrészt nagyobb alkoholterhelésnél, ami azonban megfelel az ivóknál szokásos és viszonylag jelentéktelen fogyasztásnak, nagyon kellemetlen és gyötrelmes rosszullét (fejfájás, hányás, szédülés, gyengeség stb.) jelentkezhet. A metronidazolra vonatkozóan részben alkoholistáknál, részben skizofréneknél kapott elszigetelt klinikai-farmakológiai adatok áttekintése következik. Ezek szerint a gyógyszer feltételezhetően a MAO-gátlókra emlékeztető timoanaleptikus hatású, valamint az alkoholfüggőséget megszüntető hatású. Lényeges lenne krónikus toxikus hatását orvosolni, a metronidazol molekula szerkezeti változtatásával tovább fokozni a mérséklő hatást, vagy a mellékhatás mérséklésével az alkohol elleni felhasználhatóságának kedvezni.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

E250 (fenilizopropil-metil-propinilamin Hcl.) alkalmazása során nyert klinikai tapasztalatok

A. Tibor, LIPÁK János, KLEININGER Ottó

Szerzők összesen 56 betegen figyelték meg az E250 (fenil-izopropil-metil propinilamin HCl) jelzésű vegyület hatását. Kifejezett szorongással társuló súlyos depressióknál, kóros gondolattartalmak esetén tapasztalatuk kedvezőtlen volt. Enyhébb depressióknál - tranquillansokkal, altatóval kiegészítve – jó hatásúnak találták. Stimulansként is használható egyéni tolerantiától függően beállított adagolásban. Epilepsiás munkaterápiás betegeknél csaknem kivétel nélkül fokozta az activitást, növelte a psychés teljesítményt. Ez a párhuzamosan végzett reactio-idő-mérésekkel, psychologiai testvizsgálatokkal is (Rorschach, Lüscher-test) meggyőzően alátámasztható volt.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Beszámoló a fenilisopropilmetilpropinilaminnal végzett therapiás kísérletekről

KARDOS György, FÜREDI János

A szerzők tájékozódó jellegű therapiás kísérleteket végeztek 46 chronikus schizophreniában szenvedő betegen, a Knoll és munkatársai által előállított új fenilalkilamin származékok egyikével, a fenil-isopropil-metil propinilamin-HCl-dal. Megállapítják, hogy az E 250-nel jelzett thymoanalepticum a chronikus schizophreneknél is hatásosnak ígérkező gyógyszer; legalább is az esetek egy részében. Mivel az ő, klinikopharmakologiai vizsgálatokat célzó, chemosokk-szerű kísérleti módszerük is vezetett therapiás eredményekhez, arra következtetnek, hogy a napi dosis individuális és fokozatosan emelkedő beállításával, illetve az optimális dosis intermittáló szedésével vagy az E 250 nek más psychopharmakonokkal történő, kombinált vagy alternáló adásával több esetben jobb eredmény érhető el. Az új thymoanalepticumot - másokhoz hasonlóan - főként endogen depressio, illetve a psychogen kórformák közül exhaustiv depressio esetén látták és vélik a leghatékonyabbnak. Mindezek mellett az E 250 psychodiagnostikai exploratiós kísérletekre, illetve az exploratív (analytikus) és a csoportos psychotherapia támogatására is alkalmasnak látszik.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Neurotikus tanulók teljesítőképességének csökkenése

RÉTI László

Neurotikus tanulóink teljesítőképességének csökkenését a kvantitatív (symptomatologiai) és kvalitatív. (aetiologiai) komponensek meghatározása után lehet megállítani és megszüntetni. Ismerni kell a csökkenés mértékét, valamint annak oki és személyi feltételeit. Gyakorlatilag ennek éppen az ellenkezőjét teszik: dekoncentrált, hypermotoros tanulókat egyre többet figyelmeztetik, szidják, büntetik. Természetesen eredménytelenül. A teljesítmény-csökkenés mértékének feltárása, a környezetártalmak felismerése, az ideg-typus meghatározása együttesen teremtik meg a helyes diagnosis és therapia előfeltételeit.