Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 51

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Az extra-intracranialis anastomosis műtét szerepe az arteria carotis interna óriásaneurysmáinak kezelésében

BODOSI Mihály, DÓCZI Tamás, BARZÓ Pál

Szerzők 5 betegük anyagát ismertetik, akiknél az aneurysma, illetve a carotis lezárást bypassműtéttel kötötték egybe. Az első esetben a carotis ophthalmica óriásaneurysmáját lezáró ligatura kritikusan beszűkítette az arteria carotis internát és hemiplegia alakult ki. Az ezt követő bypassműtét, bár jó telődést adott, a klinikai állapotot nem befolyásolta. A következő hasonló esetben az aneurysma lezárása már bypass védelemben készült, s dacára a carotis jelentős szűkületének, a posztoperatív időszak zavartalan volt. A további 3 esetben az intracavernosus óriásaneurysmát előzetes anastomosisműtét után nyaki és intracranialis carotislezárással kezelték. Az anastomosis mindegyik esetben tartósan átjárható maradt, ischaemiás inzultus nem alakult ki. Tapasztalataik alapján javasolják, hogy ha a preoperatív carotiscompressiós vizsgálatok (TCD, EEG, SPECT) a féltekei keringés veszélyeztetettségét jelzik, úgy az aneurysma kiiktatását extra-intracranialis anastomosisműtét védelmében tanácsos elkészíteni.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Echocardiographia az acut myocardialis infarctus ellátásában

LENGYEL Mária

Szerző irodalmi áttekintést ad az echocardiographia lehetőségeiről acut myocardialis in farctusban (AMI), saját ábrákkal illusztrálva az egyes megállapításokat. Az AMI diagnózisa a sérült falrészlet elvékonyodásán és akinesisen alapszik, 90%-os biztonsággal. Az acut szak súlyos, keringés-összeomlással járó szövődményeinek gyors echocardiographiás felismerése azonnali életmentő műtéti beavatkozást tesz lehetővé. Ide tartoznak a szívruptúra különböző formái: a szabadfali, a kamrai septum és a papillaris izom ruptúra. Echocardiographiával diagnosztizálhatók az acut, subacut és chronikus szak terápiás feladatait befolyásoló szövődmények is: a pericardialis folyadékgyülem, a balkamrai thrombus, az aneurysma és az álaneurysma. A helyes terápia megválasztásában és a terápia hatásának lemérésében fontos szerepe van az echocardiographiának a systolés és diastolés functio értékelésével. Ismerteti az echocardiographiával irányított anticoagulans terápia algoritmusát. A postinfarctusos beteg prognózisában a nyugalmi echocardiographián kívül a korai echocardiographiás terhelésnek is szerepe van. Ennek célja, az infarctustól távoli ischaemia provokálásával a többérbetegség prognosztizálása, az infarctus közeli falmozgászavar javítása alapján pedig a még élő, meg menthető myocardium kimutatása, vagyis a revascularisatio indicatioja. Az echocardiographia indicatioit az AMI acut szakában és a kibocsátás előtt a legújabb amerikai ajánlás alapján foglalja össze és csoportosítja.

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az agyvérzések és subarachnoideális vérzések korszerű szemlélete

LEEL-ŐSSZY Lóránt

Az agyvérzések az agyi érbetegségek között 10%-ban fordulnak elő. A subarachnoideális vérzések is gyakran társulnak az aneurysma rupturák kapcsán agyállomány vérzésekkel, ezért gyakorlati szempontból együtt tárgyalhatók a hypertensiós agyvérzésekkel. A vérzések korszerű diagnosztikája ma már elképzelhetetlen a képalkotó eljárások nélkül. A pontos diagnózis után (a CT eldönti, hogy ischaemiás, vagy vérzéses elváltozásról van-e szó) legfontosabb, hogy egy állományvérzést gyógyszeresen vagy sebészetileg kell-e kezelni? A gyógyszeres kezeléssel még nagyobb állományvérzések is jól kezelhetők és sok esetben csekély maradványtünetekkel gyógyulhatnak. Ezért fontos az első napok intenzív jellegű ellátása. A műtéti javallat ma már határozott szempontok szerint - CT vizsgálat és a beteg tüneteinek értékelése mellett – biztonsággal megállapítható, de az egyéni elbírálás elvének mindig érvényesülni kell. Ugyanez vonatkozik a subarachnoideális vérzések, illetve aneurysmák heveny szakban történő műtétére is.

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚNIUS 01.

Transcraniális Doppler szonográfiás vizsgálatok aneurysma rupturát követő subarachnoidális vérzésekben

DR. SZABÓ Sándor, DR. RÓZSA László, DR. GOMBI Róza

A transcraniális Doppler-szonográfia a véráramlás-sebesség mérése révén lehetővé tette az aneurysma ruptúrát követő subarachnoideális vérzésekben előforduló vasospasmus noninvazív vizsgálatát, monitorozását. A szerzők 109 subarachnoidális vérzett beteg folyamatos transcraniális Doppler-vizsgálatával szerzett tapasztalataikról számolnak be.

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚNIUS 01.

Kisagyi arteriovénás angioma és arteria vertebralis aneurysma együttes előfordulása

DR. TARJÁNYI János, DR. BODOSI Mihály

A szerzők 63 éves nő esetét ismertetik, akinél az ismétlődő lágyagyhártya alatti vérzés hátterében kisagyi angiomát és egyik tápláló arteriája eredésénél, az a. vertebralison aneurysma-szerű tágulatot mutattak ki. Ennek kapcsán taglalják az értorzképződménnyel társult aneurysmakeletkezés lehetséges módozatait, valamint a gyógykezelés néhány speciális kérdését.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Agyi aneurysma műtétek utáni ,,késői" ischemiás tünetegyüttesről*

DR KÖVÉR Ferenc, DR MÉREI F. Tibor, DR MÉSZÁROS István

A szerzők ismertetik az intracranialis aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzés műtéti megoldása után jelentkező „késői" ischemiás idegrendszeri tünetegyüttest. Bemutatják saját 3-éves klinikai anyagukban előforduló eseteiket. Az irodalmi adatokkal egybevetve elemzik ezen állapot kialakulását elősegítő tényezőket és leírják az ilyen esetben alkalmazható diagnosztikus és therapiás eljárásaikat. Ismertetik az Idegsebészek Világszövetsége (WFNS) által 1985-ben elfogadott új - a Glasgow Coma Scalán alapuló - aneurysmás beteg állapot-beosztást és kimeneteli osztályozást. A továbbiakban egységes, előre megtervezett vizsgálat-sorozatot kívánnak alkalmazni, amelynek célja a veszélyeztetett betegek folyamatos észlelésével a klinikai tünetek jelentkezése előtt megkezdett preventív kezelés.

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Az aneurysmás betegek intracranialis artériáinak rácsrostszerkezete

HEGEDŰS Katalin, MOLNÁR László

A szerzők 82 aneurysmás beteg intracranialis ereinek szövettani vizsgálatával szerzett tapasztalataikról számolnak be. Az irodalomból jól ismert eltéréseken kívül a legfőbb pathológiai jellegzetesség a muscularis réteg részleges rácsrosthiánya, amely valamennyi beteg minden vizsgált erére jellemző. E megfigyelésből adódik a következtetés, hogy a veleszületett rácsrostelégtelenség az érfal gyengeségét jelenti, ami aneurysma képződésre hajlamosít.

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁJUS 01.

Agyi aneurysmák műtéti eredményei

OROSZ Éva, VAJDA János, JUHÁSZ János, SLOWIK Felicia

A szerzők az Országos Idegsebészeti Intézet 8 éves (1977—1984) agyi aneurysma miatt operált betegeinek anyagát értékelik számítógépes feldolgozás alapján. A 894 műtét összmortalitása 15%. Vizsgálták a betegek korának, nemének, műtét előtti állapotának, az aneurysma lokalizációjának, a vérzés és műtét közt eltelt időnek és a műtéti komplikációknak, valamint az angiográfián észlelhető spasmusnak a szerepét az eredmények alakulásában és értékelték a meghalt betegek sectiós leletét. Külön figyelmet fordítottak a késői ischaémiás szövődmények értékelésére. A műtéti eredmények szempontjából legfontosabb tényezőnek a beteg műtét előtti állapota és a műtét megfelelő időzítése látszik.

Ideggyógyászati Szemle

1985. SZEPTEMBER 01.

Agyalapi aneurysma és arteria trigemina primitiva együttes előfordulása

DR. VETŐ Ferenc, DR. KÖVÉR Ferenc

A szerzők arteria communicans anterior aneurysmához társuló arteria trigemina primitiva esetüket ismertetik. Áttekintik az irodalmat, s szólnak a PrTA klinikai jelentőségéről.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Traumás aneurysma az arteria cerebri media corticalis ágán

KÖVÉR Ferenc, MÉREI F. Tibor, GELLÉT Marianna

A lamina vitrea vonalas törésével járó fedett koponyasérülés után két hónappal megállapított, az a. cerebri media kérgi ágán kialakult traumás aneurysmás nőbeteg kórlefolyását ismerteti. Felhívja a figyelmet az angiográfia elvégzésének fontosságára olyan esetekben, amikor a traumát követő állapotromlás okát a CT-vizsgálat nem mutatja ki. Az aneurysma szövettani feldolgozásával adatokat szolgáltat a traumás intracranialis aneurysmák morphologiai jellegzetességeinek felismeréséhez.