Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1985. MÁRCIUS 01.

Az intracranialis saccularis aneurysmák kezelése

TÓTH-DARU P., PERTUISET B.

Ebben a közleményben beszámolunk a Párizsi Pitié Kórház Idegsebészeti Klinikáján, az agyi saccularis aneurysma sebészetében szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott diagnosztikus és terápiás módszerről, különösképpen a műtét időpontjának programozásáról. 1970-től 1983-ig 545 operált saccularis aneurysmás beteg kórtörténetét vizsgáltuk át. Ezen alapulnak a beszámoló következtetései, megállapításai.

HUN 1985;38(03)

Ideggyógyászati Szemle

1984. DECEMBER 01.

Együttesen elöforduló agyi aneurysma és arteriovenosus angioma műtéti megoldása

DR. FÉNYES Gy., DR. TARJÁNYI J., DR. TÓTH Daru P., DR. DÓCZI F., DR. SOMOGYI I.

A szerzők jobb oldali frontális arteriovenosus angioma és az arteria communicans anterioron levő sacculáris aneurysma együttes előfordulásáról és sikeres gyógykezeléséről számoltak be. Tárgyalják a kórismézés és a gyógykezelés kérdéseit.

HUN 1984;37(12)

Ideggyógyászati Szemle

1984. AUGUSZTUS 01.

Az aneurysma rupturából eredő subarachnoidalis vérzések kapcsán jelentkező görcsrohamok

DR. DÓCZI Tamás, DR. TARJÁNYI János, DR. DOBI Sándor, DR. BAI Ferenc

A klinikánkon vizsgált 217 aneurysma repedésből származó subaracbnoidalis vérzésben szenvedők közül görcsroham 18%-ban fordult elő. Korai roham 14,8%-ban, késői 5,6%-ban volt. A késői roham majdnem mindig újabb subarnchnoidalis vérzés jele. Tapasztalataink szerint a görcsroham nem rontja lényegesen a betegség prognózisát és nem segít a megrepedt aneurysma helyének localisálásában. A vérzés kezdetekor vagy az első órákban fellépő görcsrohamok csak tüneti convulsioknak, s nem valódi epilepsziának tekinthetők, hiszen a „postoperativ epilepszia" kialakulása nem függ a műtét előtti görcsrohamok előfordulásától.

HUN 1984;37(08)

Ideggyógyászati Szemle

1983. AUGUSZTUS 01.

Az agyi kapilláris rendszer jelentősége aneurysma rupturából származó subarachnoidalis vérzésekben

DÓCZI Tamás, SEAN O'LAOIRE James Ambrose, RAJTÁR Mária, MOTIKA Dezső, TARJÁNYI János, HUSZKA Endre, FÉNYES György

A szerzők agy-szcintigrafia és kontrasztanyag adása után, megismételt számítógépes réteg-vizsgálatok (CT) elvégzésével vér-agygát károsodásra utaló jelenséget találtak subarachnoidalis vérzésben szenvedő betegek egy részében a betegség akut szakában. Összefüggést figyeltek meg e jelenség és az olyan késői szövődmények előfordulása között,, amelyeknek oka érspasmus, agyi ischaemiából (redő infarktus. Ez alapján azt feltételezik, hogy a vér-agygát károsodás a subarachnoidalis vérzés akut szakában a betegség patomechanizmusában fontos szerepet játszik. Azt javasolják, hogy a subarachnoidalis vérzésben szenvedő betegek diagnosztikájában, főként az akut szakban, agyszcintigráfia, illetve kontrasztanyag adása után megismételt CT vizsgálat történjék, mert ezek további adatot szolgáltathatnak a betegség prognózisára, és a helyes terápia megválasztására.

HUN 1983;36(08)

Ideggyógyászati Szemle

1982. AUGUSZTUS 01.

Az intracranialis aneurysmák sebészi kezelése

HULLAY J., GOMBI R., VELOK Gy., BORUS F., RÓZSA L.

A szerzők 147 beteg és 151 aneurysma műtéti ellátása kapcsán szerzett megfigyeléseiket és tapasztalataikat ismertetik. Anyagukban a comm. ant. aneurysma férfiaknál, a carotis aneurysma nőknél gyakoribb. A média aneurysmáknál lényeges különbség nem mutatkozik. Többségük az V. dekádban manifesztálódott. Öt betegnél az aneurysmához tumor, tályog vagy angioma társult.

HUN 1982;35(08)

Ideggyógyászati Szemle

1981. NOVEMBER 01.

A többszörös agyi aneurysmák kezeléséről

FÉNYES Gy., DÓCZI T., TARJÁNYI J., GYURIS J., KANDER Z.

A szerzők 216 aneurysma rupturából eredő subarachnoidalis vérzésben szenvedő beteg közül 6 esetben találtak multiplex aneurysmát. A többszörös agyi aneurysmák diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos kérdéseket elemzik. Leszögezik, hogy subarachnoidalis vérző betegen panangiográfiát kell végezni és valamennyi aneurysmának a keringésből való kiiktatására kell törekedni.

HUN 1981;34(11)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚLIUS 01.

Kétoldali kisagyi vérzéses lágyulást okozó dissekáló aneurysma esete

RÉVÉSZ Tamás, PERES Aladár, LIPCSEY Attila, LEEL-ŐSSY Lóránt

A szerzők egy fiatal nőbeteg halálos végű agyi dissekáló aneurysmájának esetét közlik. A két artéria cerebelli superior dissekáló aneurysmája mindkét cerebellaris féltekében vérzéses infarktust okozott, amely súlyos agytörzsi tünetekkel társult.

HUN 1981;34(07)

Ideggyógyászati Szemle

1979. DECEMBER 01.

Az artériafal szöveti komponenseinek szerepe az intracranialis zsákszerű aneurysmák képződésében

MÉREI F. Tibor, GALLYAS Ferenc

A szerzők az artériafal szerkezeti elemeinek (a media simaizom- és kollagén hálózata, az elastica interna, a media és az adventitia rugalmasrost hálózata, az adventitia kollagén hálózata, valamint az intima komponensei) az intracranialis zsákszerű aneurysmák kialakulásában, növekedésében és felszakadásában játszott szerepét vizsgálják. Mindezeket a mechanikai tulajdonságaikra vonatkozó biofizikai adatokat vetik egybe, hasznosítva az általuk kifejlesztett néhány új szövetvizsgálati módszer nyújtotta előnyöket. Az aneurysmák eddig nem leírt szövettani jellegzetességeire hívják fel a figyelmet, különösen a mediahiányos területek, az elastikus elemek és a kollagén tulajdonságával kapcsolatban. Új lehetőségeket vetnek fel az aneurysma-kialakulás néhány részkérdésére vonatkozóan.

HUN 1979;32(12)

Ideggyógyászati Szemle

1979. NOVEMBER 01.

Adatok az intracranialis artériák egyenes szakaszain található zsákszerű aneurysmák kialakulásához

MÉREI F. Tibor, GALLYAS Ferenc

Egy 50 éves nőbetegben talált sajátos elhelyezkedésű és felépítésű b. o. a. cerebri anterior-aneurysma és egy érelágazódástól távoleső mediahiányos terület szövettani jellegzetességeinek összehasonlítása alapján szerzők a nemelágazódásbeli anaurysmák kialakulásának eddig nem mérlegelt formájára hívják fel a figyelmet.

HUN 1979;32(11)

Ideggyógyászati Szemle

1979. SZEPTEMBER 01.

Artéria basilaris-aneurysma műtéti megoldása

DR. KOPA János, DR. BARTOS László, DR. BARTON Attila, DR. LAKOS Lilla, DR. TUNYOGI Cs. Miklós

38 éves férfin az a. basilaris bifurcatióján ülő aneurysma vérzése igen súlyos idegrendszeri kieséses és izgalmi tüneteket okozott. Eredményes konzervatív kezelés után műtétet végeztek. A Yasargil és mtsai által ajánlott frontotemporalis-pterionalis feltárást alkalmazták és mikrochirurgiás módszer segítségével rugós aneurysma clippel az aneurysmát elzárták. A műtét után a beteg teljesen felépült.

HUN 1979;32(9)