Hírvilág

A városi lét hatása az agyra: gyakoribb a skizofrénia

2011. AUGUSZTUS 15.

Német és kanadai kutatók most egy lehetséges választ adnak arra, miért rontja a mentális egészséget a városi élet. Az okra a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban világítanak rá. Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre. Véleményük szerint ez megmagyarázhatja, hogy a városi élet miért növeli a szkizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Korábbi kutatások úgy találták, hogy a városban való nevelkedés növeli a szkizofrénia kockázatát, egyes bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a nagyvárosokban gyakrabban fordulnak elő az embereknél hangulati és szorongásos zavarok.

A most ismertetett tanulmányba bevont önkéntesek mindegyike egészséges volt. A vizsgálatban a kutatók arra összpontosítottak, hogy az egyes emberek agya miként reagál a más emberek által kiváltott stresszre. A résztvevőknek agyuk szkennelése közben matematikai feladatokat kellett megoldaniuk. Ezekről úgy tudták, hogy könnyűek lesznek, ám valójában olyan trükkösek voltak, hogy minden önkéntes szinte valamennyit elrontotta.

Még a szkennerben fekve azt hallották a résztvevők, amint az egyik kutató kritizálja teljesítményüket, arról beszél, hogy az meglepően rossz és csalódást keltő, majd azt is közölte az önkéntessel, hogy talán nem elegendőek a képességei a vizsgálatban való részvételre.

Az eredeti vizsgálat a 32 résztvevőnél úgy találta, hogy a városlakók két agyterületének tért el az aktivitása a stressz alatt a vidékiek (nem városlakók) agyához képest. Az egyik az amygdala volt, amely a környezetből érkező fenyegetésre reagál, a másik pedig az amygdalát szabályozó agyi kör. A 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakóinak agyában az amygdala a legnagyobb megfigyelt aktivitással válaszolt a stresszre, ennél kisebb aktivitást mutatott a 10 ezer és 100 ezer lakosú városokban lakóknál az adott agyterület, a legkisebb aktivitást pedig a 10 ezernél kevesebb lakosú településen élőknél tapasztalták.

A kutatásnál azt is figyelembe vették, hogy 15 éves koruk előtt hol éltek a résztvevők. Ezzel kapcsolatban is azt találták, hogy minél több időt töltött valaki gyerekkorában nagyvárosban, annál aktívabban reagált a stresszre az amygdala és az azt szabályozó kör.

A stressz hatását vizsgáló kísérletet kis változtatással újabb 23 önkéntessel is megismételték, ebben az eredmény az elsőhöz hasonló volt. Ezt követően újabb 37 felnőtt agyi aktivitását már úgy vizsgálták, hogy nem kritizálták a feladatmegoldás közben teljesítményüket. Ennél a tesztnél nem találtak különbséget a városiak és a vidékiek agyi reakciójában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a különbség nem magából a mentális munkából, hanem a kritizálásból, a negatív stresszből adódik.

A tanulmány nem ad választ arra, hogy a városi élet miért élezi ki ennyire az agy reakcióját - magyarázta Andreas Meyer-Lindenberg, a mannheimi mentális egészség központi intézetének munkatársa, a publikáció vezető szerzője. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a korai életkorban elszenvedett stressz hosszan tartó hatást válthat ki - tette hozzá.

MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).