Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 55

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚNIUS 01.

Myasthenia gravis és amyotrophias lateralsclerosis együttes előfordulása

SZOBOR Albert, SAMU Zsuzsa

M yastheniq, gravis és amyotrophias lateralsclerosis együttes előfordulása. Szerzők áttekintik a myasthenia gravishoz csatlakozó, különböző pathogenetikájú és niechanismusú kórképeket, majd négy esetük alapján foglalkoznak a myasthimia gravis és amyotrophiás lateralsclerosis igen ritka társulásával, a myastheniában előforduló neurogen izomatrophiával, a két betegség differentiakliagnosticájával és az együttes előfordulás jelentőségével.

Ideggyógyászati Szemle

1983. FEBRUÁR 01.

Vállövi izomatrophia különleges esete. Vírusbetegség?

A szerzők 51 éves férfi betegségét ismertetik, akinél a vállövön kezdődő, gyorsan előrehaladó izomatrofiához a legzőizomzat korai érintettsége társult, amely légzésbénuláshoz vezetett. A neurogén izomatrofia klinikai diagnózisát típusos EMG- és izombiosziás leletek alapján állították fel. A beteg liquorában, normális sejtszám és összfehérje mellett az IgG-arány magas volt, az IgG/Alb hányados emelkedett, az IgG intrathekális szintézise bizonyítható volt. A gamma-típusú elektroforetogramokon oligoclonális ganunopatiát találtak. Fénymikroszkópos vizsgálattal a gerinvcelőben a mozgató sejtek szelektív kiesését, a fehérállományban Lafora-testeknek megfelelő képződményeket és a hátsó kötés elvelőtlenedését észlelték. A fénymikroszkópos leletek és az immunhisztológiai feldolgozás eredményei neuroallergiás tényezőkre utaltak. Elektronmikroszkóppal a gerincvelő elülső szarvak környékén, néhány glia-sejt citoplazmájában 75—80 nm átmérőjű, reovírusra emlékeztető partikulumokat találtak.

Ideggyógyászati Szemle

1981. ÁPRILIS 01.

Perifériás idegsérülés következtében létrejött izom pszeudohipertrófia

PÁLVÖLGYI Richárd, GALLAI Margit

35 éve elszenvedett perifériás motoros idegsérülés következtében neurogén károsodás alakult ki a jobb m. soleusben és gastrocnemiusban. Az izmok volumene a kiterjedt rostpusztulás ellenére, a nagymértékű zsírszövetszaporulat következtében megnőtt. Megfigyelésünk újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy neurogén izomkárosodásnál is létrejöhet klasszikus értelemben vett pszeudohipertrófia azaz térfogatnövekedés, amelyet az izomállomány pusztulása mellett nagymértékű zsírszövetszaporulat hoz létre.

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Polyneuropathia systemás lupus erythematosus (SLE) betegségben

DR. BENCZE György, DR. DOMBAY Margit, DR. ORMOS Gábor, DR. KILIÁN Katalin

Két klinikailag több éven át észlelt SLE beteget ismertetnek. Mindkettőnél klinikai remisszió stádiumában, egy-két nap alatt járásképtelenségig fokozódó distalis túlsúlyú paraparesis alakult ki areflexiával és distal felé fokozódó érzészavarral, mely hónapok után sem mutatott lényeges javulást. Az EMG myogen és neurogen jeleket mutatott. Szövettanilag a combizomzatban jelentősen enyhébb volt az elváltozás, mint a lábszár distalis részében. Ez is amellett szól, hogy az izomelváltozást a denervatio is fokozta. Az erősen emelkedett liquor-fehérje a radixok megbetegedésére utalt. A polyneuropathia okaként vasculitis tételezhető fel.

Ideggyógyászati Szemle

1976. ÁPRILIS 01.

Poligráfiás vizsgálatok myogen és neurogen izom-atrophiákban

DR MECHLER Ferenc, DR CSENKÉR Éva

A szerzők poligráfiás módszerrel tanulmányozták 16 myogen és 16 neurogen izom-atrophiában szenvedő beteg károsodott izmában (m. tibialis anterior) a lokális vérátáramlás, oxigénszint, hőmérséklet és elektromos tevékenység összefüggését és változását.

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK

1. Frusztrativ szituáció elektrofiziológiai jelenségei 2. A hypothalamus és az agytörzs kolinerg ingerlésével kiváltott emocionális reakciók összehasonlító elemzése 3. Intracerebrálisan adott neurotranszmitterek és feltételes reflexműködés 4. Egy emocionális reakció kémiai hátteréről 5. Visualis perceptiv folyamatok polygraphiás vizsgálata 6. Egészséges fiatal csecsemők délelőtti alvásának vizsgálata, polygraphiás módszerrel 7. Akaratlagosság és mozgásszabályozás 8. Számítógépes mintafelismerés EMG jelsorozatban 9. Akaratlagosan kiváltott motoros egység potenciálok és erőkifejtés közben kapott EMG jelek számítógépes vizsgálata 10. VILUPAL-inhalatio okozta exogen psychosis elektroklinikai elemzése 11. Hyperventilatio és lnactin hatása az alpha-blocking jelenségre különböző neuropathológiai kórképekben 12. EEG-felvétellel párhuzamos, tartós EKG regisztrálás gyakorlati haszna 13. Agydaganatok műtét utáni elektrofiziológiai történései 14. Két éven át EEG-vel követett középvonali tumor esete 15. Az agytörzsi aktivációs rendszer elektromos tevékenységének változása terjedő görcsök alatt nyulakon 16. Polygraphiás vizsgálatok (localis vérátáramlás, oxygenszint, hőmérséklet és EMG) ép izomban 17. Polygraphiás vizsgálatok myogen és neurogen izomatrophiákban 18. Polygraphiás vizsgálata a Leponex hatásnak 19. Toxicus polyneuropathiában végzett electromyographiás vizsgálatok 20. Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniacodepressivában

Ideggyógyászati Szemle

1974. NOVEMBER 01.

A scapuloperonealis syndroma három myogen esete

DR. BEKÉNY György, DR. BRASCH András, DR. FORNÁDI Ferenc

A szerzők 3 esetben myopathiás jellegű scapuloperonealis syndromát (SPS) észleltek. Az első esetben recessiv autosomalis öröklődésű késői myopathiáról volt szó, melyben a kiterjedt gyulladásos beszűrődések az alapfolyamattól független reactiónak voltak minősíthetők. A harmadik eset domináns öröklődésű Landouzy-Dejerine típusú izom-dystrophiának felelt meg. Az izom-biopsiában histokémiai módszerrel izolált II. típusú rost-hypertrophia volt észlelhető. A myogen és neurogen (spinalis) eredetű SPS elkülönítése még korszerű vizsgálati módszerek alkalmazása esetén sem mindig sikerül. A SPS alatt nem szabad élesen körülírt tünetegyüttest értenük. Mégis a neuromuscularis megbetegedések bizonyos szakában kialakulhat olyan elváltozás, melynek súlypontja scapuloperonealis. Ilyenkor a SPS elnevezés használata indokolt és differenciáldiagnosztikailag hasznos lehet. A szerzők az eddig észlelt esetek alapján a SPS osztályozását adják.

Ideggyógyászati Szemle

1974. SZEPTEMBER 01.

Finomszerkezeti vizsgálatok különböző eredetű neurogen izom-atrophiás esetekben

DR. KORÉNYI-BOTH András, DR. SZOBOR Albert

A szerzők 32 nuclearis és peripheriás ideg-laesióban szenvedő beteg izomelváltozásait tanulmányozták fény- és elektronmikroszkópos vizsgálattal. A neurogen atrophiára jellemző volumen atrophia alapja az organellumok pusztulása. A fibrillumok csökkenése a sarcomerek centrális részének feltöredezése és desorganisatiója útján következik be. Az emberi motoneuron betegségeket jellemző neurogen atrophia különbözik az experimentális denervatiótól, aminek oka az idő-factor. A finomszerkezeti átépülés során atrophiás, dystrophiás, necrotikus és abortiv regeneratív folyamatok egyaránt megfigyelhetők. A neurogen atrophiák vég-stadiuma morphologiailag nem különíthető el egymástól, csak a klinikai adatokkal együtt adhat teljes képet.

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚLIUS 01.

Elektrotonometria a myasthenia gravis diagnosticájában

DR SZOBOR Albert, DR MAREK Péter, DR SZATHMÁRY István

Szerzők 14 myastheniás betegen és 14 kontroll-személyen Tensilonnal kombinált elektrotonometriás vizsgálatot végeztek. Myastheniás esetekben a szemtensio értékelhetően emelkedik, amit az extraocularis izmok tonusának Tensilonra bekövetkező fokozódása és a bulbusra gyakorolt nyomása okoz. A Tensilontonographia igen érzékeny, specifikus diagnostikai test, aminek problémás vagy más betegséggel szövődött myasthenia esetekben és a szem mozgászavarainak differential-diagnosisában van jelentősége. Foglalkoznak a szemizmok reactibilitásának functionalis morphologiai vonatkozásával is. A Tensilon a normális és neurogen paresisű izom tonusát nem befolyásolja.

Ideggyógyászati Szemle

1973. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis pathogenesisének neurogen magyarázata; a serumok antineuronalis activitása

DR FAZEKAS András, DR OROSZ Antal, SZENTPÉTERI Gabriella

Myasthenia gravisban szenvedő betegek és egészséges egyének serumaiból immunglobulinokat izoláltak, melyeket fluorescein isothiocyanáttal jelöltek. Különböző emlősök szövetmetszeteiben direct és indirect immunofluorescens módszerrel vizsgálták a jelzett ellenanyagok kötődését. A myastheniás betegek seruma reactiot adott egyes nagyagykérgi és agytörzsi neuronok, kisagyi Purkinje-sejtek és gerincvelői motoneuronok magjaival. Az egészségesek és a betegek jelzett ellenanyagai nem kötődtek izom, máj, lép, ovarium, vese sejtek és leukocyták, valamint borjú-thymus praeparatum magjaihoz; a harántcsíkolt izmok fluorescentiáját sem észlelték.