Gondolat

Őssejteket Buerger-kórban?

2011. AUGUSZTUS 15.



Boda Zoltán professzor 1972 óta a Debreceni Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik. Fő érdeklődési területe az új típusú antikoagulánsok klinikai vizsgálata akut vénás thromboemboliákban és autológ őssejtkutatás perifériás artériás érbetegségekben, mindenekelőtt Buerger-kórban. Több multinacionalis klinikai tanulmány nemzeti koordinátora, illetve tudományos bizottsági tagja. Két hazai szaklapban vezet haemostasis-rovatot.


– Milyen területeken végzett klinikai kutatásokat, mi érdekli leginkább?

– Még a hetvenes években a Willebrand-betegség laboratóriumi diagnosztikájával, a thrombocyta-aggregáció kérdéseivel foglalkoztam. Később a thrombophilia, a veleszületett és szerzett trombózishajlam kezdett érdekelni. Különösen a thrombophiliás terhes nőbetegek LMWH-védelmével foglalkoztam sokat. Ezt a témát még ma sem érzem lezártnak, örülök, hogy fiatal tanítványaimat is érdekli ez a kérdéskör. Jelenleg az új típusú orális direkt antikoagulánsokkal foglalkozom sokat, s egy teljesen új érdeklődési területem a perifériás artériás érbetegek, mindenekelőtt a Buerger-kórban szenvedők autolog csontvelői eredetű őssejtterápiája. Ebben a kórképben hazánkban elsőként végezhettem őssejtterápiát.

Az őssejtterápiával látványos klinikai eredményeink vannak Buerger-kóros betegek körében, magyar és angol nyelven mindent publikáltunk, mégsem kapunk semmiféle támogatást az újabb kezelésekhez. Persze korábban is voltak értetlenkedések, szakmai viták. Különösen az LMWH-kezelések korai időszakában kaptam sok kritikát a választott LMWH-ért, a rendszeres laboratóriumi ellenőrzés hangsúlyozásáért többen támadtak. Ma már az egyértelmű irodalmi adatok alapján ezek a kérdések eldőltek, remélem egyszer majd így lesz a Buerger-kór őssejtterápiájával is.

– Mit tekint a jelenlegi legfontosabb feladatainak?

– A hemosztazeológia elhanyagolt klinikai terület, kevesen művelik. Például a haemophilia-gondozás az ország számos megyéjében megoldatlan, vagy nem kellő színvonalú. Fontos feladat az utánpótlás, a fiatalok nevelése, képzése. Nyugat-Európában vagy az Amerikai Egyesült Államokban szinte minden nagyobb egyetemen létezik thrombosis és haemostasis részleg. Magyarországon egyedül a Debreceni Egyetemen működik ilyen profilú tanszék. Egyik legfontosabb feladatomnak a tanszék további működésének biztosítását tekintem. Legalább 3-4 fiatal kollégára van szükség, akik haemostasis témakörből szerzik meg PhD-fokozatukat, és a megfelelő szakvizsgákkal is rendelkeznek. Ez lehet az elkövetkezendő 2-3 év legfontosabb feladata.

Jelenleg folyik a debreceni II. Sz. Belgyógyászati Klinika jelentős bővítése, felújítása. Nagy öröm számomra, hogy a klinikafejlesztéssel kapcsolatos 4-5 évvel ezelőtti elképzeléseim egy uniós pályázat keretében most teljes mértékben megvalósulnak. A szemem láttára növekszik több mint kétszeresére az a klinika, ahol az egész pályafutásomat tölthettem. Jó érzés lesz egy korszerű, a XXI. század színvonalának megfelelően kialakított klinikán folytatni a munkámat.

– Ön miért éppen a hemosztazeologiát választotta?

– A hematológiának ez az ága (vascularis haematologia) sok betegségben nagyszámú beteget érint, és egyáltalában nem szakmaspecifikus. Nem tudok olyan klinikai diszciplínát említeni, ahol a haemostasis-zavarok, akár vérzékenység formájában, akár thromboembolia képében ne jelentkeznének, s ekkor bizony általában súlyos, nemritkán életet veszélyeztető klinikai állapot alakul ki. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert néhai főnökömtől, Rák Kálmán professzor úrtól rengeteget tanulhattam. Rák Kálmán, a maga korában, az ország vezető hemosztazeológusai közé tartozott.

– Hogyan tudott lépést tartani a fejlődéssel?

– Rák Kálmántól megtanulhattuk a könyvtár, a rendszeres olvasás szeretetét is. Az irodalom precíz követése nélkül jó színvonalon nem lehet sem gyógyítani, sem kutatni, sem oktatni. Ezt nagyon hamar észrevettem, s szabadidőm jelentős részét olvasással töltöm ma is. Ennek kapcsán nemcsak új ismereteket szerezhetünk, de észrevehetjük a még nyitott, megoldatlan kérdéseket saját szakterületünkön. A rendszeres olvasás sokat segít a klinikai kutatásban is.

– A munka mellett a magánélet az emberi élet másik tartópillére. Ezen a téren mire a legbüszkébb?

– Munkámnak nagyon sokat köszönhetek. Mindig orvos szerettem volna lenni, mindig izgatott valami szakmai kérdés, s ez akkor válik nagyon egyértelművé, mikor nehéz pillanatokat kell átélni. Nos, nekem ekkor is sokat segített a szakmám. A családomat illetően: 40 éve élek együtt feleségemmel, dr. Ujvárosi Emesével, akinek szintén nagyon sokat köszönhetek. Egyetlen leányunk is orvos, onkoradiológus, Németországban él. A közelmúltban együtt nyaralhattam egyelőre egyetlen unokámmal, Johannával, aki kétéves és imádom...

Dr. Lipták Judit


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.