Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

Proteomika - az új kihívás

HUDECZ Ferenc

A proteom fogalma (proteome, protein complement to a genome) az utóbbi években vált a tudományos köztudat részévé. A proteomika a proteom, vagyis az élő szervezetben előforduló összes, szerkezetében akár a legkisebb mértékben eltérő fehérje megismerésével foglalkozó tudományterület, amely a genommal kapcsolatos kutatás mintájára, annak kiegészítőjeként jött létre, de ma már a genomikától független, önálló diszciplína.

HUN 2003;13(03)

Lege Artis Medicinae

2002. JÚLIUS 20.

Funkcionális genomika

FALUS ANDRÁS, SZALAI Csaba, TÓTH Sára

A közlemény a genomikakorszak alapvető elemeit, az emberi genomprogramot, a géncsiptechnika lényegét és a bioinformatikai adatfeldolgozás főbb elveit tekinti át. Példákat mutat be az onkológia, infektológia és allergológia területéről.

HUN 2002;12(06-07)

Ca&Csont

2002. ÁPRILIS 20.

A vesekõbetegség magyarországi epidemiológiai helyzete a fekvõbeteg-morbiditási adatok alapján

SILLER György, PÁLDY Anna, NÁDOR Gizella, VINCZE István, ZSÁMBIKINÉ Bakacs Márta, PINTÉR Alán, HORVÁTH CSABA

A szerzõk a vesekõbetegség kórházi fekvõbeteg-ellátási eseményei alapján vizsgálták a morbiditás különbségeit Magyarországon, terület, nem és életkor szerint.

HUN 2002;5(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2001. SZEPTEMBER 01.

Epimed 3.0 - magyar epilepszia-adatbank és ambulánsbeteg-nyilvántartó rendszer

RAJNA Péter, VERES Judit, CSIBRI Éva, SÓLYOM András, MIZSÉR Péter, TÉBY Attila, KOZMA László

Az epilepszia incidenciája 0,5%0, prevalenciája 0,5% körül mozog. A gyermekkor első számú neurológiai betegségének számít.

HUN 2001;54(09-10)

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

A betegjogok érvényesülése hazánkban

VAJDA Angéla

Az egészségügyi törvényben megfogalmazott betegjogok értelmezése gyakran vet fel kérdéseket a szakma s a betegek részéről egyaránt. Éppen ezért a betegjogok hazai szabályozásának jobb megértését tűzte ki célul az Egészségügyi Informatikáért Alapítvány szervezésében március 30-án megtartott konferencia, amelyen a jogszabályi háttér értelmezése mellett a betegjogok érvényesülésének hazai tapasztalatairól is szó volt.

HUN 2001;11(04)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Tuberkulózis-surveillance hazai adatok az európai tendenciák tükrében

VADÁSZ Imre

Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb európai országban a tuberkulózisjárvány korábbi kedvező trendjének megfordulását észlelték. Ez a körülmény, valamint a népesség nagyarányú migrációja szükségessé, a mikrobiológiában, az immunológiaban és az informatikában bekövetkezett fejlődés pedig lehetővé tette a korábban eredményes surveillance-rendszerek új, korszerű módszerekkel történő átalakítását. Ez számos nyugat- és közép európai országban megtörtént. Ezekkel a módszerekkel a következőket állapították meg: 1. Az incidencia emelkedése főként a migrációval és a HIV epidémiával függ össze; 2. A friss exogén infekciónak jelentősebb szerepe van a megbetegedések keletkezésében, mint korábban feltételeztük; 3. A járvány jellegzetes elemei a mikroepidémiák és polirezisztens fertőzések. A hazai tbc-járvány alakulásában a nyugat-európaihoz hasonló tendenciákat észlelünk (incidenciaemelkedés, az incidencia eltolódása a fiatalabb korcsoportok felé stb.). Az ennek hátterében lévő okok felderítéséhez a következő módszerek beépítése szükséges a surveillance-rendszerbe; 1. Központi, egyéni számítógépes nyilvántartás; 2. Hármas bejelentési rendszer (klinikai, bakteriológiai, post mortem); 3. A külföldiek kötelező szűrővizsgálata; 4. Teljes körű rezisztenciavizsgálat és korszerű mikrobiológiai módszerek alkalmazása; 5. Intenzív kontakt- és fertőzőforrás-keresés. Preventív és terápiás konzekvenciák: 1. Az egészségügyi személyzet védelme; 2. A fertőző betegek (főleg a polirezisztensek) izolálása; 3. Az ellenőrzött ambuláns kezelés széles körű alkalmazása; 4. A hagyományos gondozási mód szerek következetes végrehajtása. Mindezeket nyugat-európai és hazai epidemiológiai és surveillance-adatokkal demonstrálják.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚNIUS 29.

Az egészségnevelési tevékenység informatikai modellálásának lehetőségei

ARGAY László

Közösségi diagnózis, modellkísérletek, csapatmunka, és informatikai hálózat

HUN 1994;4(06)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Egészségügyi munkaterv és program

Az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium 1992. évi munkaterve; A LIGA Egészségügyi Szövetségének Programja

HUN 1992;2(04)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

A közelmúltban megalakult

A közelmúltban megalakult az Egészségügyi Informatika Szakmai Kollégium, elnöke dr. Bordás István, a Népjóléti Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központjának igazgatója, őt kértük a kollégium munkájának bemutatására.

HUN 1992;2(04)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

A népegészségügy információrendszere és fejlesztési kérdései

SIMON Pál

A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat feladatai a klasszikus közegészségügyi-járványügyi rendszeren túl kiterjednek a lakosság egészségi állapotát leginkább veszélyez tető, a kedvezőtlen halálozásért felelős betegségek okainak feltárására, fellépésük megelőzésére. Kompetenciájába tartozik a már bekövetkezett megbetegedések végleges, de lehetőleg visszamaradó károsodás nélküli gyógyítását végző egészségügyi intézményhálózat felügyelete. A szolgálat zavartalan működésének elengedhetetlen feltétele a korszerű számítástechnikai, kombinált információ-technológiai eszközrendszerre támaszkodó információ-rendszer. Az információ-rendszer koncepciója olyan humáncentrikus, szolgáltatási célú rendszeren alapszik, amely sokfunkciós, rugalmas modul-szerkezetű, a szolgálat funkciói szerint osztott adatbázisok hálózatából áll és képes relációs jellegű szolgáltatásokra.

HUN 1992;2(03)