Ideggyógyászati Szemle - 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet százéves története

DR. MÁRIA Béla

Amikor arra vállalkoztam, hogy a százéves Ideg- és Elmegyógyintézet történetéről beszéljek, egy pillanatig sem gondolhattam arra, hogy a rendelkezésemre álló rövid idő alatt 100 év részletes krónikáját ismertessem. Erre nincs is szükség, mert a centenárium alkalmával megjelent kiadványban, mely az összes jelenlevők rendelkezésére áll, több szerző részletesen és folyamatosan foglalkozik ezzel a témával. Az én feladatom csak az lehet, hogy az intézet történetét és fejlődését beágyazzam a magyar és az európai psychiatria folyamába és jelezzem azokat a társadalmi, politikai és szellemi áramlatokat, melyek a különböző korokban meghatározták az intézet keletkezését és fejlődését.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

A visualis EEG-elemzés és a leletezés szubjektív tényezői

DR. MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet, KLEIN Sándor

Az EEG-hullámok complex psychikus tevékenységek közreműködésével (mint pl. érzékelés, optikus emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, döntés, verbalizáció, kommunikáció) és különféle személyiségtényezők befolyása alatt (mint pl. motivációk, irányultság, perceptiv typus, intuíció, rigiditas vagy flexibilitas) nyerik el kórjelző értéküket. A szubjektiv tényezők kísérletes, quantitativ vizsgálatára az elektroence-phalographus és a klinikus információ-cseréjének eszközét, a verbális leletet választottuk. A kísérlet első szakaszában 8 EEG-szakember ismeretlen, más-más véletlenszerű eloszlásban mutatott regisztrátumokat határozott meg leletminták és pontozóskála segítségével. A válaszok matematikai statisztikai értékeléséből kiderült: 1) Megbízhatóan - p=0,05 szinten - különítették el a kórfolyamatok különböző súlyosságú stádiumait; 2) a differentiálás során a lelet quantitativ jellemzőit részesítették előnyben; 3) az anomália mértékének verbális és pontskálán megadott értékei között nagyfokú (r = 0,87) pozitív korreláció mutatkozott. A második fázisban 10 klinikus a felhasznált leletminták pathologiás jelentőségére vonatkozó szubjektív valószínűségét fejezte ki verbalisan és százalékosan. Becsléseikből kiderült: 4) a választott leletminták valóban megfeleltek egy növekvő súlyosságú sorrendnek; 5) a „bit"-egységekben kifejezett magas információ-tartalmú leletek szóródása igen csekély volt, szemben az alacsony információ-tartalmúak jelentékeny szórásával - közöttük ugyanis r= 0,80 negativ korrelációt találtunk.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

A psychologiai tesztek alkalmazása az elmeszakértői vélemény kialakításában

DR. PETHŐ Bertalan

1. A tesztek használata megengedhető és adott esetben célszerű az elmeszakértői tevékenység során, de szükséges, hogy a vizsgálat kezdeményezése és a lelet értékesítése mindig a psychiatriai összképbe építve, a kettős kérdés-feltevés - kettős fordítás elve alapján történjen. 2. Általában véve kiemelkedő fontosságúak és megbízhatóbbak a teljesítménytesztek, viszont fokozott óvatosság szükséges a személyisegtesztek adatainak értékesítésekor. A psychiatriai kérdésfeltevés oldaláról ez a helyzet úgy jelentkezik, hogy az intellektus és az organikus károsodás felbecsülésénél gyakrabban érdemes tesztekhez fordulni az elmeszakértői tevékenység során, mint egyébként.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

Diabeteses neurogen arthropathia

DR. SZÁNTÓ Dezső, DR. KAPUI Márton

A szerzők 55 éves férfibeteg jobb oldali, I. metatarso-phalangealis ízületében kialakult arthropathia diabetica esetét ismertetik. Fekély kialakulás a csontízüli elváltozásokat jóval megelőzte. Felvetik a regulatio és ellen-regulatio jelentőségét a diabetikus szövődmények kialakulásában.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

"Az észak-afrikai kulturális milieu tünetformáló szerepe a phasikus psychosisokban"

DR. PISZTORA Ferenc

Szerző bevezetőben a „kulturális" ,,cross" és „transzkulturális" psychiatria kutatási programmját és módszereit, a szociálpsychiátriától való különbözőségét, s segédtudományaival, a kulturális anthropologiával, ethnopsychológiával és a „népek lélektanával" való kapcsolatait ismerteti.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

Csoportmunka a psychiatriai betegek ellátásában

DR. JUHÁSZ Pál

A konferencia munkarendje inkább szemináriumszerű megbeszélés volt. A reggeli előadások és rövid megbeszélések angol, francia és orosz nyelvű szimultán tolmácsolás mellett folytak, és ezt követően 2-4 órán keresztül 6-8-as csoportokban közvetlen beszélgetésre került sor. A csoportokat nyelvi adottságoknak megfelelően úgy állították össze, hogy minden csoportban a különböző szakképzettségű dolgozók találkozhattak. A konferencia példás szervezése és értékes munkája az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának érdeme. A társadalmi összejövetelekért és felejthetetlen kirándulásokért a török egészségügyi minisztériumnak, a török kollegák vendégszeretetének és barátságának kell - ezúton is - köszönetünket kifejezni.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

FOLYÓIRATISMERTETÉS: EEG-EMG, Zeitschrift für Elektroencephalographie, Elektromyographie und verwandte Gebiete. (Z. EEG-EMG)

Fenti címen új, negyedévenként megjelenő folyóirattal gazdagodik szakterületünk.

HUN 1970;23(8)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

KÖNYVISMERTETÉS: 'Localisation in clinical neurology'

DR. PÁLFFY György

A 30 kötetre tervezett Handbook of clinical neurology jelen, 2. kötetét Vinken és Bruyn ezekkel az enthusiastikus szavakkal vezetik be: ,,Szigorú rend és logika lehetővé teszik, hogy egy szerteágazó tünetekkel jelzett folyamatot elegánsan, milliméteres precizitással localizáljunk az idegrendszert alkotó kapcsolatok myriádjainak háromdimenziós rendszerében." Biemond pedig a következőket mondja: ,,Egy idegbetegség megállapításában, bármilyen természetű legyen is az, három kérdést kell megválaszolni, rendszerint a következő sorrendben: 1. Organikus természetű-e a zavar: 2. Ha igen, hová localizáljuk ezt a zavart okozó sérülést: 3. Mi a kórfolyamat természete? A második kérdés megválaszolása, kétségkívül, a legsajátságosabb a neurologiában, mivel a topographiai diagnosis információit kizárólag a neuroanatomia és neurophysiólogia alaptudományaiból meríti."

HUN 1970;23(8)