Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A fehérjék szerepe az agyi rendellenességek kialakulásában

A Nature Neuroscience szaklapban közzétett tanulmány szerint a fehérjék egy olyan csoportját fedezték fel, amelyek kulcsszerepet játszanak több mint 130 agyi rendellenesség kialakulásában.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Összefogás az öngyilkosság megelőzéséért

Elengedhetetlen a korszerű prevenciós tevékenység a hazánkban rendkívül gyakori öngyilkosságok megelőzésénél – hangsúlyozza a „Nyitnikék” Magyar Antistigma Kezdeményezés.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Őssejteket Buerger-kórban?

Interjú prof. dr. Boda Zoltánnal

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A városi lét hatása az agyra: gyakoribb a skizofrénia

Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre.

HUN

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

A megismerés és a gondolkodás csecsemőkori gyökerei

BUDA Béla

A mozgásokba, a tárgyak manipulációjában, a felnőttekkel váltott egyszerű nemverbális jelekben, majd az első hangadásokban, töredékszavakban ugyanis a vizsgálóknak sikerült új folyamatokat megragadni.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. MÁRCIUS 20.

Anti-N-metil-D-aszpartát-receptor-encephalitis: A szindróma ismertetése az első magyar beteg leírása kapcsán

HOLLÓDY Katalin, CSÁBI Györgyi, LÁNG Anikó, RÓZSAI Barnabás, KOMÁROMY Hedvig, BORS László, ILLÉS Zsolt

Az anti-N-metil-D-aszpartát-receptor-encephalitis az esetek döntő részében bár súlyos tünetekkel jár, reverzíbilis, jól kezelhető betegség. Ezért a kórkép felismerése és korai immunterápiája különösen fontos. Az egyéb ellenanyagok által mediált limbicus encephalitisektől jól elkülöníthető klinikai kép jellemzi.

HUN 2011;64(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2011. JANUÁR 30.

Kognitív zavarok vizsgálata EEG-vel

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

Az EEG az agy minden fiziológiai és neuropszichológiai működésének indikátora. Az α-aktivitást az EEG tanulmányozásának kezdetétől kulcsnak tekintették a gondolkodás folyamatának megfejtésében. A kvantitatív EEG (QEEG) -módszerek használatának alapja az a feltételezés, hogy a szignifikáns eltérések az egészségesek EEG-je ismérveiből képezett átlagoktól az agy betegségét bizonyítják.

HUN 2011;64(01-02)

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. DECEMBER 20.

Carcinoid tumorok: sokszínű megjelenés és kezelési lehetőség

IGAZ Péter, RÁCZ Károly

A carcinoidok a neuroendokrin sejtekből kiinduló ritka daganatok. Rendszerint lassan növekednek, de áttétképzésre hajlamosak. Egy részüket paraneoplasztikus szindrómák megjelenésekor ismerjük fel, amelyek a daganatok által elválasztott biogén aminok, hormonok vagy egyéb mediátorok hatására alakulnak ki. A hormonálisan inaktív carcinoid tumorokat nemritkán előrehaladott stádiumban észleljük, ilyenkor a daganatok méretbeli növekedése, áttétképzése, invazivitása a meghatározó.

HUN 2010;2(05)

Hypertonia és Nephrologia

2010. NOVEMBER 20.

A D-vitamin protektív hatásai krónikus vesebetegekben

KÖVESDY Csaba, NAGY Judit

Az ásványianyagcsere- és csontelváltozások, amelyek részben a kóros D-vitamin-anyagcsere miatt alakulnak ki, korai és gyakori szövődményei a krónikus vesebetegségeknek. Az aktív D-vitamin-kezelést elsősorban a krónikus vesebetegségben és végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek biokémiai végpontjainak a korrekciójára és csontanyagcseréjük épségének a megőrzésére használjuk. A krónikus vesebetegséget kísérő ásványianyagcsere-zavarok és a megváltozott csontanyagcsere biokémiai komponensei összefüggést mutatnak a dializált és nem dializált, krónikus vesebetegségben szenvedő betegek fokozott mortalitásával. Ez a felismerés vezetett azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyekkel a D-vitamin-kezelésnek elsősorban az összes és a cardiovascularis mortalitásra, újabban pedig a krónikus gyulladásra, a cardiovascularis mészlerakódásra és a proteinuriára gyakorolt hatását figyeljük. A jelen közleményben azokat a bizonyítékokat elemezzük, amelyek alátámasztják a natív és aktív D-vitamin-kezelésnek a klinikai kimenetelre gyakorolt kedvező hatását, hangsúlyozva azt a tényt, hogy az újabb vizsgálatok ezeknek a kezeléseknek a lehetséges renoprotektív hatását is feltárták. Végül rávilágítunk a további tudományos vizsgálatok fontosságára.

HUN 2010;14(06)

Hypertonia és Nephrologia

2010. JÚNIUS 20.

Depressziós kórképek jelentősége krónikus vesebetegségben

ZALAI Dóra Márta, SZEIFERT Lilla, NOVÁK Márta

A közlemény szerzői a vesebetegek körében tapasztalható hangulatzavarokról (depressziós kórképekről) adnak gyakorlatorientált, átfogó ismertetést a krónikus vesebetegek ellátását végző szakemberek számára. A depressziós kórképek gyakori társbetegségek krónikus vesebetegségben, amelyek a betegpopuláció mintegy egynegyedét érintik. Ezek a mentális, kognitív és szomatikus tünetekkel járó kórképek jelentősen rontják a krónikus vesebetegségben szenvedők prognózisát. Számos bio-pszicho-szociális tényező (immun- és gyulladásos folyamatok, a glükózhomeosztázis zavarai, alvászavarok, krónikus fájdalom, szexuális zavarok, szociális szerepváltozások és veszteségek, valamint a szociális támogatás hiánya) fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A depresszió rendszeres szűrése indokolt lenne a krónikus vesebetegségben szenvedők körében, és erre a célra több validált szűrőeszköz is rendelkezésre áll. A depresszió kezelésére többek között gyógyszeres terápia és strukturált pszichoterápiák alkalmazhatók, amelyekre vonatkozóan eddig kevés vizsgálat történt vesebetegek körében. Ezek alapján a strukturált pszichoterápiák és néhány antidepresszívum krónikus vesebetegek körében is az általános ajánlásoknak megfelelően alkalmazható, más antidepresszívumokat csökkentett dózisban kell adni, vagy nem adhatók.

HUN 2010;14(03)