Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 107

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚLIUS 01.

Elektrotonometria a myasthenia gravis diagnosticájában

DR SZOBOR Albert, DR MAREK Péter, DR SZATHMÁRY István

Szerzők 14 myastheniás betegen és 14 kontroll-személyen Tensilonnal kombinált elektrotonometriás vizsgálatot végeztek. Myastheniás esetekben a szemtensio értékelhetően emelkedik, amit az extraocularis izmok tonusának Tensilonra bekövetkező fokozódása és a bulbusra gyakorolt nyomása okoz. A Tensilontonographia igen érzékeny, specifikus diagnostikai test, aminek problémás vagy más betegséggel szövődött myasthenia esetekben és a szem mozgászavarainak differential-diagnosisában van jelentősége. Foglalkoznak a szemizmok reactibilitásának functionalis morphologiai vonatkozásával is. A Tensilon a normális és neurogen paresisű izom tonusát nem befolyásolja.

Ideggyógyászati Szemle

1972. MÁJUS 01.

A lues cerebrospinalis treponema próbák alapján igazolt esetei és kezelési eredményei

DR IRÁNYI Jenőné, HORVÁTH István

1. Szerzők 24 betegről számolnak be, akik jórészt discopathiával kapcsolatos gyöki tünetek miatt kerültek rehabilitatiós idegosztályra, s akiken a társuló cerebralis tünetek, valamint organikus psychés változások alapján idegrendszeri syphilis gyanúja merült fel. 2. A kórelőzményben syphilises fertőzés nem szerepelt, a complement reactiók negativok voltak, a feltételezett diagnosist a treponema-próbák igazolták. 3. A 24 betegen lefolytatott antilueses kezelés eredményeképpen 11 beteg panaszmentessé vált, 10 beteg állapota javult. 4. Cerebrospinalis lues gyanúja esetén a treponema próbák elvégzése teszi lehetővé a diagnosis felállítását és az adaekvát kezelés lefolytatását.

Ideggyógyászati Szemle

1972. MÁRCIUS 01.

Az epilepsia elmeszakértői megítélésének klinikai diagnostikai problémái

DR HUSZÁR Ilona

A szerző az epilepsia elmeszakértői megítélésének néhány vitatott kérdésével foglalkozik. Több olyan statisztikai feldolgozást ismertet, melyből egyértelműen kitűnik , hogy a z epilepsia és bűncselekmény összefüggésének tényleges gyakorisága a vártnál alacsonyabb. - Foglalkozik azokkal a diagnostikus nehézségekkel, melyet az epilepsia fennállásának igazolása jelent. Problematikusnak sősorban a polgári eljárásokat tartja, ahol az ügyek jellege (többnyire kártérítési perek) miatt nem elegendő a va.lószínűsé i diagnosis, sőt az epilepsia egyértelmű kimutatásán kívül a traumával való összefüggését is igazolni kell. - Az epilepsiás epizódok diagnosisának criteriumait tárgyalva kitér arra a kérdésre, hogy kizárólag EEG elváltozások alapján, ictusok nélkül, - tartható-e a schizoform vagy maniform t ünettannal jelen kező epizód epilepsiásnak. Véleménye szerint· az utóbbi csak akkor mondható ki, ha az EEG elváltozások mellett vn,gy anélkül valamilyen roham manifestatio is kimutatható, függetlenül annak gyakoriságától. - Végül foglalkozik az epilepsiás eredetű személyiségváltozás tünetegyüttesének kriminológiailag jelentős összetevfüvel, majd ebből kiindulva tárgyalja mindazokat a tényezőket, melyeket a szakértő vélemény kialakításakor tekintetbe kell venni.

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚNIUS 01.

A schizophrenia és az epilepsia elkülönítő kórisméjének nehézségeiről

DR. ZSADÁNYI Ottó, DR. MOLNÁR Klára

Egy eset ismertetésével szerzők felhívják a figyelmet a schizophrenia és az epilepsia differentialis diagnosisának nehézségeire. Betegük klinikai tünetei schizophreniának felelhetnek meg. EEG vizsgálat alkalmával photogen, frekvenciaspecifikus, klinikai nagyrohamokat is előidéző epilepsiát figyeltek meg. Antiepilepsiás kezelésre mind a schizophreniás tünetek, mind az epilepsiás rendellenességek megszűntek. Ez arra utal, hogy a két betegség azonos idegrendszeri functio-zavarral függhet össze. Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmebetegség diagnosisában igen hasznos lehet az EEG vizsgálat.

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

A depressio catecholamin hypothesisét támogató klinikai kémiai megfigyelések

DR. MOLNÁR Gyula, DR. UJVÁROSI Imre, DR. TÓTH Sándor, DR. KAPPÉTER István

Pneumoencephalographia során nyert, 20-50 ml liquorból Oesterling és Tse reactioval mérhető az összcatecholamin mennyisége. A különböző diagnosisú betegek liquor-catecholamin értéke, noradrenalin aequivalensben, 1,07- 47 μg/100 ml. A legmagasabb értékeket mania, hypomania diagnostikai csoportban fordulnak elő. A „reactiv depressio" csoportban szignifikánsan alacsonyabb a catecholamin szint, mint a kontroll diagnostikai csoportban.

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

KÖNYVISMERTETÉS: 'Localisation in clinical neurology'

DR. PÁLFFY György

A 30 kötetre tervezett Handbook of clinical neurology jelen, 2. kötetét Vinken és Bruyn ezekkel az enthusiastikus szavakkal vezetik be: ,,Szigorú rend és logika lehetővé teszik, hogy egy szerteágazó tünetekkel jelzett folyamatot elegánsan, milliméteres precizitással localizáljunk az idegrendszert alkotó kapcsolatok myriádjainak háromdimenziós rendszerében." Biemond pedig a következőket mondja: ,,Egy idegbetegség megállapításában, bármilyen természetű legyen is az, három kérdést kell megválaszolni, rendszerint a következő sorrendben: 1. Organikus természetű-e a zavar: 2. Ha igen, hová localizáljuk ezt a zavart okozó sérülést: 3. Mi a kórfolyamat természete? A második kérdés megválaszolása, kétségkívül, a legsajátságosabb a neurologiában, mivel a topographiai diagnosis információit kizárólag a neuroanatomia és neurophysiólogia alaptudományaiból meríti."

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

A corpus callosum agenesia klinikai, rtg és pathologiai vonatkozásai

DR. KÁRPÁTI Miklós, DR. FÜREDI János, DR. MAJTÉNYI Katalin, DR. HEGEÜS Imre

Szerzők két c. c. a.-s esetüket ismertetik. Ezek közül egyik élőben diagnostizált, másik 80 éves korban talált boncolási melléklelet volt. Az élőben diagnostizált esetben a c. c. hiányt más fejlődési anomalia is kíséri. Tünetileg mentalis visszamaradottság, paroxysmalis indulat-kitörések tették szükségessé vizsgálatát, s diagnosisát PEG tisztázta. A második eset gyakorlatilag tünetmentes volt, itt a primaer c. c. a.-hoz más fejlődési anomália nem társult. Az agyban talált egyéb rendellenességek mind a c. c. hiány következményeiként keletkeztek, tehát a Jacob által „secundaer adaptatiós processus" -nak nevezett csoportba tartoznak, ezek: a fornixok és a septum pellucidi csökevényes fejlettsége, a gyrus cinguli kialakulásának hiánya s helyette a mediális felszínen sugárirányba haladó tekervényezettség; az occipitalis lebenyek fejletlensége, az occipitalis kamraszarvak nagyfokú tágulatával. Végül szerzők hangsúlyozzák a c. c. functiójára vonatkozó újabb kutatások jelentőségét. Ezek alapján valószínű, hogy célzott psychologiai vizsgálattal finomabb perceptuo-motoros coordinatiós zavar a tünetszegény esetekben is felszínre hozható.

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Carcinoma metastasis cytologiai diagnosisa liquorban

RUSZ Sándor

6 carcinoma metastasisnál a liquorcytologiai kép alapján diagnosist tudtunk mondani. Más leletek és a kórlefolyás diagnosisunkat igazolta. A minőségi diagnosis vagy a tumor-gyanú lehetőségeit tárgyaltuk.

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Ritkán felismert periferias tünetcsoport a felsővégtagon

SZŐKE Tamás, HAFFNER Zsolt

Meglehetősen gyakran fordul elő SZTK szakorvosi leleteken, kórházi zárójelentéseken ilyesféle diagnosis; brachialgia, ischialgia, radialis paresis, ulnaris paresis stb. anélkül, hogy az így megjelölt tünetek aetiologiai elemzése megtörténnék. És utána szinte stereotyp therapias javaslat: B, és B, vitamin inj. Legtöbbször még az aetiologiai tisztázás igénye sem merül fel. Különösen meglepő ez, ha arra gondolunk: abducens, oculomotorius, facialis stb. paresisek esetén közel sem elégszünk meg a diagnosisban a tünet megjelölésével, hanem igyekszünk minél több kórokot kizárni: neoplasma, aneurysma, diabetes, lues, arteriosclerosis stb.

Ideggyógyászati Szemle

1967. AUGUSZTUS 01.

Neurotikus tanulók teljesítőképességének csökkenése

RÉTI László

Neurotikus tanulóink teljesítőképességének csökkenését a kvantitatív (symptomatologiai) és kvalitatív. (aetiologiai) komponensek meghatározása után lehet megállítani és megszüntetni. Ismerni kell a csökkenés mértékét, valamint annak oki és személyi feltételeit. Gyakorlatilag ennek éppen az ellenkezőjét teszik: dekoncentrált, hypermotoros tanulókat egyre többet figyelmeztetik, szidják, büntetik. Természetesen eredménytelenül. A teljesítmény-csökkenés mértékének feltárása, a környezetártalmak felismerése, az ideg-typus meghatározása együttesen teremtik meg a helyes diagnosis és therapia előfeltételeit.