Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 51

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Aneurysma és agytályog

DR CSÉCSEI György, DR VELOK Gyula, DR BORUS Ferenc

A szerzők bal arteria cerebri media aneurysma és bal frontalis agytályog társulásáról számolnak be és ismertetik operált betegük kórlefolyását. Az adatok birtokában felvetik a két elváltozás közös septicoemboliás eredetét. Felhívják a figyelmet a differenciál-diagnosztikai nehézségekre, valamint a klinikai és laboratóriumi adatok helyes értékelésének a fontosságára.

Ideggyógyászati Szemle

1971. MÁJUS 01.

Az aneurysma sebészi ellátásának kérdése*

DR. HULLAY József, DR. VELOK Gyula, DR. GOMBI Róza, DR. BOCZÁN Gábor

A közlemény első része az aneurysma ellátásának kérdését, mint a subarachnoidalis, ill. intracerebralis vérzés oki kezelésének kérdését tárgyalja. Az irodalmi adatok alapján összeveti a konzervatív és az egyre fejlődő sebészi ellátás eredményeit és kilátásait. A második rész 53 aneurysmás beteg klinikai adatait, a műtéti történést, az eredménytelenség, a műtéti és a későbbi halálozás okait, valamint az altatás bevezetésével javuló eredményeket ismerteti, s a műtéti megoldás mellett foglal állást, körvonalazva az angiographia és a műtét criteriumait és lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Ritkán felismert periferias tünetcsoport a felsővégtagon

SZŐKE Tamás, HAFFNER Zsolt

Meglehetősen gyakran fordul elő SZTK szakorvosi leleteken, kórházi zárójelentéseken ilyesféle diagnosis; brachialgia, ischialgia, radialis paresis, ulnaris paresis stb. anélkül, hogy az így megjelölt tünetek aetiologiai elemzése megtörténnék. És utána szinte stereotyp therapias javaslat: B, és B, vitamin inj. Legtöbbször még az aetiologiai tisztázás igénye sem merül fel. Különösen meglepő ez, ha arra gondolunk: abducens, oculomotorius, facialis stb. paresisek esetén közel sem elégszünk meg a diagnosisban a tünet megjelölésével, hanem igyekszünk minél több kórokot kizárni: neoplasma, aneurysma, diabetes, lues, arteriosclerosis stb.

Ideggyógyászati Szemle

1967. FEBRUÁR 01.

Agyi aneurysmák ruptúrája, illetve műtéte kapcsán létrejött angiospasmus és hypothalamus laesio

OROSZ Éva, PÁSZTOR Emil, JUHÁSZ János

Munkánk 190 vertificált carotis-rendszer aneurysmás beteg észlelése alapján készült. Vizsgálataink célja az aneurysma ruprurával kapcsolatos angiospasmusok és a hypothalamus károsodás tanulmányozása volt. Az angiospasmus vonatkozásában 144 beteg klinikai adatait és angiogrammjait dolgoztuk fel. Megállapíthattuk, hogy az aneurysma rupturához társuló vasospasmus a rupturát csak nem mindig kíséri, a vérzéstől eltelt idővel arányosan csökken és általában a spasmus foka,-bár nem minden esetben-párhuzamosan áll a klinikai képpel. Az angiographián észlelhető spasmus az esetek nagy részében nemcsak az aneurysmától proximalisan, körülírtan, ha nem gyakran kiterjedtebben, sőt az ellenoldali ereken is észlelhető. Spasmus jelenléte az operabilitás szempontjából súlyosbító tényezőként fogható fel. Intézetünkben műtét után vagy anélkül meghalt aneurysmás betegek halálokát elemezve azt találtuk, hogy 23 esetben a halál oka hypothalamus károsodás volt. Részletesen elemezzük az általunk akut hypothalamus károsodásnak nevezett sajátos klinikai képet, mely különbözik az irodalomból ismert chronikus hypothalamus laesio tüneteitől. Klinikai megfigyeléseinket pathológiai (jelen közleményünkben nem részletezve) anyaggal támasztjuk alá. Aneurysma ruptura után fellépő akut hypothalamus laesio klinikai képe az angiographián észlelhető spasmussal társulva, szinte kivétel nélkül lethalis prognosist jelent, akár megoperáljuk, akár konzervatív módon kezeljük a beteget.

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚLIUS 01.

Transfemoralis vertebralis angiographia gerincvelői szövődménye

GÁTAI György

Intracranialis aneurysma gyanúja miatt ismételt carotis angiographiát követően transfemoralis katheteres vertebralis angiographiát végeztek. A kontrasztanyagot (60%-os Urographint) az art. subclaviába injiciálták. Másnapra a C VI. magasságban csaknem teljes haránt-laesio alakult ki. A beteg állapota fél év alatt csak minimálisan javult. A szerző feltételezése szerint a szövődmény oka az, hogy a kontrasztanyag a gerincvelőt accidentalisan, kellő hígulás nélkül érte el az art. radicularison át, és ott az aortographiáknál ismert elhalást okozott.

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Nagyméretű intracerebralis aneurysma esete

EPSTEIN Ottó, VAATAY Irén

A szerzők a jobb frontalis lebenyben elhelyezkedő nagy intracerebralis aneurysma esetét írják le, amely aneurysmából valószínűleg legalább kétszer indult ki kisebb vérzés és okozott neurologiai tüneteket. Végül is enyhébb neurologiai tünetek mellett főként psyches elváltozásokat hozott létre és ezek miatt vált szükségessé a beteg elmeosztályi elhelyezése. A halált intercurrens bronchopneumonia okozta, míg a boncolásnál az aneurysma ép volt és az észlelt tünetek az aneurysma elhelyezkedésével és nagyságából folyó nyomásával voltak okozati összefüggésbe hozhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1961. JANUÁR 01.

Ureverttel szerzett tapasztalataink, Beszámoló műtéti megfigyeléseinkről

GOMBI Róza, HULLAY József

A szerzők ismertetik az Ureverttel, egy új koponyaűri nyomáscsökkentő szerrel szerzett tapasztalataikat. A készítményt 7 betegnél agydaganat (4), illetve rupturalt aneurysma (2), valamint subduralis haematoma (1) okozta fokozott intracranialis nyomás csökkentése céljából alkalmazták. Megfigyeléseik szerint az Urevert könnyen kezelhető és pontosan adagolható dehydratáló szer. A fokozott koponyaűri nyomás csökkentésére kiválóan alkalmas. Hatása 1-2 órán belül éri el a maximumát, tehát elsősorban műtéti előkészítésképpen adható. Kellemetlen mellékhatását nem észlelték. Indicatiós területe széles, contraindicatiót az activ intracranialis vérzések és a különböző súlyos máj- és vesemegbetegedések jelentenek.

Ideggyógyászati Szemle

1960. MÁJUS 01.

Operált intracerebralis vérzések

HARASZTI Erzsébet, HULLAY József

Az intracerebralis vérzésekre vonatkozó és sebészi gyógyításukkal foglalkozó irodalmi adatok rövid áttekintése mellett ismertettük 12 esetünk klinikumát és műtéti megoldását. A klinikai képre az acut kezdet és a véres vagy xantochrom liquor mellett a góctünetek és a progressiv koponyaűri nyomásfokozódás kialakulását lehet jellemzőnek mondani, ami magas kor és hypertonia esetén apoplexiára, egyébként leggyakrabban éranomáliából származó vérzésre lehet pathognomicus, az utóbbira különösen akkor, ha az acut kezdetet megelőzően paroxysmalis jelenségek is szerepelnek. A vérzés oka eseteinkben az irodalmi adatoknak megfelelően hypertonia, angioma, aneurysma, trauma és ismeretlen ok volt. A műtéti megoldás a vérzés kiszívásából, ill. a tokos vérzés kihámozásából, s ahol erre mód volt az oki elváltozás megoldásából állt. 12 betegből a műtét után egyet sem vesztettünk el, s 11 esetben az eredmény kielégítőnek mondható. Állásfoglalásunk a műtét kérdésében a nem hypertonias vérzések esetében azonos az általános elvekkel, a hypertoniás vérzésekkel kapcsolatban azonban mellőzi az időpont megválasztással kapcsolatos általánosító kötöttséget.

Ideggyógyászati Szemle

1960. ÁPRILIS 01.

Két ízben rupturált agyalapi aneurysma

POTONDI András, GÁBOR István

Az a. comm. ant. aneurysmája két alkalommal rupturált. A halálos, második ruptura az elsőt 1% évvel később követte. A régi ruptura helyén az aneurysma falában szövettanilag a heget sikerült kimutatni. A friss ruptura környékén az intima necrotizált. Rövid irodalmi áttekintés.

Ideggyógyászati Szemle

1959. JÚLIUS 01.

Arteria cerebri media-aneurysma szokatlan kórlefolyással, thrombo-embolia okozta exitussal

ASZALÓS Zoltán, KISSZÉKELYI Ödön

Az intracranialis aneurysmákkal kapcsolatos problémák igen sokrétűek, kiterjedt irodalmat ölelnek fel. Gyakoriságuk az irodalmi adatok szerint igen változó : 0,1 %-tól 2%-ig fordulnak elő. Közleményünkben - esetünk ismertetésén kívül - mindössze olyan problémákkal kívánunk foglalkozni, amire esetünk feldolgozása némi választ ad.