A népegészségügy információrendszere és fejlesztési kérdései
SIMON Pál1
1992. MÁRCIUS 31.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(03)
SIMON Pál1
1992. MÁRCIUS 31.
Lege Artis Medicinae - 1992;2(03)
A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat feladatai a klasszikus közegészségügyi-járványügyi rendszeren túl kiterjednek a lakosság egészségi állapotát leginkább veszélyez tető, a kedvezőtlen halálozásért felelős betegségek okainak feltárására, fellépésük megelőzésére. Kompetenciájába tartozik a már bekövetkezett megbetegedések végleges, de lehetőleg visszamaradó károsodás nélküli gyógyítását végző egészségügyi intézményhálózat felügyelete. A szolgálat zavartalan működésének elengedhetetlen feltétele a korszerű számítástechnikai, kombinált információ-technológiai eszközrendszerre támaszkodó információ-rendszer. Az információ-rendszer koncepciója olyan humáncentrikus, szolgáltatási célú rendszeren alapszik, amely sokfunkciós, rugalmas modul-szerkezetű, a szolgálat funkciói szerint osztott adatbázisok hálózatából áll és képes relációs jellegű szolgáltatásokra.
Lege Artis Medicinae
Az utóbbi időben az intracelluláris adenozin trifoszfát hatására záródó (ATP-szenzitív) K+ csatornák egyre inkább a figyelem előterébe kerültek. A sejtek metabolikus állapota és elektromos aktivitása közötti kapocs szerepét töltik be. A pancreas B-sejtjeiben e csatornák záródása váltja ki a glukóz hatására létrejövő inzulin szekréciót és rajtuk keresztül hat számos, a vércukorszintet befolyásoló hormon. Idegsejtekben is előfordulnak, ahol mind a sejttestben, mind az idegvégződésekben (pl. a perifériás idegekben) szabályozzák az ingerlékenységet. A központi idegrendszerben befolyásolják a jóllakottsági központ neuronjainak, valamint a spontán aktív katekolaminerg idegsejteknek a működését. Vaszkuláris sima izomban az endogén vazodilatátorok hatását közvetítik. Patofiziológiai szerepük is van: hypoxiás károsodások ellen védik az izom- és idegsejteket. Rajtuk keresztül hatnak a szulfanilurea anti diabetikumok, valamint egy új gyógyszercsoport, a k+ csatorna agonisták. Utóbbiakat sikerrel vizsgálják, ill. használják hypertónia, angina pectoris, szívelégtelenség, asthma bronchiale, irritábilis hólyag szindróma, chronikus okkluzív érbetegségek, valamint impotencia esetén. Viszonylag jól tolerálható gyógyszerek. Mellékhatásaik főleg vazodilatátor hatásukkal függnek össze, leginkább fejfájást, szédülést, palpitációérzést, ödémát okozhatnak.
Lege Artis Medicinae
Az egészség, mint az ideális funkcionálás képessége; Az egészség szociokulturális definíciója; Összefoglalás;
Lege Artis Medicinae
Az utóbbi évtizedben új távlatokat nyitott a cardiovascularis rendszer szabályozásának megismerésében az endotheliumból felszabaduló relaxáló (prostacyclin, EDRF) és kontraháló (EDCF) anyagok felfedezése. Ezek közül ebben a közleményben a 21 amino savból álló vasoconstrictor peptid, az endothelin kutatásának eddigi eredményeit foglaljuk össze: felfedezését, izolálását, bioszintézisét, szövetspecifikus expressioját, receptorait és az endothelin convertáló enzim jellemzőit. Az endothelinek eddig megismert széles körű biológiai hatásai alapján vázoljuk a peptid feltételezett autocrin, paracrin és endocrin hormonként betöltött szerepét és jelentőségét a cardio vascularis rendszer élettani szabályozásában valamint számos pathologiás folyamatban. Az endothelinek valódi jelentőségét a szöveti funkciók rövid- vagy hosszú távú szabályozásában azonban a kísérleti eredmények nagy száma ellenére sem sikerült tisztázni.
Lege Artis Medicinae
A térdízület sérülékenysége, ezen belül az intraarticularis szalagok részleges, vagy teljes szakadásának gyakorisága indokolja olyan non-invazív diagnosztikus eljárás - mind szélesebb körű - alkalmazását, mint a térd natív CT vizsgálata. Pozitív esetben sem lehet közömbös a korrekt praeoperatív kórisme felállítása, de még ennél is nagyobb jelentőségű a negatív eredmény, melynek ismeretében el kerülhetjük a diagnosztikus arthroscopiát. A térdízületben lévő szalagok anatómiája, valamint környezetüktől eltérő denzitása lehetővé teszi – natív CT vizsgálattal is - pontos, reprodukálható és megbízható leképezésüket. A natív CT képek részletgazdagságára jellemző, hogy meg tudjuk jeleníteni a Humphry és Wrisberg szalagokat, vagy akár a mellső keresztszalag két kötegét, külön-külön. Az intraarticularis szalagok szakadásának pontos ismerete nélkülözhetetlen az optimális terápiás beavatkozás megtervezéséhez. A natív CT vizsgálat, a térdizületi intraarticularis szalagok esetében, irodalmi adatok és saját tapasztalatok alapján, egyenértékű az MRI-vel, annál viszont lényegesen olcsóbb és hazánkban is hozzáférhető.
Lege Artis Medicinae
Szerzők 57 ischaemiás szívbetegség gyanújával küldött beteg dipyridamol 2-dimenziós echocar diographia és 201TI planáris szívizomscintigraphia vizsgálatát végezték el egy időben. A dipyridamol dózisa 0,56 mg/testtömeg kg volt 4 perc alatt. Negatív válasz esetén a betegek a 8. perctől további 0,28 mg/testtömeg kg dipyridamolt kaptak 2 perc alatt. A folyamatos echocardiographiás monitorozás a teszt kezdetétől 7 percig, illetve teljes dózis beadása esetén 13 percig tartott – az echo síkokat folyamatosan váltva, apicalis megközelítésből. A betegek 6,5 vagy 12,5 perc eltelte után 74 mBq 201 Tl izotópot kaptak iv., majd a planáris felvételek (anterior, LAO 45° és 70°) 15 percen belül megkezdődtek. A klinikai döntés alapján az 57 beteg közül 25 esetben történt coronarographia. A kapott szenzitivitási, specificitási, pozitív és negatív praedictiv értékek 2-dimenziós echocar diographia esetében 79%, 55%, 69%, és 67%, míg a planáris scintigraphia alkalmával 93%, 27%, 62% és 75%-nak bizonyultak. A két vizsgálat együttes pozitivitását figyelembevéve a szenzitivitási és specificitási értékek 71% és 73% voltak. A két módszer közül a 201T1 szívizomscintigraphia tűnik érzékenyebbnek, míg a 2D-echocar diographia specificusabb módszernek a myocardialis ischaemia igazolására. Klinikai szem pontból a két vizsgálat együttes elvégzése látszik a leghasznosabbnak
Lege Artis Medicinae
Az új kihívásokkal és fokozott elvárásokkal szembesülő modern hadseregeknél a doktrínák, módszerek és technológiák megújítása, igényekhez igazítása elengedhetetlen progresszív követelmény. A harcoló katona és a harcérték maximális megóvása érdekében az innováció az egészségügyi haderővédelem teljes spektrumában nagymértékben felgyorsult és folyamatos. A műszaki tudományok fejlődése következtében mára már a katona-egészségügyi támogatás harcászati szintjén is elérhetőek az olyan mozgékony képességek, melyek korábban csak a hátországban voltak hozzáférhetőek. A mobil információs technológiai megoldások révén az egészségügyi ellátás első vonalában lévő egységek és a parancsnoki lánc magasabb szintjén lévő elemzők és döntéshozók közötti folyamatos, valós idejű információáramlás már technikailag megoldható, ami a járványügyi surveillance lehetőségeinek ugrásszerű kiterjesztését és szélesedését is lehetővé teszi. Ismertetjük az expedíciós katonai műveletek jelentette aktuális kihívásokat, azok általános járványügyi jellegű vonzatait, a különböző nemzetközi szervezetek kötelékeiben alkalmazott betegségjelentő és monitorozó rendszereket, valamint bemutatjuk a budapesti székhelyű NATO Katonaegészségügyi Kiválósági Központba integrált közel valós idejű járványügyi surveillance- rendszer, a NATO Műveleti Egészségügyi Surveillance Képesség létrehozásának állomásait.
Lege Artis Medicinae
A technológiai fejlődés - a számítógépek számítási és tárolási kapacitásának jelentős növekedése - olyan számítási és adatintenzív alkalmazásokat tett lehetővé, amelyek akár egy évtized távlatából is legfeljebb csak elméleti lehetőségként merülhettek fel. Az orvosi informatikai módszerek egyes részterületeit tárgyalja a közlemény. Az orvostudományi kutatásban, a gyógy-szerfelfedezésben-gyógyszerfejlesztésben és az egészségügyi ellátásban ma már nélkülözhetetlenné váltak az informatikai megoldások. Röviden bemutatásra kerül egy hazai fejlesztésű, a gyógyszerfejlesztésben és klinikai kutatásban dolgozó szak-emberek munkáját, felkészültségét támoga-tó, korszerű információforrás-mobilalkal-mazás.
Lege Artis Medicinae
Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, valamint jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Kimeneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 őszén végeztük négy magyarországi orvosképző intézményben, saját fejlesztésű kérdőív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wilcoxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdőívünket a négy orvosképző intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fő), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérő mértékű – statisztikailag is igazolható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az orvosképzésben – a szűkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlődési lehetőségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerősítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás