Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 51

Ideggyógyászati Szemle

1974. AUGUSZTUS 01.

Szérum kreatin-foszfokináz és aldoláz aktivitás mérése elektroshockban

DR. LIPCSEY Attila, FEKETE Istvánné

Különböző diagnosisú psychoticus betegeknél serum izom-enzim aktivitásokat mértünk klasszikus electroshock, majd relaxatios electroshock alkal- mazása után. ES kezelések után mérve a serum-enzim aktivitást az esetek igen jelentős százalékában fokozott aktivitást találtunk. Relaxatios ES alkalmazása után a serum-enzim aktivitás nem mutatott emelkedett értéket. Bevezetett módszerünkkel alkalmas methodicát találtunk a klasszikus electroshock szövődményei közül az izomzat érintettségének kimutatására. Ezen vizsgálataink is amellett szólnak, hogy az electroshock kezeléseket izomrelaxatios védelemben végezzük, ilyen módon — e kezelés egyéb előnyei mellett — a vázizomzat károsodását is elkerülhetjük.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚLIUS 01.

Adatok a lymphoid leukaemiák központi idegrendszeri szövődményeinek elemzéséhez

DR. GUSEO András, DR. GÁLFI Ilona, DR. VINCELLÉR Mária

A szerzők három lymphoid leukaemiás esetük idegrendszeri szövődményeit ismertetik. Az első acut lefolyású esetben körülírt, atypusos óriássejtes gliomát észleltek a frontális lebeny fehér állományában az agy lymphoblastos infiltratioja nélkül, valamint egy néma angiomát a kisagy vermisében. 2. esetünk 11 hónapos lefolyású volt. A betegség 8. hónapjában meningealis szóródást észleltek, amely recidivált és subarachnoidális vérzéssel szövődött. A beteget acut koponyaűri nyomásfokozódás következtében vesztettek el. 3. esetünket 24 hónapja követik. Az észlelés 16. hónapjában jelentkezett az első meningealis szórás, amelyet a rendszeres intrathecalis kezelés ellenére 2 kisebb és egy erősebb recidiva követett. Második és harmadik esetünkben a liquor sejtkép alakulását rendszeres fény- és elektronmikroszkópos vizsgálattal követték. Hangsúlyozzák a korai diagnosis fontosságát, valamint a cytogramm készítésének jelentőségét a betegség prognosisának és a kezelés effectusának megítélésében. A szerzők a kombinált (craniális besugárzás és intrathecalis cytostaticus) kezelés mellett foglalnak állást. Második és harmadik esetünkben maglefűződéseket találtak, amelyeket az Arnold által leírt „indirect fragmentálódás”-sal azonosítanak és a tumorosán átalakult sejtek osztódási zavaraként értékelnek.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Gerincvelői daganat és értorzképződmény együttes előfordulása gyermekkorban

DR KISS Mária, DR SALAMON Éva

3 éves fiú betegüket mutatják be, akinél 1/2 éve időszakos hasi fájdalmak jelentkeztek, majd fokozódó gerincferdülés mellett paraparesis alakult ki. A műtéti lelet érdekessége, hogy az alsó háti szakaszon értorzképződményt, e felett pedig infiltratív tumort (gliomát) találtak. A pathologiai kép discussióját irodalmi utalásokkal egészítik ki és felhívják a figyelmet a korai diagnosis és műtéti megoldás szükségességére.

Ideggyógyászati Szemle

1973. OKTÓBER 01.

Gondolatok a symptomás schizophrenia pathomechanismusáról, a temporalis epilepsiákkal való összefüggés vetületében

DR FENYVESI Tamás

M. Bleuler 1972-ben 14 pontban foglalta össze azokat a criteriumokat, amelyek szükségesek a schizophrenia diagnosisának felállításához. A schizophrenia kórisme ellentmondásosságára utal önmagában az a tény is, hogy e 14 pont több mint fele nem azt határozza meg, hogy mi a schizophrenia, hanem azt, hogy mit nem tarthatunk annak; a további criteriumok is csak a schizophrenia fogalom körvonalait vonják meg.

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚLIUS 01.

Elektrotonometria a myasthenia gravis diagnosticájában

DR SZOBOR Albert, DR MAREK Péter, DR SZATHMÁRY István

Szerzők 14 myastheniás betegen és 14 kontroll-személyen Tensilonnal kombinált elektrotonometriás vizsgálatot végeztek. Myastheniás esetekben a szemtensio értékelhetően emelkedik, amit az extraocularis izmok tonusának Tensilonra bekövetkező fokozódása és a bulbusra gyakorolt nyomása okoz. A Tensilontonographia igen érzékeny, specifikus diagnostikai test, aminek problémás vagy más betegséggel szövődött myasthenia esetekben és a szem mozgászavarainak differential-diagnosisában van jelentősége. Foglalkoznak a szemizmok reactibilitásának functionalis morphologiai vonatkozásával is. A Tensilon a normális és neurogen paresisű izom tonusát nem befolyásolja.

Ideggyógyászati Szemle

1972. MÁJUS 01.

A lues cerebrospinalis treponema próbák alapján igazolt esetei és kezelési eredményei

DR IRÁNYI Jenőné, HORVÁTH István

1. Szerzők 24 betegről számolnak be, akik jórészt discopathiával kapcsolatos gyöki tünetek miatt kerültek rehabilitatiós idegosztályra, s akiken a társuló cerebralis tünetek, valamint organikus psychés változások alapján idegrendszeri syphilis gyanúja merült fel. 2. A kórelőzményben syphilises fertőzés nem szerepelt, a complement reactiók negativok voltak, a feltételezett diagnosist a treponema-próbák igazolták. 3. A 24 betegen lefolytatott antilueses kezelés eredményeképpen 11 beteg panaszmentessé vált, 10 beteg állapota javult. 4. Cerebrospinalis lues gyanúja esetén a treponema próbák elvégzése teszi lehetővé a diagnosis felállítását és az adaekvát kezelés lefolytatását.

Ideggyógyászati Szemle

1972. MÁRCIUS 01.

Az epilepsia elmeszakértői megítélésének klinikai diagnostikai problémái

DR HUSZÁR Ilona

A szerző az epilepsia elmeszakértői megítélésének néhány vitatott kérdésével foglalkozik. Több olyan statisztikai feldolgozást ismertet, melyből egyértelműen kitűnik , hogy a z epilepsia és bűncselekmény összefüggésének tényleges gyakorisága a vártnál alacsonyabb. - Foglalkozik azokkal a diagnostikus nehézségekkel, melyet az epilepsia fennállásának igazolása jelent. Problematikusnak sősorban a polgári eljárásokat tartja, ahol az ügyek jellege (többnyire kártérítési perek) miatt nem elegendő a va.lószínűsé i diagnosis, sőt az epilepsia egyértelmű kimutatásán kívül a traumával való összefüggését is igazolni kell. - Az epilepsiás epizódok diagnosisának criteriumait tárgyalva kitér arra a kérdésre, hogy kizárólag EEG elváltozások alapján, ictusok nélkül, - tartható-e a schizoform vagy maniform t ünettannal jelen kező epizód epilepsiásnak. Véleménye szerint· az utóbbi csak akkor mondható ki, ha az EEG elváltozások mellett vn,gy anélkül valamilyen roham manifestatio is kimutatható, függetlenül annak gyakoriságától. - Végül foglalkozik az epilepsiás eredetű személyiségváltozás tünetegyüttesének kriminológiailag jelentős összetevfüvel, majd ebből kiindulva tárgyalja mindazokat a tényezőket, melyeket a szakértő vélemény kialakításakor tekintetbe kell venni.

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚNIUS 01.

A schizophrenia és az epilepsia elkülönítő kórisméjének nehézségeiről

DR. ZSADÁNYI Ottó, DR. MOLNÁR Klára

Egy eset ismertetésével szerzők felhívják a figyelmet a schizophrenia és az epilepsia differentialis diagnosisának nehézségeire. Betegük klinikai tünetei schizophreniának felelhetnek meg. EEG vizsgálat alkalmával photogen, frekvenciaspecifikus, klinikai nagyrohamokat is előidéző epilepsiát figyeltek meg. Antiepilepsiás kezelésre mind a schizophreniás tünetek, mind az epilepsiás rendellenességek megszűntek. Ez arra utal, hogy a két betegség azonos idegrendszeri functio-zavarral függhet össze. Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmebetegség diagnosisában igen hasznos lehet az EEG vizsgálat.

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

A depressio catecholamin hypothesisét támogató klinikai kémiai megfigyelések

DR. MOLNÁR Gyula, DR. UJVÁROSI Imre, DR. TÓTH Sándor, DR. KAPPÉTER István

Pneumoencephalographia során nyert, 20-50 ml liquorból Oesterling és Tse reactioval mérhető az összcatecholamin mennyisége. A különböző diagnosisú betegek liquor-catecholamin értéke, noradrenalin aequivalensben, 1,07- 47 μg/100 ml. A legmagasabb értékeket mania, hypomania diagnostikai csoportban fordulnak elő. A „reactiv depressio" csoportban szignifikánsan alacsonyabb a catecholamin szint, mint a kontroll diagnostikai csoportban.

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

KÖNYVISMERTETÉS: 'Localisation in clinical neurology'

DR. PÁLFFY György

A 30 kötetre tervezett Handbook of clinical neurology jelen, 2. kötetét Vinken és Bruyn ezekkel az enthusiastikus szavakkal vezetik be: ,,Szigorú rend és logika lehetővé teszik, hogy egy szerteágazó tünetekkel jelzett folyamatot elegánsan, milliméteres precizitással localizáljunk az idegrendszert alkotó kapcsolatok myriádjainak háromdimenziós rendszerében." Biemond pedig a következőket mondja: ,,Egy idegbetegség megállapításában, bármilyen természetű legyen is az, három kérdést kell megválaszolni, rendszerint a következő sorrendben: 1. Organikus természetű-e a zavar: 2. Ha igen, hová localizáljuk ezt a zavart okozó sérülést: 3. Mi a kórfolyamat természete? A második kérdés megválaszolása, kétségkívül, a legsajátságosabb a neurologiában, mivel a topographiai diagnosis információit kizárólag a neuroanatomia és neurophysiólogia alaptudományaiból meríti."